Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-03-29 / 14. szám

' 2-ik olda! az imm March 29, 1952 mus áldozata. Ám nem elég ennek puszta megállapítása annak feltárása nélkül: miként és miért váltunk azzá? Ennek oka egy a diplomácia történetében tudomásom szerint egyedül álló tévedés. Nem hiszem, hogy valaha is ’hálmely nép terhére ehhez hasonló tragikus tévedést kö­vettek Volna el egymással szerződő nagyhatalmak. Mi ngyanis teljes mértékben az osztrák kérdés rendezetlensé­gének. nevezetesen az u.n. osztrák államszerződés létre nem jöttének vagyunk az áldozatai. Mi meg tudtunk volna küzdeni a kommunista belső aggresszióval; erre elég erőt adott nekünk népünk és a magunk akarata. De meg tudtuk volna vívni a csatát akkor is, ha csak a saját fegyverszüneti feltételeink nyomtak volna bennünket. Am nincs és el sem képzelhető az az emberi erő, mely az osztrák-kérdés ren­dezetlensége miatt reánk nehezedő tartós szovjet nyomást ki tudta volna védeni. Magyarország ma kizárólag emiatt ’sínylődik a bolsevizmus járma alatt. Az osztrák kérdésben tudvalévőén a nyugati hatalmak abban állapodtak meg a Szovjettel, hogy mindaddig, amig az osztrák “államszerződés” életbe nem lép, másrészről a potsdami szersződésben Oroszországnak adott, de ausztriai területen lévő német javak átadása meg nem történt, Oroszország megszállás alatt tarthatja Ausztria úgyneve­zett keleti zónáját. S mindaddig amig ez a megszállás tart, Magyarországon csapatokat tarthat Ausztriába vezető köz­lekedési vonalai biztosítására. A nyugatiak azonban megfeledkeztek arról, hogy ha­miskártyással kártyáznak. Az erre vonatkozó megállapo­dásban ugyanis sem az nem nyert szabályozást, hogy a Szovjet mennyi csapatot tarthat ebből a célból Magyaror­szágon, sem az, hogy ezeket hol kell elhelyezni, sem az, hogy ezeknek a magyar bel ügyekbe beleavatkozni tilos, sem az, hogy ez az állapot időbelileg meddig tarthat. Nekünk semmi közünk sem volt ahhoz, hogy a nagyhatalmak az osztrákokat különb elbánásban akarták részesíteni, mint a többi hadviselőket. Az sem a mi dolgunk, hogy az Ausztriá­ban lévő német vagyonra nézve hogyan egyeztek meg egy­mással. De az igenis a mi dolgunk volt és maradt és a mi népünk tragédiája tett, hogy minket adtak át az oroszok kényóre-kedvére egy olyan kérdés megoldhatatlansága miatt, mely a nagyhatalmak és az osztrákok külön ügye és miránk semmiféle vonatkozásban nem tartozik. Rólunk, nélkülünk és a mi terhűnkre egy velünk össze nem függő ügyben hoztak olyan döntést, amely miatt egy tízmilliós nép már öt év óta a legkeserübb elnyomatást kénytelen elszenvedni. A magyar emigráció első számú feladata az, hogy ezt napfényre hozza. Magyarország tehát ma áldozata egy rosszul megcsinált nemzetközi szerződésnek, melyhez csak annyi közünk van, bőgj’ földrajzi szomszédai vagyunk az abban érdekelt Ausztriának. Mohi. Mohács, Trianon — nemzetünk törté­netének sötét napjai — többé kevésbbé mind a mi hibáink eredményei is voltak. De abban, hogy az osztrák kérdésben Nyugat és Kelet 7 év óta kétszáz és én nem tudom még hány tárgyalás után sem tudott zöldágra vergődni, Isten és em­ber előtt teljesen ártatlanok vagyunk. Saját szerződéseink értelmében a szovjet megszállásnak 1017 szeptembei’ben meg kellett volna szűnnie. Hogy az oroszok ma is Magyar­­országon vannak, az már kizárólag az osztrák kérdés ren­dezetlenségének következménye. 1948-19-ben még lehettek vitáink magunk között arról, hogy vájjon több helytállás egyik vagy másik poszton nem járt volna-e több eredménnyel a bolsevizáló törekvések ellen. Ma — 1952-ben, amikor az oroszok még mindig meg­szállva tartják Magyarországot, erről többé értelmetlenség még csak beszélni is. Maga Gábriel arkangyal sem tudta volna ennyi ideig megvédeni Magyarországot a kommunis* fa hódítás ellen a Vörös Hadsereggel szemben, mely nvív gáti szomszédunk ügyének rendezetlensége miatt azt csinál határaink között, amit akar. Ez a mai magyar tragédia végső oka. És aki ezt fel­ismerte, annak bona fide rá kell jönnie arra is. hogy ez mire kötelez. * A németek igája alól való felszabadulás tehát a ma­gvar nép számára ezért nem hozott nappalt. Éjszaka után éjszaka jött, s ez a második sokkal hosszabb és sötétebb. mint az első volt. De ma már ez nem a mi elszigetelt ügyünk s ez ma egyetlen reménységünk. Göndör Ferenc 25 éve 25 év — egy negyed évszázad — még történelmi mértékkel is már időnek számit, és különösen nagy idő az egyes ember életében. Negyed évszázad előtt indult meg new gor ki kar társunk, Göndör Ferenc amerikai működése. A működési terület uj volt — de az ember és a ' lap régi. Göndör és lapja, “Az Ember” már az óhazá­ban is a liberális demokrácia harcosa volt. bátor és gyakran merész, önzetlen és emberszerető, a jó ügyek bajnoka. Göndör Ferenc negyedszázados amerikai műkö­désének évfordulóját a new yorki magyarság egy tánc­­estély keretében ünnepli a Roosevelt Hotelben, március 29-én, szombat este. A nem yorki magyar művészi élet néhány kiváló egyénisége, m:nt Békeffi László és Fellegi Teri személyes felléptükkel adnak díszt a: eseménynek. Újságírókat oly kevéssé szoktak “ünnepelni,” hogy elégtételünkre szolgád oly kitűnő kartársról való meg­emlékezés, mint Göndör Ferenc. Mi, akik nehéz hivatá­sában sorstársai vagyunk, tudjuk igazán méltányolni azt a derekas munkát, amit a: elinalt 25 év alalt vég­zett. s jókívánságaink kis érik a következő negyed évszázad harcaiban. GOMBOS ZOLTÁN kitűnő kollégánk, a “Szabadság" című clevelandi napilapjának március 24-í számában jelent meg a fönt közölt vezércikk. VÁMMENTESEN SZÁLLÍTUNK MAGYARORSZÁGI RAKTÁRBÓL: Élelmiszer csomagokat, kávét, teát, kakaót, cukrot, stb. Nylon harisnyát, férfi és női cipőket, férfi és női ruha­szöveteket, rádiókat, karékpárokat, órákat. KÉRJEN SÜRGŐSEN ÁRJEGYZÉKET! AMERICAN FUEL TRADING CO. 300 Fourth Ave. New York 10, N. Y. Telefon: OR 7-5707 nyekkel kapcsolatban és minket | lehet az orrunknál fogva vezetni, j Egy szava sem volt a., hitleri és a nyilaskeresztes aljasságok meg­­bélyegezésére és úgy tüntette fel, I mintha az orosz horda minden előzmény nélkül teremt volna ott a mi Óhazánkban. Mintha ezért nem Hitler és a magyarországi cinkosai lennének a felelősek! Azután a háború utáni esemé­nyekkel foglalkozott és itt megint : olyan hamisítást végzett, hogy az I egyszerűen a legdurvább lebecsü­lése volt a mi tömegeinknek, a­­mely nagyon is jól Ultija, hogy milyen becsületes munkát végzett sok jó magyar politikus a háború j utáni nehéz időkben. De ezzel a hamisítással Amerikát is durván megsértette Teleki Béla gróf, mert hiszen Amerika vendégjogot adott a háború utáni magyar po­litikusoknak. Amerika bizonyára tudja, hogy miért tette ezt és ne akarjon Teleki Béla gróf okosabb lenni Amerika vezetőinél! Bizony, ha nem tekintettem volna, hogy alapos ünneprontás lett volna belőle, közbekiáltottam volna és megmondtam volna a véleményemet a helyszínen a tö­mérdek hamisításra. Dehát úgy gondoltam, elég ünneprontás már az is, hogy a mi nagy ünnepün­kön ez a Teleki Béla gróf mondja a beszédet. Megmondom nyíltan, nem akar­juk őt többé hallani.* Elég volt belőle. Jövőre szebb, méltóbb márciusi ünnepséget kívánva, va­­| gyök a Főszerkesztő Urnák tisztelője: POZSGAY BÉLA huszonhat éve ittélő magyar FELLEGI TERI a primadonnája “Az Ember” március 29-i müvészestélyének. II “THE SYORKY’S Alig néhány hete számolt be “Az Ember” Györky Aranka sike­reiről. Most arról értesülünk, hogy a házaspár másik tagja, dr, Györky Béla megnyitotta orvosi rendelőjét. Kevés bevándorló csa­lád “futott" be ilyen rövid idő alatt. Dr. Györky Béla a budapes­ti orvostársadalom egyik kiváló tagja volt, aki mint igazgató fő­orvos 30 óven át vezette és híres­sé tette a budapesti Svábhegyi Szanatóriumot, amely nemcsak mint diétás - therápiás, hanem, mint diagnosztikai gyógyintézet is elsőrangú volt, hol a betegek tizezrei kerestek és találtak gyó­gyulást cukor-, gycmor-bél-, epe- és szív megbetegedéseikben. Kü­lönösen ismert volt a Svábhegyi Szanatórium az öregkori betegsé­gek megelőzésében és gyógyításá­ban. Biztosak vagyunk abban, hogy Györky Béla doktornak Ameriká­ban is nagy sikerei lesznek. Meg érdemli: lelkiismeretes, nagytu dásu orvos. Hallottam gr. Teleki Béla beszédét... (LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ) Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Előre is bocsánatot kérek, hogy szólni merek. Manapság ugyanis már azt is bűnül róják fel, ha va­laki szelid megjegyzéseket fűz va­lamihez vagy helyreigazit, vala­mit, különösen, ha ezt az igazság­nak megfelelően teszi. Arra hi­vatkoznak ilyenkor, hogy ez “az egység megbontása” . . . Ott voltam az Amerikai Ma­gyar Szövetség newyorki szerve­zete által rendezett márciusi ünnepélyen, a Yorkville Casino­­ban. Régi amerikás magyar va­gyok, úgy véltem, kötelességem elmenni erre az ünnepségre. Vé­gighallgattam gróf Teleki Béla papírlapról felolvasott beszédét és ez az, amiatt most megirom ezt a levelet. Először is azt szeretném tisztáz­ni, miért nevezi magát a gróf ur képviselőnek? Tudtommal ez a a cim csak annak jár, akit a nép! megválasztott képviselőjének a; rája leadott szavazataival. Teleki j Béla grófot nem választották meg ' sohasem, erről igen jól vagyok tá- j jékozva, mert az öcsém annak idején megírta Kolozsvárról, ho­gyan hívta be az Imrédi-kormány a nép megkérdezése nélkül az ű.n. erdélyi “képviselőket." Lehet, hogy Magyarországon nem volt szégyen ilyen tényállás mellett a képviselőségre hivatkozni, de itt Amerikában, ahol elképzelhetet­len a nép meg kérdezése és szava­zata nélkül a Kongresszusba ke­rülni, valósággal szédelgésnek számit mindez. Azonkívül már csak azért is jobb lenne, ha nem hivatkozna a képviselői múltjára Teleki Béla gróf ur, mert végig kiszolgálta a nemzetgyilkos Szála­­si-kormányzatot, soha nem for­dult szembe ezzel a becstelen söp­redékkel, sőt “törvényhozói’’ mi­nőségében segítette ezt az ural­mat, tehát maga is felelősséggel tartozik mindazért, ami Magyar­­országon végbement. De ez a kisebb baj. Sokkal in­­káb tollhegyre kívánkozik mind­az, amit Teleki Béla gróf elmon­dani merészelt a mi márciusi ün­nepünkön. Azt hitte a gróf ur, hogy mi teljesen tudatlanok va­gyunk a magyarországi -ekemé-ÚGYIS bejön ox uccönkba “AZ EMBER” ESTÉLYÉRE!»! Utána jöjjön be egy valódi magyar KORHELYLEVESRE a LITTLE GYPSY CAFÉ-ba 114 West 45 St., New York Tel.: CH 4-9745 Remek CIGÁNYZENEKAR! i SZIVESEN ^LEVELEZNE egy müveit, zeneértő, jóhumoru. zsidó független férfivel, 45-től 50- ig egy szintén független asszony. Leveleket “Talán találkozunk” jeligére főkiadóba a kérek. HUNGARIAN GARDEN Restaurantban (1528 Second Avenue) GYPSY COUNTESS JULIA és RÁKÖSSY TIBOR énekelnek CSÜTÖRTÖK, PÉNTEK. SZOMBAT és VASÁRNAP este ------- és: GIZELLA, a női prímás!!! KÍVÁLÓ KONYHA!! ZETTL LACI tulajdonos Telefon: RE 4-967b Az Ember'-Bál után a Garden-ben találkozunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom