Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-03-15 / 12. szám
4-ik oldal AZ EMBER March 15, 1952 MEMBER Sörén Kierkegaard Irta: PERNEK! MIHÁLY PÖSj>ÖR FERENC POLITIKAI JfgTTT.APflf 401 THE MAN Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: 320 East 79th Street New Pork 21, N. Y. Telephnoe: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rotes: In United States $10.00. In Foreign Countries $10.00. Single Copy 20 Cents.' Vol. XXVII New York, N. Y., March 15, 1952 No. 12 Reentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 25,000 magyar zsidó előtt megnyílik a vasfüggöny -- Izráel felé f (Izráeii tudósitónk jelenti) Hosszú idő óla folynak a tárgyalások Izrael és a magyarországi szolgakormány között huszonötezer magyarországi zsidó kivándorlásának engedélye ügyében. A tárgyalások menetét az lassitotta le, hogy Rákosiék állandóan uj és uj nehézségeket, teljesithetetlennek látszó feltételeket szabtak. Az Izráel nevében tárgyalók végül is kényszerhelyzetben minden uj feltételt elfogadtak, hogy az akadályokat elhárítsák a szerencsétlenek elől. “Az Ember” elsőnek jelentheti, hogy 25,000 magyarországi zsidó transzportra osztott csoportokban rövidesen elhagyja a szenvedések országát. A leghitelesebb izráeii hírforrásból szerzett értesülésünk szerint közölhetjük azt is, hogy a két évvel azelőtt háromezer zsidó kivándorlására adott engedélyt a magyar kormány. Ebből a csoportból négyszáz személy Magyarországon rekedt. Ez a 400 magyar zsidó is rövidesen szabadul, — átlépheti a vasfüggönyt. (Dr. B. N.) Eugene Wittman Nem kirakatfilozófus volt, nem idegenforgalmi látványosság, aki fejtörést színlelve borozgat valami müpincében vagy müpadlásszobában. 42 éves korára már emberroncs lett, tönkretette a tépelődés, az önmarcangolás, a harc az ismeretlennel. 1855-ben, 42 éves korában halt meg szegényen, elhagyatva egy kopenhágai kórházban. Kis örökségét, ami szülei után maradt rá, részben felélte, részben könyvei kiadására fordította, amik csak nehezen és anyagi ráfizetéssel tudtak utat törni maguknak az uralkodó nacionalista, más oldalról a feltörni készülő romantikus irány között. ¥ Általánosan az exisztenciálizmus apjának szokták nevezni. Fogadjuk el e meghatározást, jobbal úgy sem tudnánk pótolni. Sokrates abból a tételből indul ki: “Ismerd meg önmagadat!” S mégis mondja — a filozófusokra célozva — “Beszélj egy hires mesterrel, aki mindent jobban tud, mint te, s aki mindenre tud választ adni, csak egy kínzó kérdésre nem: — a tiedre.” “Ismerd meg önmagadat!” —sarkantyuzta éveken át a gondolat. De hol és hogyan kezdje meg önmaga szétboncolását, a már dolgokról kialakult véleménye szétszedését s más alakban való összerakását? Annyira tépte, marta e gondolat, hogy .szó szórós értelemben nem is vette észre, hogy napokig alig eszik s a ruha leszakad róla. A FRIEND There are so many things that I might say about you, so many things that conjure up remembrances of the things you did, the things you said, and the things you meant to me and to so many others. I could speak of your enthusiasm, but this would only be a part of you. I could speak of your zest for living, but that too would only show another side of you. I could speak of your humor, but that would merely be another facet of the jewel that was you. I would rather speak of your willingness to serve, of your desire to help others, for that, to me and the multitudes who loved you, was the characteristic that set you apart. You demonstrated the truth of that axiom that “the hands that help are holier than the lips that merely pray.” Your heart was filled with love for all mankind. And now as you stand before the great Judge, before whom we must all appear, the Question will not be how you have lived, or believed, or attained, or amassed, but how you have loved your fellow-man. To that there can be but one answer, and the many who today are the richer for having known you, feel the void you have left in their lives by your untimely passing. Hail and farewell. I salute you, my friend, my understanding companion, my brother. Sydney J. R. Steiner GYÁSZJELENTÉS Eugene Wittman elhunytat gyászbaborult felesége: Elenor, fiai: Frank és Larry, menyei: Rose és Carol, négy unokája . és testvérei siratják. 'Felejthetetlen emlékét kegyelettel és gyöngéd szeretettel megőrizzük. S ez igy ment aránylag rö- | vid életén keresztül. Nem békét keresett önmagával a már bevett fogalmak tovább szajkózása kedvéért, hanem értelmet adni az emberi létnek, az—egzisztenciának. Nem is hirdette a minden áron való belső béke kedvéért a dolgokkal, fogai-1 makkal való kibékülést, ha- ] nem megoldást keresett az exisztencia által adódó vagy felmerülő kérdésekre. Már eleve elvet minden belső béke kedvéért való kényei- j mes álláspontot, ami meggyőző érv nélkül mindenhez alkalmazkodik, mert azt vallja, hogy az exisztenciális filozófiában nincs megállás, nincs megnyugvás, századokra leszűrt szabályok, mert magában a létezésben is állandó fordulatok vannak, amik örökösen uj megoldást követelnek s keresésre, kutatásra ösztönzik a gondolkozni tudó koponyákat. Gyötörte az a kérdés is, hogyan érvényesítse megállapítását Kant, Hegel, Schelling, Fichte, a marxizmus atyja Feuerbach, a romantikusok, s különféle teológiai felfogással szemben? Mert ha ez utóbbit veszi, aki azt hirdeti, hogy a boldogság nem a földről való, teljes részében kizárja az exisztencialista b ö 1 cselkedést, hogy az embert léte mégis csak a földhöz köti, s ha bajai innen származnak, bajaira a megoldást is itt kell keresnie, hacsak létének központjába nemi állítja magát az Isten fogalmát. Migha a racionalistákat veszi, meg kellene ölnie. a lelket, s pusztán biológiai kérdésként kellene kezelnie a dolgot. Nem szólva a romantikusokról, ahol a képzelet és a valóság határvonala annyira összeolvad, ami képtelenné tesz minden komoly vizsgálódást. Honnan jön, hová megy, hogyan, miért?: az Ismeret és a Baj képezték vizsgálódásának fő tárgyát. Kinek van igaza, annak-e, akit boldogtalanná tesz a hiába való kutatás vagy a boldog közömbösnek? Kétségbeesetten látta, hogy az ismeretekbe való behatolás — szinte szabályszerüleg — mindig olyan arányban távolodik, mint amilyenben megközelítette őket. Lehetséges-e egyáltalában a dolgok helyes felismerése? — vetődik fel benne a kérdés. S mi a bizonyíték arra, hogy helyesen értékeltük a felismerést? Képes-e egyáltalában az emberi ész a dolgok miértjének, hogyanjának forrásáig hatolni? Nincs-e elzárva végkép ez a forrás titkainak kifürkészése elől? Hisz’ a kutatók tömege vérzett el e forráshoz vezető utón vagy ha mis ösvényeken haladva tévedt a talmi értékek hínárjába .. . Sok belső harcába került, mig meg tudott szabadulni a magába szívott racionalista tanoktól, különösen Hegeltől, s szembeszállva velük — ki merte mondani, hogy “csak” az ész nem képezheti kizárólag az ember vizsgálódási tárgyát, mert az sok különálló rész összhangzata, vizsgálódásánál tekintetbe kell venni észt és érzékenységet, lelket és testet, minden szellemi és fizikai porcikát egy nevezőre hozva lehet csak létét megmagyarázni, mert “csak” az ész uralmát elismerve nem lehet szellemi és fizikai titkait kifürkészni. Sem a lelket nem lehet megölni a test kedvéért, sem fordítva. Kierkegaardig azt tanították, hogy a filozófia a reménytelenségből születik, ő szembeszáll ezzel a tétellel és azt mondja, nem a reménytelenség, hanem a szenvedés a filozófia szülőanyja. ö n m a r cangoló kétségbeesésében Hegel, Kant, Feuerbach, Sokrates stb.-től eljut a biliai Jóbig, aki rongyokban és éhesen bölcselkedett a szemétdombokon, avagy Abrahámig, aki “égi hangra” hallgatva, hajlandó lett volna fiát feláldozni. Vizsgálat alá veszi, miként bomolhat meg egy emberben annyira az erkölcsi egyensúly, hogy közönséges bűntényre is hajlamos.' Nagyon kényelmes álláspontnak bélyegzi az “égi hangra” való hallgatást s kimondja, hogy nevében bűnt elkövetni senkinek sincs joga. A Hitről (egyházi értelemben) az a nézete, hogy ott kezdődik, ahol az ész megáll a dolgok további ismerete előtt, de a r á t á maszkodást csuszamlósnak és’veszélyesnek tartja. A legfőbb vizsgálati tárgyát a Baj kérdése képezte, ami olyan idős, mint az emberiség. Mert nem lehet a biblia mögé bújva az eredeti bűnre l hivatkozni, eltekintve tudománytalanságától, de k i zárt J dolog, hogy a szellemi fölény- J ben lévő ember, egy buta csu! szómászó állat szavára hallgatott volna. , , Arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a Baj ott és akkor kezdődött, mikor az ember elvesztette a szabadságát. Azóta “nem”-et mond és lázad, nemcsak felettesei parancsa ellen, de saját szabadságától megfosztott állapotát is elveti, mert jobbnak és emberibbnek tartja állva meghalni, mint térden csúszva szolgálni. Kiabál és hangját hallatja olyan állítólagos isteni és emberi törvények ellen, amik kivetkőztetik valójából s földi bajaira a ködös másvilágon ígérnek kárpótlást. De e kiabálás és hang hallattásnak értelmet kell adni a Baj okainak kianalizálásával, nem pedig anarchiába fullasztani a tiltakozást értelem nélküli lázadással, amiből az egzisztenciára semmi haszon csak kár származik. Kierkegaard 1813-ban szüleit Dániában szegény parasztszülőktől. Apja később kereskedésbe fogott, ami kissé lendített anyagi létükön, úgyhogy lehetővé vált fia iskoláztatása, aki különféle előtanulmányok után a protestáns teológiai egyetemre iratkozott. Tanítása nemcsak a filozófiában, de az irodalomban is éreztette hatását. A hiresebbek közül említésre méltó a spanyol Unamuno, a norvég Ibsen, napjainkban a francia Préguy, Sartre,—s hosszú lenne felsorolni a filozófusok és irók sorát, akik Kierkegaard bölcseleét magukávé tették, Dosztojevszkiről nem lehet mondani, hogy hatása lett volna, hisz’ valószínűleg nem is olvasta müveit, s alakjai inkább nihilisták, mégis a zseni ösztönösségével olyan exisztenciális kérdéseket vet fel s tárgyal, különösen a Karamazov-fivérekben, ahol a nihil s az exisztencializmus birkóznak egymással. Napjainkabn két iránya van az exisztenciálizmusnak: egyik istenhivő, a másik istentagadó. Az előbbi elismeri Isten jelenlétét a világrendben, mig az utóbbi tagadja, jobban mondva száműzi az égből, a földre hozza s mint egyenrangú féllel tárgyal. Nem következett be .amitől Kierkegaard egész életén át félt, hogy tudósok laboratóriumaikban kiszárítják vagy élveboncolást végeznek müvén, mert alapjában csak most van kivirágzóban, s ha gondolatai tömegmozgalomra nem is alkalmasok, tudományos és művészi körökben gazdagitólag hatnak. Páris, 1952. március. ' MAYOR'S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY
