Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-03-15 / 12. szám
March 15, 1952 &Z EMBER 5-ik oldcl GALAMBOS JÓZSEF FEJ FÁJÁRA Irta: KALLÓS ÁRPÁD Memento móri. Emlékezzünk halottakról. Inkább halottakról, akik élnek, mint élőkről, akik régen meghaltak, vagy sohse éltek. Meghalt egy kedves barátom, akivel sokat gondolkoztunk együtt, amig élt és aki még inkább gondolkozásra késztet, amikor meghalt. A sorok, melyeket filozófus barátom fejfájára Írok, nem halotti beszéd, hanem beszéd a halálról; nem is életrajz, hanem rajz az életről. Mert a Galambos Braun Jóska élete típusa volt a meg nem értett nagy emberek tragikus életének, tiz esztendős haldoklása sok töprengést kavart fel bennem a sors felől, de hirtelen, megváltó halálának epilógusa szép kerek pontot tesz a földi élet meséjének végére. A befejezett történetet egészében átgondolva világosabban látom a tanulságot, az ő földi életének szimbóluma nekem kétségtelen logikus bizonyságát jelenti az örök életnek. Nekem a pont után uj fejezet vistája nyílik. Barátom halála uj vitát támaszt vele, aki nem hitt az én filozófiám igazságában, bár szomjas érdeklődéssel figyelte. Most már tudja, hogy igazam van. Petőfi se hitt a túlvilágban: “Jajgatunk, kacagunk, de a halál azt mondja, csitt!’’ — mondotta. Aztán meghalt, pont ahogyan kívánta, nem párnák között, hanem úgy mint a virágzó fa, melyen valamilyen ismeretlen villám sújtott keresztül, de amely nek gyökeréből és porából uj nemzedékek törzsei teremnek. A fa talán csak igy támad fel, uj fák magjaképen. De az ember nem fa, az ember Isten képmása, mert az ember: öntudatos, jobban mondva tudatos. Amit tudunk, tanultunk, szenvedtünk, terveztünk, vagy csináltunk, az nem vesz el soha, még ha senki a földön nem hallott, vagy nem olvasott is róla. Még kevésbbé veszhetünk el mi, akik tanultunk, fejlődtünk és végeztünk, nyíltan vagy titokban. Mert vájjon az a bölcs Elme, mely a végeredményben és végső elemzésben törhetetlen és megszeghetetlen törvényeket alkotta, az Isten, akit, ha létezik — és persze hogy létezik — ostobaság máskép el is képzelni, mint mindenhatónak, csakugyan rosszabb volna a rossz embernél, igazságtalanabb a járásbirónál, ostobább Alboráknál? Ö aki mindenek fölött való, nem hagyhat érdemet jutalom nélkül, bűnt büntetlenül, munkát eredménytelenül. Hogy aztán hiszünk-e Benne vagy nem, az Neki nem fontos, mert Ő nem hiú, Ő segít hogy segitsünk magunkon, Ö tudja, hogy a Benne való hit nem Neki kell, hanem nekünk, mert könnyebbé teszi munkánkat. A Galambos Jóskák igazsága kiderül, tévedései, — mert őszinték, — felderülnek. Azóta már Petőfi is kitalálta, hogy itt a földön ostobán jajgatunk és naivul kacagunk, de a halál azt mondja: csitt, haliga, figyelj, most már a bölcseség, a “Still small voice,” titkos szavára. Ha megszenvedtünk, ha megértünk az ilyen halálra vagy megtértünk az amolyan életből — vak szemeink kinyílnak, halott életünk feltámad. Galambos József, mint annyi csalódott nagy ember, életének első felét a második felére fordította. A fiatalság múltja és jelenje mindig a jövendő művészet és tudás kazánját fütötte, a jövendő oltárán égett el. Építész volt a legelső fajtából és tudós a legjavából. Mint művész uj stílusokért küzdött, mint tudós uj eszméket táplált. Mikor végigmutogatta sokéves, régi tervrajzait, a ma levegője csapott meg, de nem a korrumpált máé, hanem inkább azé, amely talán még mindig jövőnek is beillik. Amikor filozófiáját hallgattam, akkor egy nagy ideálokat praktikus alapra fektető, mély emberbarátságtól fütött látnok alakja magasodott előttem. Magyarországi teljesítményei (a szunyogszigeti evezősklub, Nagybátony szénbányájának újszerű átépítése és egész községének felépítése, a Palace mozi annakidején forradalmi épülete és számtalan villa és bérpalota) mind egy nagy jövő jóslatai voltak. Aztán, mint annyiunkat, a magyar politika fergetege őt is Amerikába fújta. És itt, mint annyiunkat, a modern Amerika falansztere elaprózódásra, borsón való térdelésre Ítélte. De ő “a borsón is szépet álmodott.” Mint tudós, nemcsak egy élő lexikon volt, hanem eszmékkel gazdag ujitó, akinek elgondolt és csak félig megirott munkái mindig csak “jobb viszonyokra” vártak, hogy befejezésre és kiadásra kerüljenek. De ez mind nem tett rám olyan mély benyomást, mint a kitűnő embertípus képe, mely minden tettéből és szavából tükröződött. Ha a Readers IDigest-nek írnék róla, abban a rovatban jelenne meg Írásom, melynek állandó cime: “The Most Unforgetable Character I Ever Knew.” Jóska 10 év óta haldoklott. Olyan mértékű szívbaja volt, melyben' újra és újra átélte a halált. Fivére, a kiváló orvostudós, dr. Galambos Arnold hozta vissza újra és újra a sírból. Sem ő, sem dr. Galambos soha nem tudta mikor jön a segítség egy perccel tulkésőn. Tudta és hitte, hogy halála minden percben utolérheti. És ilyen állapotban többet dolgozott, mint bármely egészséges ember, akit én ismerek. Tette pedig ezt abból a meggyőződésből, hogy a halál bármely embernél bármikor beállhat, de amig beáll, addig kötelességét teljesíteni kell, nemcsak a családért, akit ő imádott, hanem önmagáért és az emberiségért. Sajátosan tragikus állapota, valamint panaszos sikertelensége, vagy “leállítása” egy percre sem állították meg ideáljai ápolásában, rajzban, szóban és betűben. Kétszeresen dolgozott családja kenyeréért, Gittáért, Andrew-ért és Suzy-ért, és tán még többet ideáljaiért. Emellett a korrektségnek és becsületnek mintaképe volt. Az irodalmat és művészetet imádta és értette mint kevés u.n. “laikus.” így a kereszt súlya alatt belsőleg talán boldogabb volt, mint sokan a csillárok fényében. Mert, úgy hiszem, Galambos József megtalálta az élet bölcseségkövét, melynek felírása ilyenformán szól. Az élet egy célból adatott: hogy fejlesszük magunkat a mások számára, az egyént a világ számára. Hogy mi történik velünk és mikor, az az Isten dolga, a mi dolgunk, hogy mindig, mindent elkövessünk, sárban és napsütésben, szélviharban és a pázsit szellőjében, a ránkbizott drágakőnek, az énnek csiszolására, több és több jó magnak elvetésére, vagy elszórására. A magszórásra tán kicsi a karunk körzete, de akár a szélvihar, akár a szellő viszi széjjel a magot, a termékenyítés az Úristen dolga. Mi csak legyünk készen a jó Isten hívására, kérve, hogy az igy szólhasson: a mór megtette kötelességét, a mór jöhet. Nincs más bizonyítékom, mint a tiszta logika törvénye arra az igazságra, hogy az élet célja az önjavítás, melynek eredménye csak a világ javítása lehet. De minden idegszálam azt rezgi, hogy nemcsak munkánk eredménye, kicsi vagy nagy, nogy nemcsak a szeretteink emlékezése, meleg vagy langyos, éli túl földi napjainkat. Igazság az, hogy “Exegi monumentum aere perennius,” de nem az egész igazság. Lehet, hogy a theosophusoknak van igazuk, lehet, hogy a spiritisztáknak, vagy Confuciusnak, vagy Buddhának, vagy mindegyiknek egy kis részben. Nem tudom. Ha Isten akarná, vagy ha jó és jogos volna tudni, akkor tudnánk. De egy bizonyos, mert ez teszi érthetővé a nagy talányt. A földi élet iskolájában megunknak kell megtanulni a leckét. Ha aztán a tanév végén kiálljuk a vizsgát, a bizonyítványra ez lesz irva: felsőbb oszátlyba léphet. Hogy ha elbukunk, mi fog történni, azt már nem tudom biztosan. Talán javító vizsgát tehetünk, vagy talán “osztályismétlésre utasittatunk,” vagy végleg ki leszünk csapva. Talán Madách igy is befejezhette volna nagy müvét: “Mondottam ember, tanulj és bízva bízzál.” földi forintbankjegyeit, az azonnal küldje be az összegeket a fenti bankhoz. Kérik a külföldi küldő nevét és címét is közölni az elkönyvelés miatt. 3)E rendelkezés ellen vétők súlyos büntetésben részesülnek és 10 évig terjedhető börtönt is kaphatnak. Ez pontosan azt jelenti, hogy a forintot elkobozzák, ha külföldről érkezik Magyarországba. Ha esetleg a bankjegy mégis eljut a címzetthez, annak be kell szolgáltatni (soha nem lehet tudni, nem figyelik-e?) a pénzt. Ha meg nem szolgáltatja be, akkor rokonunk a legnagyobb bajoknak nézhet elébe! Szerkesztői üzenetek: M.J.B. München — 1) Köszönjük. Közérdekű harcunkban nagy segítségünkre szolgál önzetlen szolidaritása. Egyébként a demokrata szellemű emigráció Európában, épen úgy, mint Amerikában, Kanadában és Ausztráliában lelkesen támogatja akciónkat a Free Europe Rádió magyar osztályának kipucolásának érdekében. 2) Öt lappéldányt már eljuttattak hozzánk Belgiumból és Franciaországból. Ki más vállalta volna a “Magyar Kommunista” nyomtatvány szerkesztését, mint a “vörös Count” a müncheni politikai kullancsok ezidőszerinti főnöke. A belga és francia bányavidékeken dolgozó magyar szoedem munkások egészséges ösztöne utálattal utasította viszsza Dessewffyék és Szabó Zoltánék átlátszó és bárgyú troczkista és titóista betörését. — BOÉR ADÁM, Wien — Megkaptuk a Budapesten megjelent “Esti Újság” 1944 szeptemberi és októberi számait. A legaljasabb förmedvény a Gestaponak és a nyilas gyilkosoknak ez a házi orgánuma. Itt jelentek meg a rémmesék az amerikai repülők által országszerte leszórt robbanó babákról és mérgezett bonbonokról; itt tette közzé hazaáruló és a kötelet, mint legenyhébb büntetést kiérdemlő nyilatkozatait Baky és Endre; itt sziszegett Rajniss, itt számolt be helyszíni riportjaiban az ifjú Thury (most a Free Europe müncheni demokrata élharcosa!) arról, hogy milyen kíméletesen és tapintatosan hurcolták el a zsidókat a gettókból, amelyeket valóságos “klimatikus gyógyhelyednek festett le (Kassa és Sátoraljaújhely). A cikkekből tallózni fogunk. Minden adat sorra kerül. G.K. Washington — Alapos okunk van annak a feltételezésére, hogy az ön által sürgetett kivizsgálási eljárás folyamatban van úgy New Yorkban, mint Münchenben. A mi hivatásunk és kötelességünk egyedül a tályogok feltárása, az operáció az illetékes tényezők feladata. — BENKŐ JOLÁN, Páris. Hogy miért "főkonzul” a Free Europe Rádió newyorki iktató hivatalának vezetője, ez nem olyan probléma, amely a szabad világban dolgozó magyarságot foglalkoztatná. Lehetséges, hogy Eckhardt vagy Bakách nevezte ki főkonzulnak. Ha Fábián "miniszter” lehet, miért ne- legyen a jólfésült ügynök — “főkonzur? Figyelmébe ajánljuk Kövér Gusztáv volt magyar képviselő és bizottmányi tag röpiratait. — T. K. London — Tiszta haszon, ha légköri zavarok miatt nem hallják Mikes ur zagyva, rajkista Reflektorait. Legalább nem ámulnak, nem bámulnak és nem bosszankodnak. Nyugodtak lehetnek, nincs pardon, nincs szünet, nincs kímélet, — amig a müncheni istállót thisztára nem söprik. — BOKROS, B’port. Mr. Jackson, a F.E.C. elnöke, március elsején megvált állásától. Utódja Miller admirális, aki reméljük lelkiismeretesebb ellenőrzés alá veszi a Normandy-palotát. Nemcsak az ötödik, hanem a harmadik emeletét is. A mi lelkületűnktől meszsze áll az Eckhardt-féle denunciálási módszerek minden fajtája. Az “Az Ember” adatait az amerikai közvélemény nyilvánossága elé tárjuk. Az illetékesek és felelősek kötelessége az adatok lelkiismeretes kivizsgálása és a döntések foganatosítása. Figyelmeztetés! Az utóbbi hetekben gyakran kérdezték tőlünk: “szabad-e Magyarországra k ü 1 földön vásárolt forintbankjegyeket küldeni post utján?” Mi számos alkalommal tagadólag válaszoltunk úgy szóbelileg, mint telefonon. Az alábbiakban közöljük azt az információt, ami világossá teszi, miért beszéltünk le —és fogunk is lebeszélni—mindenkit arról, hogy magyarországi rokonait komoly bajba keverje: Az utóbbi hónapokban rengeteg alkalommal nem érkezett meg az Amerikából (vagy más külföldi államból) levélboritékban küldött forint - bankjegy a magyarországi címzett részére. A borítékba helyezett f forintok helyett egy, a budapesti “Keleti Postahivatal Vámosztály” által kibocsájtott hivatalos nyomtatvány volt, amely értesítette a cimzetett: 1) A magyar devizatörvények értelmében minden fajta külföldről érkező pénzt—magyar forintot is—azonnal be kell szolgáltatni a Magyar Nemzeti Bankhoz, ahol az összeget a külföldi küldőnek forintszámlája javára írják. 2) Aki még nem jelentette be a postán (borítékban) érkezett kül-Lukács Pál és Tábori György: nagy magyar együttes A Broadway-n olyan színházi sikerre készülnek, amilyenre régen nem volt példa. Ez, Tábori György, magyar születésű angol Írónak uj hatalmas darabja: “Flight into Egypt," (Menekülés Egyiptomba). A darab főszerepét, melyen az egész előadás nyugszik, Lukács Pál játsza, akinek sikerei sorozatát egész bizonyosan ez a szerep fogja megkoronázni. A dráma egy beteg osztrák menekültnek és családjának meggyötört sorsával foglalkozik. A Hitler elöl bujdosó hiába próbál vízumot szerezni magának és családjának Kairóban, végül visszamegy a föl szabadult Ausztriába, újjáépíteni azt a kis országot, rájővén hogy ott az ö helye, hazájában. Ez az irodalmi esemény a magyar tehetséget sugározza, leheli. Tábori György, fivérével, a másik jónevü angol íróval, Tábori Pállal, Magyarország-szerte hires — Auschwitzban elpusztított — kollégánknak, Tábori Kornélnak fia. Lukács Pálról, egyik legnevesebb amerikai színészi tehetségről nem kell sokat mondanunk; minden amerikai ismeri és tiszteli, népszerűsége vetekedik a legjobb amerikai nevekkel. És ha meggondoljuk, hogy mind e megérdemelt nagy siker és elismerés, idegenben, idegen nyelven való munkával jidott a magyar, tehetségnek, csak csodálattal tudunk adózni a magyar szellemiség hatalmas képességeinek. 11 Angolul beszélni tudó perfekt magyar gyors- és gépirónöt keresünk ÁLLANDÓ ALKALMAZÁSRA. Érdeklődök telefonáljanak: BUtterfield 8-8213
