Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-12-13 / 47. szám
EZ TÖRTÉNIK “ MAGYARORSZÁGON: ÖT KIVÉGZÉS A GYüJTÖFOGHÁZBAN A budapesti kommunista lapok részletesen ismertették azt az ügyet, amely nemcsak a hidegháború kiéleződését bizonyítja, de a tények mögött olvasni tudók számára egyszersmind bizonyítékot szolgáltat az otthoni rendszer gyengeségéről. A bírósági tárgyalás adataiból kiderült, hogy Jugoszláviából rendszeresen érkeztek Magyarországra olyan megbízottak, akik ÁVO-egyenruhát öltve magukra letartóztatták a jugoszláv rezsim szökevényeit és azokat különféle utakon — többször a Dunán át — visszaszállították Jugoszláviába. Ilyen akciókat ismételten sikerrel hajtottak végre a megbízottak s igy Jugoszláviának több Magyarországra szökött ellenségét sikerült ártalmatlanná tenniök. Legutóbb az' egyik ilyen átszivárgott ''hazaszállító'’ csoportot a magyar hatóságok elfogták és a szokott kínzásokkal vallomásra bírták őket; igy derült ki a fenti tényállás. Bíróság elé állították őket, amely a csoport öt tagját: Bálint Györgyöt, Bálint Lászlót, Kenyeres Sándort, Púpos Istvánt és Pálfalvay Bélát halálra Ítélte. A halálos Ítéleteket a Gyüjtöíogház udvarán végrehajtották. RÁKOSI KÜLÖNBIZOTTSÁGOT ALAKÍTOTT A SZOVJETBE IRÁNYULÓ SZÁLLÍTMÁNYOK MEGGYORSÍTÁSÁRA Rákosi Mátyás rendkívüli ülésre hívta össze a Magyar Dolgozók Partjának központi vezetőségét. Az ülésen elhatározták, hogy a központi vezetőség tagjaiból egy különbizottságot alakítanak, amelynek az lenne a feladata, i hogy a Szovjetunióba irányuló magyarországi szállítások meggyorsításáról gondoskodjék. Úgy j látszik, hogy Moszkva nincs meg- ! elégedve a szállítások eddigi menetével és igy valószínű, hogy ennek az uj komitének megalakítása eg Jake azoknak az utasításoknak, amelyeket Rákosi Moszkvában kapott. Meglepetést keltett,1 hogy Farkas Mihály honvédelmi miniszter és Vas Zoltán, a Terv- j bizottság vezetője nem került be a most megalakított bizottságba. R.ÖPIRATOKAT GYÁRTANAK KÜLFÖLDI HASZNÁLATRA A jugoszláv postahatóság tiltakozó jegyzéket intézett a magyar póstahatóságokhoz és ebből különös tényállás derül ki. A jegyzék szerint augusztus 26-tól október 2I-ig Magyarországról 27 csomag érkezett a szabadkai postára és valamennyi csomag tömve volt Jugoszlávia - ellenes röpiratokkal. A csomagok címzettje- Benetics Marina trieszti lakos volt. A jegyzék szerint a magyar posta vissza- ; él a csomagszállitás szabadságával azáltal, hogy Jugoszlávián keresztül küldi a címzetthez a Jugoszlávia-ellenes röpiratokat. Rámutat a jegyzék arra is, hogy a csomagok nem voltak az előírásnak megfelelően becsomagolva, hanem csak égy papírszalaggal kötötték át azokat, hogy a tartalom látható legyen. A csomagokat a jugoszláv posta visszairányitotta Budapestre s egyben panaszt tett a berni nemzetközi póstairodánal. A Z GÖNDÖR EEKENC POUUKJUKEHI APJA Reentered as second malter Aug. 4, 1942, at the post on ice at «ew kora, N. Y„ under the Act of March, 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. 320 East 79ST.. NEW YORK. 21, N. Y. Phone; BLtterlield »-t>lt>6 VOL. XXVII No. 47 NEW YORK, N. Y„ DECEMBER 13, 1952 EGYES SZÁM ARA 20 CENT KÖSZÖNTÖM A TERVET! Irta: KISS REZSŐ Könnyes méghatódottsággal, sőt annál is többel: erős felindultsággal olvastam végig Göndör Ferenc írtul the ti j vezércikket, amely Molnár rerenere emlékezik és felveti! a Nagy Eltávozott emléke ápolásának és méltó megörökítésének gondolatát. Túlságosan friss még a seb, amit Molnár Ferenc halála ütött rajtunk. Még elevennek hallom a hangját, még úgy tűnik nekem, mintha itt ülne a műtermemben és a portréját festeném Felindultságom indokolt volt a cikk olvasásakor; a fájdalom áthasitott szivemen: képzelődés az egész, Molnár nincs többé, a nagy iró, a magyar név nemzetközi sikerének ragyogó előmozdítója, a bölcs ember, a drága barát örökre elment azon a csúf áprilisi napon! Igen, meg kell örökiteni az emlékét! Mindenben^ helyeslem Göndör Ferenc javaslatát, először a Molnár Ferenc ! Társaságot kell megalakítani. Vagyunk itt New Yorkban | néhányon, akik Molnár Ferenc legközelebbi környezetéhez j tartóztuk, akik mindvégig ismertük itteni életének minden mozzanatát, a hatalmas sikereket, nevének neonfényes tündöklését s ugyanakkor a sokak előtt titkolt, legbensöbb énjének nehéz vivódásait, a rázúduló gyászt, majd a gyógyító idő jótékony hatására az újra jelentkező mosolyt, a bölcs derűt, amely előtt nincs többé talány és amely keresztül lát a véges dolgokon. Vagyunk itt nehányan, akiket barátjaivá fogadott ez az óriás szellem s akik szinte naponta gyönyörködhettünk eszének, szellemének káprázatos tűzijátékában. Berniünket e2; a 1: arátság arra kötelez, hogy továbbadjuk a lángot, amelynek fényénél melegedtünk. A mi kötelességünk az, hogy életre, hívjuk a Molnár Ferenc Társaságot. Kik legyenek a tagjai ennek a Társaságnak? Elsősorban a szabad földön élő magyar irók, képzőművészek, ze-; neszek, színészek, egyszóval a nagy’ irodalmi és művészeti csalad tagjai, akik foglalkozásuk, illetve elhivatottságuk alapján legközelebb álltak a nagy Íróhoz. Azután a tudományos életből azok, akik irodalomtörténettel, szinpadtörténettel, dramaturgiával, művészettörténettel foglalkoznak. Azután az újságírók, akik a fiatal Molnár Ferenccel szintén rokoni kapcsolatot tartanak. Viégül az irodalompártolók közül azok, akik a Molnár-müvek iránt külön is rajongással viseltetnek és a Molnár-kultusz ápolásában tevékenyen részt kívánnak venni. i Ez a négy kategória teljes keresztmetszetét adja a kül- I földi magyarság legértékesebb részének. Mi elindítjuk a mozgalmat, megtesszük az alakulás felé j a kezdeményező lépeseket, a többi a szokásos-és hivatalos alakulási procedura, amelyet a megválasztandó szervezőbizottság bonyolít le. Előkészítik az alapszabályokat, megválasztják a * tisztikart, kidolgozzák a munkaprogramot. | A munkában mi is részt akarunk venni s minél több munkánk lesz, annál boldogabbak leszünk. A megalakult Társaság minden hónapban tarthatna j összejövetelt. Irodalmi felolvasások, vita-programok, egyj egy Molnár Ferenc-mü részletének művészi interpretálása szerepelhetnének a műsoron. Én a magam részéröl nem kötném meg az összejövetelek műsorát azzal, hogy kizárólag Molnárról, vagy Molnártól lehet előadni. Molnár Ferenc szellemét ápoljuk azzal is, ha magát a szellemet, a maga! sabbrendüt. a hétköznapi szürkeségből kiemelkedő irodalmi lés művészeti megnyilatkozást ápoljuk. Azután ez a Társaság igyekezne megvalósítani Molnár | Ferenc emlékének egyéb módon való megörökítését is. Gondolok itt egy emléktábla elhelyezésére a Plaza Hotel falán, ahol Molnár Ferenc lakott. Szó lehetne, egy Molnárösztöndíjról is a tervezett külföldi magyar egyetemen, minden évben a legjobb tanulmány díjazására, amely Molnár Ferenc müveivel foglalkozik. Nagy feladat lenne a hátrahagyott kéziratok és töredékek kiadása, ugyanúgy ! Molnár Ferenc leveleiből is egy gyűjteményes kötet megjelentetése és ezeket is megelőzve egy Molnár-életrajz megiratása és kiadása. Ez utóbbihoz én boldogan bocsájtom rendelkezésre számtalan közvetlen megfigyelésemet, tudo! másomat, sok olyan részletet, amit kevesen tudnak. De ezt jcsak arra hivatott iró írhatja meg és nem olyan kalandor, aki kizárólag csak üzletet, árucikket akar magának teremteni Molnár Ferenc színes, kavargó életéből. Erre a szempontra már jóelőre felhívom a figyelmet és a magam részéről csakis megfelelő kezekbe teszem le adataimat. Induljon meg a munka, kezdjünk hozzá a szervezéshez! Ez az ötlet ne kerüljön a szép tervek temetőjébe! Üljünk össze a legközelebbi időben és válasszunk meg egy agilis előkészítő bizottságot, amely majd a további lépéseket megteszi a szervezés terén. És jöjjön el a nagyszerű pillanat, amikor ünnepélyes külsőségek köpött megalakul hivatalosan is a Molnár Ferenc Társaság. Soha nincs nagyobb szükség a szellem ápolására, mint napjainkban. Tjra sötét erők fenyegetik a szellem, a művészet, az irodalom, a kultúra világát, amelyek a nyers erőt, a brutalitást akarják ezek helyébe ültetni. A szellem embereinek össze kell fogniok ebben a baljóslatú korszakban, ez a legfontosabb feladatuk. Emellett még külön speciális magyar oka is van a Molnár Ferenc Társaság mielőbbi megalakításának. Magyarországon ma nincs szabad szellemi élet. Az irodalom és a művészetek egy központi akarat irányítása alatt senyvednek. Az iró csak azt írhatja, a festő csak azt festheti, amit előírnak számára és ez az irodalom és művészetek halálát jelenti. Szabadság nélkül nincs igaz művészet, nincs őszinte irodalom. A magyar irodalomnak és művészeteknek ebben a sanyargatott helyzetében mi. szabad földön élő magyar művészek és irók képviseljük a magyar kultúrát. Mi sem jellemzőbb a magyarországi helyzetre, mint hogy’ Molnár Ferenc szelleme újra üldözötté vált: nem szabad a könyveit forgalomba hozni, nem lehet a színmüveit bemutatni. Mig Magyarországon csak a hamu alatt, az olvasók szivének bezárt kapui mögött izzik a Molnár Ferenc iránti szeretet parazsa, mi szabadon, emelt fővel és kitárt szívvel gyújthatjuk meg a fáklyát, amelynek fénye mindenhová elhatol és világitó fénnyel ragyogja be a ránkboruló éjszakát. i! Eckhardt döntő rohamra indul... Hevesen tsmodta a Keresztény Népmozgalmat — Közi-Horváth erélyesen visszautasította a vádakat Politikai körökben élénk szóbeszéd tárgya az a váratlan támadás, amelyet Eckhardt Tibor intézett a Keresztény Népmozgalom és annak vezetői ellen. Mértékadó körökben úgy kommentálják az emigxációs politikának ezt a legújabb fordulatát, hogy Eckhardt és rajta keresztül a szélsőjobboldal elérkezettnek látja az időt a döntő roham megindítására a politikai hegemónia megszerzésére és ebben a mohó attakban maga alá akarja gyűrni nemcsak a demokratikus tábort, de a Keresztény Népmozgalmat is. Eckhardt támadásának színhelye az újjáalakuló Katolikus Liga szükkörü értekezlete volt. Az elmúlt szombaton ünnepélyes misét rendeztek New Yorkban, amelyre számos katolikus pap jött el New York környékéről is. Egyesek szerint az ünnepélyes mise dátuma egybeesett Ottó születésnapjával, amelyet igy akartak a legitimisták megünnepelni. Tény azonban, hogy a várakozással ellentétben dr. Désy Ipoly, a neves katolikus pap — Biró Benedek halála óta az amerikai magyar katolikusság vezetője — a templomban elmondott ünnepi beszédében nem emlékezett meg Ottóról. Az ünnepi misét követően került sor a régi alapítású, de mintegy tíz év óta szünetelő Katolikus Liga értekezletére. A Katoj likus Liga egyházi jellegű, hitbuzgalmi célkitűzésű testület, amely politikával nem foglalkozik. Annál nagyobb megütközést keltett Eckhardt felszólalása, í Eckhardt elismételte nyílt és burkolt vádjait a demokratikus emigráció vezetői ellen, majd, azzal vádolta a Keresztény Népmozgalom vezetőit, hogy marxista vizeken eveznek, nem képviselik az igazi keresztény gondolatot, j osztály-alapon állnak, titoizmussal vannak megmételyezve és küj lönben is a Keresztény Népmoz- I gaJom 1945 utáni pártalakulat, tehát orosz kollaboránsok szerepelnek benne. A köztudomással ellenkező, durva állításokra Kiss Gyula trentoni plébános, a Katolikus Liga egyik vezetője válaszolt és határozotli hangon adta Eckhardt tudomá; sara, hogy a Liga nem lehet tér-Hirdessen „Az Ember“ karácsonyi számában!
