Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-12-13 / 47. szám

EZ TÖRTÉNIK “ MAGYAR­ORSZÁGON: ÖT KIVÉGZÉS A GYüJTÖFOGHÁZBAN A budapesti kommunista lapok részletesen ismertették azt az ügyet, amely nemcsak a hideghá­ború kiéleződését bizonyítja, de a tények mögött olvasni tudók számára egyszersmind bizonyíté­kot szolgáltat az otthoni rendszer gyengeségéről. A bírósági tárgya­lás adataiból kiderült, hogy Ju­goszláviából rendszeresen érkeztek Magyarországra olyan megbízot­tak, akik ÁVO-egyenruhát öltve magukra letartóztatták a jugo­szláv rezsim szökevényeit és azo­kat különféle utakon — többször a Dunán át — visszaszállították Jugoszláviába. Ilyen akciókat is­mételten sikerrel hajtottak végre a megbízottak s igy Jugoszláviá­nak több Magyarországra szökött ellenségét sikerült ártalmatlanná tenniök. Legutóbb az' egyik ilyen átszivárgott ''hazaszállító'’ csopor­tot a magyar hatóságok elfog­ták és a szokott kínzásokkal val­lomásra bírták őket; igy derült ki a fenti tényállás. Bíróság elé ál­lították őket, amely a csoport öt tagját: Bálint Györgyöt, Bálint Lászlót, Kenyeres Sándort, Púpos Istvánt és Pálfalvay Bélát halál­ra Ítélte. A halálos Ítéleteket a Gyüjtöíogház udvarán végrehaj­tották. RÁKOSI KÜLÖNBIZOTTSÁGOT ALAKÍTOTT A SZOVJETBE IRÁNYULÓ SZÁLLÍTMÁNYOK MEGGYORSÍTÁSÁRA Rákosi Mátyás rendkívüli ülésre hívta össze a Magyar Dolgozók Partjának központi vezetőségét. Az ülésen elhatározták, hogy a központi vezetőség tagjaiból egy különbizottságot alakítanak, a­­melynek az lenne a feladata, i hogy a Szovjetunióba irányuló magyarországi szállítások meg­gyorsításáról gondoskodjék. Úgy j látszik, hogy Moszkva nincs meg- ! elégedve a szállítások eddigi me­netével és igy valószínű, hogy en­nek az uj komitének megalakítá­sa eg Jake azoknak az utasítások­nak, amelyeket Rákosi Moszkvá­ban kapott. Meglepetést keltett,1 hogy Farkas Mihály honvédelmi miniszter és Vas Zoltán, a Terv- j bizottság vezetője nem került be a most megalakított bizottságba. R.ÖPIRATOKAT GYÁRTANAK KÜLFÖLDI HASZNÁLATRA A jugoszláv postahatóság tilta­kozó jegyzéket intézett a magyar póstahatóságokhoz és ebből külö­nös tényállás derül ki. A jegyzék szerint augusztus 26-tól október 2I-ig Magyarországról 27 csomag érkezett a szabadkai postára és valamennyi csomag tömve volt Jugoszlávia - ellenes röpiratokkal. A csomagok címzettje- Benetics Marina trieszti lakos volt. A jegy­zék szerint a magyar posta vissza- ; él a csomagszállitás szabadságá­val azáltal, hogy Jugoszlávián ke­resztül küldi a címzetthez a Ju­­goszlávia-ellenes röpiratokat. Rá­mutat a jegyzék arra is, hogy a csomagok nem voltak az előírás­nak megfelelően becsomagolva, hanem csak égy papírszalaggal kötötték át azokat, hogy a tarta­lom látható legyen. A csomagokat a jugoszláv posta visszairányitot­­ta Budapestre s egyben panaszt tett a berni nemzetközi póstairo­­dánal. A Z GÖNDÖR EEKENC POUUKJUKEHI APJA Reentered as second malter Aug. 4, 1942, at the post on ice at «ew kora, N. Y„ under the Act of March, 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. 320 East 79ST.. NEW YORK. 21, N. Y. Phone; BLtterlield »-t>lt>6 VOL. XXVII No. 47 NEW YORK, N. Y„ DECEMBER 13, 1952 EGYES SZÁM ARA 20 CENT KÖSZÖNTÖM A TERVET! Irta: KISS REZSŐ Könnyes méghatódottsággal, sőt annál is többel: erős felindultsággal olvastam végig Göndör Ferenc írtul the ti j vezércikket, amely Molnár rerenere emlékezik és felveti! a Nagy Eltávozott emléke ápolásának és méltó megörökí­tésének gondolatát. Túlságosan friss még a seb, amit Molnár Ferenc halála ütött rajtunk. Még elevennek hallom a hangját, még úgy tűnik nekem, mintha itt ülne a mű­termemben és a portréját festeném Felindultságom indo­kolt volt a cikk olvasásakor; a fájdalom áthasitott szive­men: képzelődés az egész, Molnár nincs többé, a nagy iró, a magyar név nemzetközi sikerének ragyogó előmozdítója, a bölcs ember, a drága barát örökre elment azon a csúf áprilisi napon! Igen, meg kell örökiteni az emlékét! Mindenben^ he­lyeslem Göndör Ferenc javaslatát, először a Molnár Ferenc ! Társaságot kell megalakítani. Vagyunk itt New Yorkban | néhányon, akik Molnár Ferenc legközelebbi környezetéhez j tartóztuk, akik mindvégig ismertük itteni életének minden mozzanatát, a hatalmas sikereket, nevének neonfényes tündöklését s ugyanakkor a sokak előtt titkolt, legbensöbb énjének nehéz vivódásait, a rázúduló gyászt, majd a gyó­gyító idő jótékony hatására az újra jelentkező mosolyt, a bölcs derűt, amely előtt nincs többé talány és amely ke­resztül lát a véges dolgokon. Vagyunk itt nehányan, akiket barátjaivá fogadott ez az óriás szellem s akik szinte na­ponta gyönyörködhettünk eszének, szellemének kápráza­tos tűzijátékában. Berniünket e2; a 1: arátság arra kötelez, hogy továbbadjuk a lángot, amelynek fényénél meleged­tünk. A mi kötelességünk az, hogy életre, hívjuk a Molnár Ferenc Társaságot. Kik legyenek a tagjai ennek a Társaságnak? Elsősor­ban a szabad földön élő magyar irók, képzőművészek, ze-; neszek, színészek, egyszóval a nagy’ irodalmi és művészeti csalad tagjai, akik foglalkozásuk, illetve elhivatottságuk alapján legközelebb álltak a nagy Íróhoz. Azután a tudo­mányos életből azok, akik irodalomtörténettel, szinpad­­történettel, dramaturgiával, művészettörténettel foglalkoz­nak. Azután az újságírók, akik a fiatal Molnár Ferenccel szintén rokoni kapcsolatot tartanak. Viégül az irodalom­­pártolók közül azok, akik a Molnár-müvek iránt külön is rajongással viseltetnek és a Molnár-kultusz ápolásában tevékenyen részt kívánnak venni. i Ez a négy kategória teljes keresztmetszetét adja a kül- I földi magyarság legértékesebb részének. Mi elindítjuk a mozgalmat, megtesszük az alakulás felé j a kezdeményező lépeseket, a többi a szokásos-és hivatalos alakulási procedura, amelyet a megválasztandó szervező­­bizottság bonyolít le. Előkészítik az alapszabályokat, meg­választják a * tisztikart, kidolgozzák a munkaprogramot. | A munkában mi is részt akarunk venni s minél több munkánk lesz, annál boldogabbak leszünk. A megalakult Társaság minden hónapban tarthatna j összejövetelt. Irodalmi felolvasások, vita-programok, egy­­j egy Molnár Ferenc-mü részletének művészi interpretálása szerepelhetnének a műsoron. Én a magam részéröl nem kötném meg az összejövetelek műsorát azzal, hogy kizáró­lag Molnárról, vagy Molnártól lehet előadni. Molnár Ferenc szellemét ápoljuk azzal is, ha magát a szellemet, a maga­­! sabbrendüt. a hétköznapi szürkeségből kiemelkedő irodalmi lés művészeti megnyilatkozást ápoljuk. Azután ez a Társaság igyekezne megvalósítani Molnár | Ferenc emlékének egyéb módon való megörökítését is. Gondolok itt egy emléktábla elhelyezésére a Plaza Hotel falán, ahol Molnár Ferenc lakott. Szó lehetne, egy Molnár­­ösztöndíjról is a tervezett külföldi magyar egyetemen, minden évben a legjobb tanulmány díjazására, amely Mol­nár Ferenc müveivel foglalkozik. Nagy feladat lenne a hátrahagyott kéziratok és töredékek kiadása, ugyanúgy ! Molnár Ferenc leveleiből is egy gyűjteményes kötet meg­jelentetése és ezeket is megelőzve egy Molnár-életrajz meg­­iratása és kiadása. Ez utóbbihoz én boldogan bocsájtom rendelkezésre számtalan közvetlen megfigyelésemet, tudo­­! másomat, sok olyan részletet, amit kevesen tudnak. De ezt jcsak arra hivatott iró írhatja meg és nem olyan kalandor, aki kizárólag csak üzletet, árucikket akar magának terem­teni Molnár Ferenc színes, kavargó életéből. Erre a szem­pontra már jóelőre felhívom a figyelmet és a magam részéről csakis megfelelő kezekbe teszem le adataimat. Induljon meg a munka, kezdjünk hozzá a szervezéshez! Ez az ötlet ne kerüljön a szép tervek temetőjébe! Üljünk össze a legközelebbi időben és válasszunk meg egy agilis előkészítő bizottságot, amely majd a további lépéseket megteszi a szervezés terén. És jöjjön el a nagyszerű pilla­nat, amikor ünnepélyes külsőségek köpött megalakul hi­vatalosan is a Molnár Ferenc Társaság. Soha nincs nagyobb szükség a szellem ápolására, mint napjainkban. Tjra sötét erők fenyegetik a szellem, a mű­vészet, az irodalom, a kultúra világát, amelyek a nyers erőt, a brutalitást akarják ezek helyébe ültetni. A szellem embereinek össze kell fogniok ebben a baljóslatú korszak­ban, ez a legfontosabb feladatuk. Emellett még külön speciális magyar oka is van a Molnár Ferenc Társaság mielőbbi megalakításának. Magyarországon ma nincs szabad szellemi élet. Az irodalom és a művészetek egy központi akarat irányítása alatt senyvednek. Az iró csak azt írhatja, a festő csak azt festheti, amit előírnak számára és ez az irodalom és művészetek halálát jelenti. Szabadság nélkül nincs igaz művészet, nincs őszinte irodalom. A magyar irodalomnak és művészeteknek ebben a sanyarga­tott helyzetében mi. szabad földön élő magyar művészek és irók képviseljük a magyar kultúrát. Mi sem jellemzőbb a magyarországi helyzetre, mint hogy’ Molnár Ferenc szelleme újra üldözötté vált: nem szabad a könyveit for­galomba hozni, nem lehet a színmüveit bemutatni. Mig Magyarországon csak a hamu alatt, az olvasók szivének bezárt kapui mögött izzik a Molnár Ferenc iránti szeretet parazsa, mi szabadon, emelt fővel és kitárt szív­vel gyújthatjuk meg a fáklyát, amelynek fénye minden­hová elhatol és világitó fénnyel ragyogja be a ránkboruló éjszakát. i! Eckhardt döntő rohamra indul... Hevesen tsmodta a Keresztény Népmozgalmat — Közi-Horváth erélyesen visszautasította a vádakat Politikai körökben élénk szóbe­széd tárgya az a váratlan támadás, amelyet Eckhardt Tibor intézett a Keresztény Népmozgalom és an­nak vezetői ellen. Mértékadó kö­rökben úgy kommentálják az emigxációs politikának ezt a leg­újabb fordulatát, hogy Eckhardt és rajta keresztül a szélsőjobbol­dal elérkezettnek látja az időt a döntő roham megindítására a po­litikai hegemónia megszerzésére és ebben a mohó attakban maga alá akarja gyűrni nemcsak a de­mokratikus tábort, de a Keresz­tény Népmozgalmat is. Eckhardt támadásának színhe­lye az újjáalakuló Katolikus Liga szükkörü értekezlete volt. Az elmúlt szombaton ünnepélyes mi­sét rendeztek New Yorkban, amelyre számos katolikus pap jött el New York környékéről is. Egye­sek szerint az ünnepélyes mise dátuma egybeesett Ottó születés­napjával, amelyet igy akartak a legitimisták megünnepelni. Tény azonban, hogy a várakozással el­lentétben dr. Désy Ipoly, a neves katolikus pap — Biró Benedek halála óta az amerikai magyar katolikusság vezetője — a temp­lomban elmondott ünnepi beszé­dében nem emlékezett meg Ottó­ról. Az ünnepi misét követően került sor a régi alapítású, de mintegy tíz év óta szünetelő Ka­tolikus Liga értekezletére. A Kato­­j likus Liga egyházi jellegű, hit­­buzgalmi célkitűzésű testület, amely politikával nem foglalko­zik. Annál nagyobb megütközést keltett Eckhardt felszólalása, í Eckhardt elismételte nyílt és burkolt vádjait a demokratikus emigráció vezetői ellen, majd, az­zal vádolta a Keresztény Népmoz­galom vezetőit, hogy marxista vizeken eveznek, nem képviselik az igazi keresztény gondolatot, j osztály-alapon állnak, titoizmus­­sal vannak megmételyezve és kü­­j lönben is a Keresztény Népmoz- I gaJom 1945 utáni pártalakulat, te­hát orosz kollaboránsok szerepel­nek benne. A köztudomással ellenkező, dur­va állításokra Kiss Gyula trentoni plébános, a Katolikus Liga egyik vezetője válaszolt és határozotli hangon adta Eckhardt tudomá­­; sara, hogy a Liga nem lehet tér-Hirdessen „Az Ember“ karácsonyi számában!

Next

/
Oldalképek
Tartalom