Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-06-28 / 27. szám
June 28, 1952 AZ EMBER 7-ik oldc'. Asszonyok börtönbon ELINOR UPPER emlékezése a Szovjetunióra (Második, befejező rész) Lehetetlen felsorolni mindazt a számtalan nevetséges vádat, amely a Szovjetunióban okozója lehet valaki letartóztatásának és bebörtönzésének. Minden egyes eset, amelyet most felsorolok, sok ezer szovjet polgár sorsát tükrözi vissza. CELLATÁRSNŐIM 1937- ben és 1938-ban a letartóztatottak több mint íele a kommunista párt vagy a kommunista ifjúság tagja volt. Háromnegyedrészük az orosz párt tagjaiból került ki, a többiek pedig a lengyel, lett és német párthoz tartoztak. A pártonkivüliek a lakosság különböző rétegeit képviselték, kezdve a többé-kevésbé ismert személyiségek feleségeitől, a besugás utján letartóztatottakig. Rakovszki szovjet nagykövet felesége, román származású betegeskedő, őszhaju asszony, majdnem minden héten elvesztette az eszméletét. Szomszédnője, a szép fekete Opolenszki hercegnő, akinek férje a szovjet államban betöltött magas tisztsége folytán évekig közvetlenül érintkezett Sztálinnal. Itt volt azután Alekszander Szerebovszki, az egész ország réztermelését irányitó hatalmas vállalat igazgatójának karcsú, ideges diákfelesége. Volt közöttünk egy jólmegtermett, festett arcú, szókehaju nő, Zilkának, az ismert katonai vezetőembernek felesége, aki magassarku cipőben tipegett a cellában. Amikor kihallgatásra hívták, púder hiányában fogport rakott az arcára, de ugylátszik ez sem segített, mert 8 evet kapott, mint népellenség családtagja. Rebusova, magasrangu tisztviselő felesége, túl volt már az ötvenen, de láthatók voltak még rajta egykori szépségének nyomai. Eperohamai voltak és ilyenkor tehetetlenül vonaglott a deszkákon. Liza Geller, a berlini szovjet kereskedelmi kirendeltség munkatársa sirógörcsöket kapott valahányszor magárahagyott két kisgyermekére gondolt. Mejlaukné, egy miniszter első felesége. 4C év körül lehetett, zárkózott és komoly arccal járkált, igen magabiztos, fanatikus kommunista volt. Nyolcévi kényszermunkára Ítélték, kémkedés vádja miatt, a vladivosztoki táborban halt meg 1938- ban, vérhasban. Kosziorné aki férjével együtt dolgozott a berlini szovjet kirendeltségen, öngyilkosságot kisérelt meg az itéle' hirdetés napján, de sikertelenül '‘Ellenforradalmi t e v ékenysége' miatt tizévi kényszermunkán ítélték és valamelyik Marilnszi közelében lévő szibériai táborba: töltötte le büntetését. Voronova a könnyűipari népbiztos helyettese, azelőtt textilmunkásnő volt fáradhatatlan munkával és vég télén odaadással került maga (tisztségbe. Tizévi börtönbüntetés kapott, szintén “elleníorradalm ■tevékenységek” miatt. Férjét : szovjet polgárháború idején a fe hér katonák elevenen elégették Megfogadta, hogy nem megy többé férjhez. Suvalova, a nemzetközi vörössegély vezetőjének titkárnője volt. Amikor belépett a cellába, egy ; szót sem lehetett kihúzni belőle s nem akart válaszolni kérdéseinkre, mert mindannyiunkat ellenforradalmároknak vélt és csak magát hitte ártatlannak. A katonai bíróság 15 évi szabadságvesztésre Ítélte, az északkelet-szibériai Kolimába szállították, ahol a háború idején meghalt. KUN BÉLÁNÉ IS ITT VOLT Kun Irént, Kun Béla egykori feleségét nyolcévi kényszermunkára iieitex. özuibén Kolimába j toloncolták. Annyira gyenge és beteges volt, hogy a legkönnyebb i munkára sem használhatták. Végül Mariinszk szibériai táborba került. Ezek a nevek csak Ízelítőt nyújtanak azokról a forradalmár feleségekről, akikkel a börtönben és j a táborban találkoztam. Mindannyiukat több-kevesebb kihall-! -gátás után sokévi rabságra Ítélték. Tekintet nélkül arra, vájjon valóban együttmüködtek-g férjükkel, vagy sem, vájjon az utóbbi években együtt éltek-e férjükkal, vagy elváltak; volt-e gyermekük, nem voltak-e letartóztatásuk 1 idejéú áldott állapotban, vagy férjük nem halt-e meg több mint 1 egy évvel a feleség letartóztatása előtt. Mert épp ez volt az eset j például Lereher ballettáncosnővel, a moszkvai nagy-színház művésznőjével. Ez a bájos táncosnő 'és igen magas kultúrájú asszony I egyáltalán nem foglalkozott po! litikával. Férjhezment a köi.nyü- I ipari népbiztoshoz, aki kevéssel az 1936 évi nagy moszkvai per előtt öngyilkos lett. Halála után trocjkizmussal vádolták: Egy év múlva Lerchernét is letartóztatták troc- I kista tevékenységgel vádolták és 8 évi kényszermunkára Ítélték, így szenvedett meg azért az emberért, aki haláláig magas tisztséget töltött be és csak akkor vá; dolták meg árulással, amikor már nem védekezhetett. Egyenesen megindító látvány volt ez az asszony, — aki számára 1! a ruganyosság elvesztése foglal, kozásának elvesztését, tehát élete egész értelmének elvesztését je-I lentette, — amint rejtőzve a töb -II biek elől különböző -tornagyakorlatokat és táncgyakorlatokat vég' zett, ami szigorúan tilos volt. 1 I A vidámság kiapadhatatlan - | forrása volt mindannyiunk szá: mára Berta Alak-szandrovna. Ritl ka jóindulatú teremtés volt ez a , rövidlátó, temperamentumos asz■ [szony, aki széles csípőivel kettő, : nek való helyet foglalt el a tö• j megszállásnál is zsúfoltabb cellá> ban. A vele beszélgetőnek egészen j i közel kellett hajolnia hozzá, mert L különben nem ismerte fel az arc- i vonásokat. Amikor idekerült, el* ■ vették szemüvegét, nehogy kárt • tegyen magában. ESTÉK A CELLÁBAN A vizsgálóbíró hivatalai az épület másik szárnyában voltak és egy kis udvar választotta el őket a börtöntől. Nappal nem történt ott semmi különös, de amint beesteledett, a csendes börtönépület zajtól visszhangzott. Ilyenkor mindenki elhallgatott, a gyér suttogás is megszűnt. Mindenki hegyezte a fülét. A szembenlevő épületszámyból egyre erősebb kiáltások és sikoltások hangzottak. Minden este hallottuk a vizsgálóbíró át.kozódását, amellyel igyekezett vallomást kicsikarni áldozataiból. A vádlottak hangját csak akkor hallottuk, amikor valamelyik felüvöltött a fájdalomtól vagy a borzalomtól. Egyszerre; “Disznó, majd megtanítalak én beszélni,” azután rövid csend (mert a pofonok és rúgások nem hallatszottak át), s azután váratlan és egészen érthető, vérfagyasztó kiáltás: “Elvtársak, elvtársak!” Mind hangosabban és kétségbeesetten: “Elvkársak, elvtársak!” Ezután valami halkabb nesz, majd ismét az előbbi hang: “A fejem, anyám! Anyám, a fejem, jaj a fejem, anyám!” Az egész cella borzongva hallgatta. Az uj foglyok elsápadtak és tompa tekintetükből ki lehetett olvasni, hogy el5ö kihallgatásukra gondolnak szegények . . . Elgondolkodtam azon az emberen, aki kínzóira és hóhéraira nem talált más kifejezést, mint j azt a magasztos emberi megszólítást, hogy “elvtársak,” amig vadállatokként vetették magukat rá s végül a leirhatatlan kínok csak egyetlen szót hagytak meg emlékezetében: “Anyám.” Valóban szerencse arra az anyára, aki valahol Moszkvában siratta bebörtönzött fiát, hogy nem hallotta ezt a jajkiáltást. ANYÄK Szmirnova egy szovjet főhivatalnok felesége, egyike volt a nagyszámú anyáknak cellánkban. Férje letartóztatása után elvették tőle moszkvai lakását. Persze mit sem jelentett az utcára tenni egy “népellenség” feleségét három I kisgyerekkel. Végül talált fedelet | a feje fölé Moszkva környékén, 1 ahol egy kezdetleges parasztháza 1! bérelt. Múltak a hónapok és az ; apának nyoma sem volt. Nem tért I vissza, mint ahogy nem tért visz] sza sokmillió ártatlan ember, i akik mögött egyszer becsukódott . - valamelyik börtön ajtaja. Csak az .' ügynökök, a beugratók tértek i1 vissza. Egy este eljöttek a ter. i roristák, hogy magukkal vigyék . j az anyát is. A Butirka-börtön . ! vastag falai őt is elnyelték. Elő. | szőr egy átjáró cellába zárták, az 11 apróbb szobácskák egyikébe, a; | melyeket a foglyok “kutyaólnak” . I hívtak. Hossza 1 méter 30 centi, . I a szélessége 70 centi. Az egész S bútorzata egy kőpad, s a vasajtó fölött egy kis ablakrés, mely gyér világosságot bocsát be a folyosóról. Estefelé kihallgatásra vitték ; Szmirnova asszonyt. A biró gu; nyosan figyelte az asszony levert ! arckifejezését, " kibomlott hajfonatát, bokáig csúszott harisnyá; ját, reszkető kezét, amely görcsö; sen fogta össze gombjaitól meg! fosztott ruháját. ' — Mondjon valamit férje el; leníorradalmári tevékenységéről! ; — A férjem nem ellenforradal-I már! I — Micsoda? Már 15 éve a fele- 1 sége és azt meri állítani, hog: semmit sem -tud földalatti munkájáról, amelyet egyébként ő maa is bevallott! — Ez lehetetlen. 15 évi együttlétünk alatt ismertem minden gondolatát, ö nem áruló! — Úgy, tehát nem akar vallani? Sőt még védi is azt a gazembert! Helyes. A cellában talán majd megváltoztatja véleményét! — A cellában? Nekem haza kell mennem. Három gyermekem gondoskodás nélkül maradt. A legkisebb elpusztul, ha nem szoptatom. — Ismerje be, hogy tud férje hazaáruló tevékenységéről és akkor visszaengedjük a gyerekeihez! — Nem tehetem. A férjem ártatlan. **; A vizsgálóbíró megnyomott egy gombot, mire azonnal belépett a börtönör: — Vezesse vissza a cellába! Másnap ismét a vizsgálóbíró elé vezették. — Nos, meggondolta-e magát? — Mondja meg mi van a gyermekeimmel? — könyörgött az asszony. — írja alá a nyilatkozatot, hogy férje -beszélt magának a szabotázsakcióról és akkor hallani fog a gyerekeiről. — Maguk bűntárssá akarnak tenni ártatlan férjem meggyilkolásában. Nem tehetek ilyesmit. — Nincs semmi más mondanivalója? —Engedjenek haza a gyermekemhez. Elpusztul az anya nélkül. A biró válasz helyett elébetólt egy kész jegyzőkönyvet. — írja alá! — A gyermekem nem tartozna nekem semmilyen hálával, ha miatta elárulnám az apját. Félredobta a papirost, mintha félne, hogyha hozzányúl, bepiszkítja kezét. A vizsgálóbíró vállatvont és visszaküldte a cellába. Néhány hónappal később — bár semmilyen vádat nem találtak ellene — 8 évi szabadságvesztésre Ítélték, mint “hazaárxüó családtagját.” Sohasem tudott meg semmit gyermekeiről . . . (Vége) ' HOLLÓS BÖZSI ‘ ANGOL-MAGYAR magyar - angol fordítási és bevándorlási ügyekben segítő irodája készséggel áll az amerikai magyarság rendelkezésére. Cím: 55 West 42 St. (Room 1046) New York 18, N. Y. Telefon: LO 4-3619 >_______________________—<r i (Corner East 82nd Street) 4-1118 HUNGARIAN GARDEN Restaurantban (1528 Second Avenue) GYPSY COUNTESS JULIA és RÁKOSSY TIBOR énekeinek CSÜTÖRTÖK, PÉNTEK, SZOMBAT és VASÁRNAP este ------- és: 1 GIZELLA, a KIVÁLÓ KONYHA!! • ? f I női prímás: '* ZETTL LACI tulajdonos Telefon: RE 4-967» “Szivárvány” regények a MAGYAR REGENYTÄR Kitűnő magyar Írók izgalmas, változatos, teljesen befejezett regényei, Ízléses színes kivitelben. EGYES SZÁM ÁRA 30 CENT — MEGJELENIK HAVONTA!!!-~ Egy évi előfizetés ára $3.Gí). Küldje be az alábbi megrendelő szelvény; erre a címre: EUGENE ENDREY 225 West 86th Street New York 24, N. Y. Kérem a SZIVÁRVÁNY REGÉNYEKET címemre" AZONNAL MEGINDÍTANI! $3.00 Mellékelve egy ÉVI előfizetés ÁRÁ NÉV: ..J.................................................................. CÍM (Utca): ........................................................... VÁROS: .......................................................................... ÁLLAM: ........................................Zóna No.............. r Töltse ki e szelvényt olvashatóan!