Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-06-14 / 25. szám

8-ik* oldjl

fii EMBEK

June. 14. 1952

Csak óriások unokái Adhatnak tán még életet,

És csak Washington népe adhat Ha ad nékünk enyhületet.

Neki a szénégető parázs adott. Ha ez a vers ott volt a parázsba szállt öngyilkos költő zsebében, szép búcsú volt.

Ujházyval költözött Uj Budára Takács Ferdinánd huszárkapitány. Huszonkét esztendeig volt strázsamester az osztrák hadseregben, amikor a forradalom hívására 175 szál huszárt vezetett Galíciából teljes felszereléssel Magyarországra. Kom áramban szolgált aztán ő is. Szótlan, magábavonult parasztként élte jámbor életét Uj Budán Takács kapitány. Négy holdon gazdálkodott, mert azt vélte, senkinek sincs joga több földre mint amit maga meg bír mivelni. Azt a természet adja néki. Csendes, kedves elmeháborodottnak tartották. Vájjon az volt-e?

De lássuk magát Haraszty Ágostont, akinek minden sikerült. Nagy pénzzel jött Amerikába, Wisconsinban gazdálkodott, majd Californiában, San Diegoban ő honosította meg a “Tokay” szőllőt. Az Egyesült Államoktól pátense volt Californiában, aranyat vert a szövetségi kormány számára. Délamerikában erdei voltak, onnan drága, értékes fafajtákat szállított európai bútorgyáraknak. Minden arannyá vált a kezén, amihez csak hozzányúlt. És mégis, 1869-ben egy este Nicaragua-ban egyedül kilovagolt az erdejébe, ahol alligátorokkal teli folyó folyt. A parton csak a nyergeslovát fogták meg, rajta az iltönyével. Az alligátorok gyomra lett a temetője. Nagyon úgy néz ki, öngyilkos lett. •

Nehéz a bujdosó sora; minek ‘olytassam.

. .e. -e.

VARÁZSOLJA LAKÁSÁT “OTTHONÁVÁ”

nagyar művészek eredeti olajfestnényeivel! Minden ízlést kielégítő izép. művészi, contemporary,- impresszionista, mindenféle tárgyú képek kaphatók

MINDENKIN ÉL OLCSÓBBAN!!!

írjon: E. J. NAGY

358 Fox St. New York 59 N.Y.

Telefon: DAyton 8-4462

i déli órákban, avagy üzenetet: Mrs. Kathlyn Hayos, TR 3-3657

' vy

FEDDERS AIRCONDITIONING

Billen Engineering and Sales Co.

New York legrégibb air-condition berendező vállalata örömmel tudatja, hogy

DAJKGVICH FERENC

mint sales manager érdekeltséget vállalt a cégnél.

Billen Engineering Co. úgy magánlakások, mint hivatalok és üzlethelyiségek air - condition berendezését a legtökéletesebb szavatosság mellett vállalja.

Ne szenvedjen ezen a nyáron forró lakásban vagy irodában. Forduljon bizalommal cégünkhöz, kívánságára úgy sales managerünk mint engineering-osztályunk mérnöke teljesen díjtalanul és kötelezettség NÉLKÜL szemléli meg lakását és a megfelelő berendezést fogja javasolni. — 5 ÉVES SZAVATOSSÁG! Egy évig díjtalan service! Részletfizetési kedvezmény!

DAJKOVICH FERENC, Sales Manager

38 West 34th Street New York 1,. N. Y.

PE 6-9186-7 , PE 6-2095-6

Billen Engineering and Sales Co.

HOLLÓS BÖZSI

ANGOL-MAGYAR magyar - angol fordítási és bevándorlási ügyekben segítő irodája készséggel áll az amerikai magyarság rendelkezésére. Cim: 55 West 42 St. (Room 1046) New York 18, N. Y. Telefon: LO 4-3619

MAYOR’S

RESTAURANT

KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL

Mérsékelt árak. Finom vevőkör

CLIFTON HOTEL

127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525

NEW YORK CITY

e gyár emigrációnak Kossuth La- jós. Erről a dologról, az amerikai e magyar emigrációban való hara cokról és intrikákról még majd- külön szeretnék írni, ha a "Leg- főbb Lény” megsegít ebben a a szélütéses világban.

y

7 Ujhazy 1852 március 9-én ta? lálkozott Kossuthal St. Louisban. Már ez a találkozás is nagy t csalódást hozott. Ujházy úgy ter, velte, hogy Kossuthal együtt j szervez meg egy nagy magyar ‘ bujdosó telepet Uj Budán. Koss suth azonban már akkor érezte a török háború szelét, azt remélte, I azzal fellobban újra a forradalmi ’ szabadságharcok sora. Nemcsak ő, az egész forradalmi világ a kés szülő háborútól várta a megváltást, és csak a krimi háború elsustorgása után látták, hogy negyvennyolc hamvába holt és 1 eljött a hosszú kínos ellenforras dalom kora. De Kossuth akkor, . 52-ben még hitt a forradalom- folytatásában, és Törökországban- akart egy katonai fegyelem alatt lévő magyar emigráns telepet

I szervezni, meglehetősen kalandot ri tervezgetés alapján. Ezért Ujr házy Uj Budáját lefújta. Már ez 1 is keserves volt. De aztán meg: halt Ujházy felesége. A főispán ■ asszony mindig csüggedten, valósággal kétségbeesetten követte férjét, ökrösszekéren, sátorból kunyhóba. Nem hitt, nem remélt már semmit. Az élet számára megszűnt. Aztán meg is halt. Erre Ujházy otthagyta New Budát, vitte felesége koporsóját magával és letelepedett mégiscsak Texasban, a rabszolgaság hazájában, ott, az uj birtokon temette el az J asszonyát és elnevezte azt: Sirmezőnek. New Buda pedig aztán elalélt. Ács Tivadar, akinek 1941- ben jelent meg vidéki nyomdában Magyarországon, zavarosan megirt, sajtóhibákkal de értékes kiadatlan levelekkel és adatokkal is teli könyve ezekről a dolgokról, azt mondja: “még az emléke is elenyészett Amerikában.” Én azonban egy különös felfedezést tét- > j tem. A “New York Times” egyik j számának közgazdasági mellékle- | tében egy brooklyni cég hirdeti az emelő daruval ellátott truck-jait.

És az egyik típusnak, amit le is

I '

ábrázol a hirdetés, neve van. Úgy ] hívják hogy “New Buda.”

BUJDOSÓ - HALÁL AMERIKÁBAN

Ujházy László ettől fogva már nem találta helyét ezen a világon. Idősebbik leánya férjhez ment ahhoz a német telepeshez, j akinek ujbudai birtokát átadta, I majd aztán az urával elköltözött j j annak rajnavidéki hazájába. Ki- I sebbik leánya férjhez ment Madarász László fiához, de hamarosan elvált és visszament atyjához Sirmezőre. Ekkoriban az pénzhez ! juthatott, mert az akkori ellen- j forradalom még gyámoltalanabb I volt a mainál, a magánvagyont nem merte egészen fumigálni, és 1 a nagyvagyonu emigránsok, ha veszteséggel is, de hozzájuthat- | tak értékeik egy részéhez. Svájcba utazott, ott igen jól élt, feltá- j j madt benne régi úri szenvedélye j, a vadászás, agarakat vásárolt Sir- !. mezőre és ott nagy lovas-hajtá- ( sokat rendezett. De már semmi , sem Ízlett néki ebben az életben. , Nem ismerte ő az amerikai földet, i. idegen volt az néki, ki nem oko- , sodható. Madarásznak árvizek miatt kellett elhagynia Uj Budát, , az ő sirmezei birtokán pedig az ( egyik szárazság a másik után!. futta el a földje talaját. “Halálig j, elunván életemet, írja barátjának , Jósika Miklósnak, tökéletesen | meghasonlottam e tudománnyal és az egész Amerikával.” Közben | kitört a polgárháború, és ö aki ! nem titkolta hogy utálja a rab- ! szolga tartást, nem mert ottma- radni Texasban. Külömben is, i fgyre csak vágyott el, ha Európá- ban volt Amerikába, ha odahaza d volt, Európába. Washingtonba- ment és kineveztette magát Lina coin külügyminiszterével, Seward-dal Anconába konzulnak. : Azt hitte, az olasz ég megygyóg.vitja majd. Külömben is, a magyar forradalomnak most meg y ! Olaszországban volt a reménysége. Ott kertészkedik, konzulkodik, 1 de a Texasban hagyott gazdasár ga, gyermekei aggasztják, alig kap híreket tőlük. A Garibaldi* reménységei is összeomlanak, a kossuthi emigráció keserű vesze-1 kedései is izgatják: haza akar 1 menni, haza Sirmezőre. Alig várja hogy a fölmentése megérkezzen Washingtonból.

A polgárháborúnak ugyan már 1 vége, de utána Texasban rablóvi* lág jött, kóbor katonák járják a " j vidéket, töltött puskával kell le’ feküdni az ágyba. És minden esz- 1 tendőben jön a porvihar, az egy- 1 kor zöldelő gabonaföldeket elvit; te az ördög felhője. “Füstöl a föld ! porral.” juthatott eszébe a Szenczi Molnár Albert református éneke. És elvitte a por-özön a re; ménységet is, beköszöntött a kiegyezés sivó korszaka. A pesti Belvárosban néhányan csakazértis, felléptetik Deák Ferenccel szemben Ujházy Lászlót képviselőnek; a kormánypárti sajtó erre úgy ir róla mint egy vén hülyéről. 1870 március 7-én főbelövi magát.

De lássuk egyébként is, hogy kaszált akkor a bujdosó - halál Amerikában. Még Ujházy előtt jött ki Prágay János, akit különös, érdekes lénye miatt említünk meg. Olyan volt, hogy akárki valami kedélyes kövérkés barátnak nézte volna. Nagy Ínyenc, nagy életmüvész. Valaha osztrák katonatiszt volt, aztán hivatalnok, Klapka György pajtása a bálozó, szalónos bécsi időkből, majd hadsegédje negyvennyolcban. De elszánt “vörös republikánus.” Iliikor meghallotta, hogy Cubában | kitörőben a forradalom, sietett ; oda. Az utolsó ütközetben megse- I besült, tudta mi vár rája ha el■ fogják: a lassú fojtogatással való kivégzés. Főbelőtte magát “Világos második évfordulóján.” .

Herényi Frigyes, a szende költő az “Independence” vitorláson ér- j kezett Ujházyék után, 60 napig j vergődött rettenetes viharban, félholtan érkezett New Yorkba. Mikor aztán Ujházyékhoz igyekezett Uj Budára, ekhós szekerükön az utasok megint vad viharba ke| rültek. Herényi még sárgalázba is | esett, két hónapig ápolták az Ujházy-lányok mig lábra állt. A cipszer kivárosi világban felnőtt Christmann-fiu nem jól érezte magát a vad new budai természet ölén. Elment egy barátjához Clothild Grove nevű kisvárosba, ott éldegélt. Ki is nyomatott ott egy kötet verset, de annak ugylátszik teljesen nyoma veszett. Mikor végre már nem bírta ott a költői nyomort, irt Ujházynak, akkor már Sirmezőre. Az küldött néki pénzt, jöjjön hozzája. Útnak is eredt, vándorolva, verseket Írva a költő és eljutott San Antonioig, ahonnan Ujházyék birtoka már csak négy mérföldre volt. Vadul j zuhogott megint az eső Herényi gyenge testére, az erdő szélén I ahol haladt egy szénégető kemence parázsló tüzét pillantotta meg. Annak forró tüzébe belevetette magát. Felső teste szénné égett, csak a zsebeiben maradtak meg j a magyar versei. Ács Tivadar . nem írja meg, ezek közül való-e az, amelyiket leközöl a késövében:

Homok közül felásni népet Megmérhetetlen munka bár,

Nem teljesíti senki többé.

Oly törpe minden s gyáva már.

Mrs.Herbsts

1437 Third Ave., N.Y.C.

Tel. BUtterfield 8-0660

VALÓDI, HAZAI JEGESKÁVÉt A legfinomabb készítésű rétesek, sütemények és torták.

Hallgassa minden vasárnap d.u. 3-tól 3.15-ig Mrs. Herbst rádióóráját: WWRL állomás 1600 ke.

lovat, szekeret miegymást, aztán családjával és társaival nekivágott az útnak. Egy hét helyett mint mondották nékik, négy heti vándorlás után érkeztek meg, halott fáradtan. És felütötték sátorfájukat, — a szó szoros értelmében, mert eleinte sátorban laktak, ahol békák, egerek és kigyók sétáltak ki - be. Ez a sátor a Thompson folyó mellett, volt Uj Buda, ezt a nevet pedig Ujházy László radikális elvtársa, Szemere Bertalan adta Párisból. Volt a telepen ház is, amit Ujházy megvásárolt a régi telepestől, de azt ki kellett tatarozni, kibővíteni. Varga Ferenc, a volt torontáli ef,sö alispán későbbi emigránsokkal csatlakozott Ujházyékhoz. így ir megérkezéséről: “Mennél közelebb jöttünk a Paradicsomnak festett ponthoz, annál kevésbé voltak képesek bennünket útbaigazítani. Mig végtére ide - odabarangolva, füstöt láttunk az ég felé emelkedni. Lovainkat a szekérhez kötve ,a füst után indulva, csakugyan feltaláltuk Uj Budát, Ujbázyt és kedves családját. Mint volnék képes leirni ezt a találkozást! Az öreg Ujházy éppen fakéményét tapasztotta egy vörös fianell ingben, egy rongyos kalapban. Én megdöbbentem: láttam budaméri kastélyát, midőn Eperjesen praktizáltam, sokszor hallottam szónokolni a sárosi vármegyeházban. Hát egy év alatt ily sorsra jutott az egykori országos hirü honfi, Sárosmegye volt főispánja!”

Pedig talán több volt a földje mint egykor Sárosban. Földet, azt foglalhatott magának, amennyit csak akart. Nem kívánom itt New Buda történetét újra megirni, telepesek jöttek, mentek, utóbb elenyészett az egész. Ugylátszik, nem volt jól megválasztva a hely. Ámbár voltak néhányan. akik ott mégis boldogultak valahogy. Például maga ez a Var- : ga Ferenc is, holott csak magá- J ban volt a feleségével, családja sem volt, és mint írja, egész éle- | tében csak városban lakott. Igaz, | volt valami pénze. Ez sokáig ott maradt és utódai is Davis City, a I New Buda mellett kerekedett városka fiai lettek. Majthényi Jó- I

i zsef báró, a másik főispán, az se- | boldogult, jóformán haláláig várt { ta feleségét hogy utána jöjjön, de i nem jötí;csak pénzeit ölte bele a- reménytelen vállalkozásba, ólet■ J be. Madarász László két keze ne- : héz munkájával sohasem bírta- annyira vinni, hogy azt a néhány i száz dollárt is megkeresse, ami az i élethez kellett. Erre a Madarász i Lászlóra fogták rá, hogy “gyé’ mántos,” hogy az ö kezén sikkadt • el a kivégzett Zichy gróf ékszere. i Egyre várta, hogy Kossuth, aki- tudta azt a históriát, hogy az t majd igazolja őt, de ez a tisztázás . elmaradt. Madarász László nem- is nagyon törődött azonban ezzel,

I sokkal inkább gyötörte őt az,

' hogy nem támadt Magyarorszá- i gon párt, amely az ő radikális : demokrata meggyőződését hir. desse.

| Később ugylátszik, New Buda inkább kereskedő teleppé vált és , a környéken táborzó vagy 800 indián prémvadásszal csereberéltek. A halálos ítélet talán a polgárháború révén érte Uj Budát ! A magyar bujdosók végül is majd [ mind foglalkozásszerü katonák 1 voltak. Legtöbbjük katonatiszt volt már az osztrák hadseregben —és ez megint egy külön fejezet I volna, a tisztikarok nagy szerepe : a forradalmi uj gondolatok érié- ': : lése körül a 18-ik században és a 1 19-ik elején — de aki nem is, az I is katonává lett a szabadságharc- i ban. Lincoln kürtje szavára, i mindnyájan elmentek. Pivánvi i Jenő írja a könyvében, hogy az 1 akkor Amerikában élő 4,000 ma- < gyár emigráns közül, 800 szolgált I az Észak hadseregében: 7 tábor- < [ nők, 17 ezredes, 14 őrnagy, 15 ka- :

■ pitány s ahány orvosuk csak volt. i

De nézzük csak megint az ősz « Voltaire-iánus főispánt, aki az t amerikai elnökökkel való levele- 1 zésében sohasem említette az is- i tent, csak a legfőbb Lényt, és aki i : mikor Iowa kormányzója meglá- i togatta és kérdezte tőle, “hát a s templomuk hol van?”, azt felelte e , néki, “a pokolban.” Ő volt Kos- . t j suth hivatalos megbízottja, amíg t a kormányzó kijöhetett. Turaj- s donképen Kossuth radikális el- , t lenzékhez tartozott.' De fegyel-1 e met tartott. Jól tudta, ki a ma- I

I -