Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-02-02 / 5. szám

February 2, 1952 AZ EMBER 3-ik oldal Mikor Magyarország vörös rabságba került i « Bartha Albert vezérezredes és Pfeiffer Zoltán megrázó szózata a magyar néphez és katonasághoz a Szabad Magyarország Hangjá-n Most január 20-án volt hetedik évfordulója annak a gyászossá vált napnak, amikor végre Magyarország fegy­verszünetet köthetett a győzelmes orosz hadsereggel. A ma­gyar nép akkor — nem csöbörből vederbe ■— hanem a náci pöcegödörből a kommunista csatornába került. Hogy ho­gyan, micsoda árulások szövevénye révén, azt a Free Europe magyar osztályán, a Szabad Magyarország Hang­­já-n, két leleplezően megrázó és felrázó szózat mondta el, BARTHA ALBERT vezérezredes az öreg vitéz katona és PFEIFFER ZOLTÁN volt országgyűlési képviselő, a Nem­zeti Bizottmány tagjának izenete. Nagy örömnek tartjuk, hogy ezeket a szép és értékes megnyilatkozásokat lapunkban ismertethetjük. PFEIFFER ZOLTÁN: Az 1945 évi január 20-i fegyverszünet aláírásának hetedik évfor­dulóján emlékezzünk és emlékeztessünk ... A fegyverszünet napja 3945. január 20. De már 1944 elejétől kezdve kísérleteket tettek és 1944. október 15-én készen voltak a feltétel nélküli fegyverszünetre. A Szovjet közismert halogató taktikája miatt azonban a fegyverszü­netre csak későbbi időpontban kerülhetett a sor. Mikor végül létre­jött, a magyar nép hitt abban, hogy félelem nélkül, békében, szabadon élhet. Mindnyájan ezt vártuk. Világossá vált azonban előttünk, hogy 1945. január 20-a nem a harc befejezését, hanem az uj küzdelem meg­indulását jelentette. Uj harcot, a bolsevista imperializmus ellen. zugság és ámitás volt. Még azt a néhány öl földet is bemocskolják, amely vértanúink sirja fölé domborodik. Bajtársak! Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kiss János, Kovács Béla és a többi mártírjaink emléke ott él közöttetek. Az ő szellemük vezéreljen mindnyájunkat. Emlékezzetek rájuk és ne feledjétek el, hogy úgy haltak meg, harcolva az utolsó pillanatig, annak az eszmének alázatos és hűséges szolgálatában, amely ma éppen oly frissen él szivünkben, mint a függetlenségért ví­vott küzdelmeink. Nem hiába haltak meg. A harc felujult, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy egy kommunista szerződés még annál a pa­pírnál is kevesebbet ér, amelyre Írva van. Bajtársak! Én vagyok a legöregebb katona a magyar katonák között, egy hatvanéves katonaélet megannyi emléke van mögöttem. Én láttam a magyar szabadságot felvirradni és lealkonyodni. Láttam politikai életem munkájának gyümölcseit sárba taposva. De a szám­űzetésben sem lettem kishitű. Éltem alkonyán nem adtam fel a re­ményt egy pillanatra sem. Egész lelkemmel és szivemmel meg vagyok győződve arról, hogy az igazi demokrata Magyarországért folyó nagy harc tovább tart és hogy a győzelmet még ennek a nemzedéknek az életében, — az ÉN ÉLETEMBEN kivívjuk. Bartha Albert e lélekbe markoló, megrázó szavai a \ Himnusz örökké élő hangjaiba olvadtak, amelyeket sem­­j miféle terror soha nem törölhet ki a magyar nép imádó \ tudatából. Bizonyítékok vannak immár a kezünkben, hogy a Bajcsy-Zsilin­szky Endre által szervezett fegyveres ellenállási mozgalmat NEMCSAK A GESTAPO NYOMTA EL, hanem abban benne volt MOSZKVA KEZE IS. Most már tudjuk, hogy Moszkva parancsára, bérencei — Rajk László, Kállai Gyula, Donáth Ferenc, Péter Gábor és Boldizsár Iván —• akik annakidején hajbókolva ajánlották fel szolgálataikat az ellenállás vezérének, ÁRULTÁK EL a mozgalmat. Ennek az árulásnak következményeként számtalan kiváló hazafi vesztette el életét, ezek között azonban VÉLETLENÜL SEM AKADT EGYETLEN KOM­­MUNSTA SEM. Moszkva még ezzel sem érte be. Az érdekeit nem szolgálta a hadi­állapot gyors megszüntetése. Ezért történt, hogy Petrov orosz vezér­­ezredes főhadiszállásáról hetekre ELTÜNTETTÉK a Dálnoki Miklós Béla alatt álló magyar fegyverszüneti BIZOTTSÁGOT, hogy ezalatt tizezerszámra szedhessék a magyar HADIFOGLYOKAT és tovább RABOLHASSÁK az országot. Ahogyan a Hitler-Sztálin szövetség napjaiban az oroszok kiszol­gáltatták a Gestaponak a lengyelországi zsidókat és a lengyel haza­fiakat, úgy szolgáltatta ki a fegyverszünet halogatásával Moszkva Magyarországot a nácik utolsó dühének. Ebben a magatartásban már benne volt a nemzeti erők legyöngitésének és Magyarország bolsevi­­zálásának térve. A nemzeti ellenállás vezérei nincsenek többé, a mi feladatunk itt, a szabad világban, Magyarország felszabadítását elősegíteni. Nincs kétségünk abban, hogy megszűnik a Magyarországot fojtogató elnyo­más és majd a változást jelentő uj fegyverszünet után á magyar nép­re BÉKE, BIZTONSÁG és SZABAD ÉLET vár. így végezte meggyőző beszédét Pfeiffer Zoltán. BARTHA ALBERT: Katonák! Magyarok! Itt Bartha Albert szól hozzátok, mint BÁJ­TÁRS A BAJTÁRSHOZ. Hadd válaszoljak most, egyszer s minden­korra arra a kérdésre, amelyet a mai nap emlékei idéznek elénk. Mit ér az orosz bolsevizmussal kötött fegyverszünet? Mindaz, ami 1945. január 20-a óta Magyarországon történt, válasz erre a kérdésre. A válasz: Nem. NEM ÉR SEMMIT. Nem lehet az orosz bolsevizmus sö­tét erőivel fegyverszünetet kötni, mint ahogy nem lehet az éjszakából nappalt varázsolni. Ez a színtiszta igazság. Ezt az igazságot a törté­nelem és az én SZEMÉLYES TAPASZTALATAIM egyaránt igazolják. Gyakran tárgyaltunk úgy a kommunistákkal, hogy az utolsó érvük a | REVOLVERÜK volt, amelyet kitettek maguk elé a zöld asztalra. Amikor ártatlan magyar fiukat vetett börtönbe az orosz katonai tit­kos rendrség, én azonnali szabadlábrahelyezésüket és AZOKNAK á lefogását követeltem, akik ezeket az ártatlan magyar fiukat TÖRBE­­CSALTÁK. Elsősorban a katonapolitikai osztály akkori vezetőjének azonnali letartóztatására adtam ki parancsot. Erre az oroszok a sze­mélyes terror eszközeihez nyúltak. Felhívtak SZVIRIDOV altábornagy irodájába, ahol az orosz tábornok szintén KIRAKTA AZ ASZTALRA A REVOLVERÉT. És azzal kényszeritett kiadott parancsaim vissza­vonására, hogy a 99 MAGYAR FOGLYOT SZIBÉRIÁBA DEPOR­­TÁLTATJA. A vörös tábornok revolvere, az orosz katonai titkos rendőrség elvetemült módszerei lettek a bolsevista felszabadítás jel­képei. Ennek a kegyetlen zsarnokságnak pedig cégére a január 20-i fegyverszünet. Egyetlen szavukat sem tartották be! A fegyverszünet paragrafusaiból hurkot fontak a nyakunkra! Még a lélegzetük is ha-The Story of My Radio Services Gospel Messages of Love By REV. LÁSZLÓ HARSANYI In the days when the refugees began to arrive in large numbers, the days when , we met a huge crowd of them during the famous “glass storm” of 1950, through the kindness of one of our church members, we arranged a dinner for refugees in the church dining room following the morning service. A hundred twenty attended, enjoying the warmth of the room, the good chicken paprikas dinner, and the cheery fellowship. They were about to separate and to be scattered all over the country. Therefore this event stands in trans­planted memories in many of our United States. The church continued to serve those who remained in New York. Some I visited in hospitals, and I am sorry to say I conducted fu­nerals for some, but at every meeting with any one of them my voice carried words of hope and consolation. Then the importance of the human voice came to me. I realized how difficult it is in a strange land to find the church. I had often been speaking through the courtesy of the VOICE OF AMERICA at the festival seasons of Christmas and Easter, and always received letters of appreciation from listeners in the old home­land overseas. These two experiences, the direct contact with the refugees in this country, and the use of my voice in long-range talking to an overseas land, made me think of how valuable it would be to apply the voice work in guidance for these newest immigrants. On September 16, 1951, I gave my first radio service in a fifteen minute period, including the introduction and closing remarks of the radio director in both English and Hungarian, choir music, a prayer, and a short sermon. The first subject was “Without a Homeland,” the text being from Jeremiah 46:16. “Arise, let us go into the land of our nativity.’’ The response to this was so strong that a second service was arranged entitled “The New Land.” The text was from Ruth 2:11. “And thou art come unto a people which you knewest not heretofore.” The response to this was tremendous and lead to a series of talks. I have now conducted twenty of these services of guidance un­der the title of GOSPEL MESSAGES OF LOVE. I feel very strongly that the church is the only institution today that is teaching love. It is the unique function of the church to provide guidance in the spirit of unquenchable love. All of these messages have been on that i basis. The enthusiasm for the talks became so great that many of the listeners expressed a desire to meet me, and a dinner was there­fore arranged last Saturday evening which was attended by several hundred, including at the head table refugees who had occupied cabinet positions in the old days at home. One of these who had been Minister of Agriculture but who is now sweeping floors in a New Jersey factory, stated in an after dinner speech that he had come to this dinner to see that strange man who gives fifteen minutes on the radio once a week to guidance and love when the whole ! world is misguided in hate. Bors Péter válasza Tábori Pálnak “Az Ember’f multheti számában a kitűnő TÁBORI PÁL feleleve­níti azt a vádat, amelyet idekint Amerikában hangoztattak egye­sek a szegény PÜNKÖSTT AN­DOR ellen, aki egy sikerekben, gazdag rendezői és színigazgatói múlt után 1944 koraőszén önke­zével vetett véget életének. Helyesen teszi Tábori Pál, hogy ezt a kérdést újra felveti és tisz­tázni akarja az annak idején ért­hetetlenül felburjánzott vádat, a­­mely szerint Pünkösti kém, besú­gó és náci-bérenc lett volna. A tények tisztázását nemcsak Pün­kösti Andor személyével és maga­tartásával kapcsolatban tartom feltétlenül helyénvalónak, de ál­talában szükség lenne arra, hogy egyszer már teljesen hiteltérdem­­lően rögzítsük a legutóbbi évek magyarországi eseményeit s eze­ken belül végső mérlegre állítsuk az események sodrában szerepelt személyeket is. Mert még mindig sok a zűrzavar és ellentmondás s ijesztő a tények nemismerése vagy félreismerése. Még mindig kavarognak a szenvedélyek és vannak, akik a köztudott ténye­ket is el akarják ferdíteni. A leg­pregnánsabb példa erre az emig­rációban handabandázó nyilasok önigazolási manővere, mely sze­rint ők Európát akarták megvé­deni az orosz veszedelemtől és ezért tartottak ki utolsó lehelle­­tig Hitler mellett . . . Nos, Pünkösti Andor sohasem volt náci-barát, még kevésbé kém vagy besúgó. Szoros baráti szálak fűztek hozzá és a legközvetlenebb megfigyelések alapján tehetek vallomást arról, hogy minden idegszálával idegenkedett a hitle­ri eszméktől s az évek folyamán ez az idegenkedés lobogó gyűlö­letté növekedett. A háborús évek alatt az általa vezetett Madách S'zinház a szellemi ellenállásnak erős bástyája lett, erre tanúnak hívhatom az egész akkori buda­pesti szinházbajáró közönséget. A Pódium sakkmattolása után a Madách Színház volt az egyetlen, amely “baloldali”-nak volt el­könyvelve, nemcsak a közönség, de az ugrásra készen álló hatósá­gi közegek által is. A “Néró.” a “IV. Henrik,” a “Potemkin,” a Moliére-vigjátékok szinrehozata­­lának politikai hangsúlya volt abban a korszakban s ugyanígy a Madách - könyvtár megjelent köteteinek is. Pünkösti érzékeny müvészlélek volt és hogy 1944- ben öngyilkossá vált, abban nem kis része volt a szélsőjobboldali kanális felfakadásának, *mely nemcsak őt, de másokat is teljes lelki összeomlásba sodort és nem­csak ő, de mások is a méreg vagy a revolvergolyó menedékéhez fo­lyamodtak. Zárjuk végre le ezt az érthetet­lenül elindított vitát: Pünkösti Andor nemcsak tehetséges, lelkes színházi szakember volt, de a. legnemesebb eszmékkel azonosult, haladószellemü, becsületesen ér­ző magyar is. BORS PÉTER MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör1. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom