Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-05-10 / 20. szám

f.-ik oldal ÄZ EMBER May 10. 1952 A BUENOS AIRESI MAGYAROK Irta: JÁNOS ANDOR A balkezemben tartom “Az Ember” legfrissebb számát, jobbkezemben az irótoll, a szemem pedig mohó érdeklődéssel függ egy kampóskeresztes gyászjelentésen, amelyen a “bue­­nos airesi magyarok” márciusi gyászmisére invitálják a testvéreket a “dicsőemlékü törvényes államfő,” az akasztófán kinyirt Szalosján Szálasi Kajetán Ferenc halálozásának év­fordulóján. Nem tudom, hogy a szerkesztőségben melyik bel­ső munkatárs irta a szentmisére vonatkozó reflexiókat, de több igazsága mellett talán elkerülte a figyelmét a gyászje­­lenés azon aláirása, hogy: “Buenos Airesi magyarok” . . . Argentina és főleg Buenos Aires az én kiutalt harciterü­letem. Ott végzem szóban és Írásban már több mint egy év­tizede, lelkiismeretes és kíméletlen szélmalom-harcomat a nácik és kommunisták ellen, akik teljesen felforgatták a régi emigráns magyarság belső békéjét. Még a hajót is elátkozom, amely a békés Argentina partjaira hozta őket. A legtárgyila­­gosabb orientáció céljából széleskörű összeköttetést tartok fenn régi és uj magyarokkal, asszimiláltakkal és örök-emig­ránsokkal, nyugatosokkal és demokrata számüzöttekkel, ke­resztényekkel és zsidókkal, magasabbrangu tisztekkel és pa­pokkal, kereskedőkkel és iparosokkal, újságírókkal és színé­szekkel stb . . . akiket a'kolóniális nagykalap alatt: buenos airesi magyaroknak nevezhetünk. Akik nem kerültek a ka­lapba, azok a nyilas emigránsok különálló kis kasztja. Ezek soha nem asszimilálódnak, ezek még a régi véres emlékeiken kérődznek, ezeknek nincs állandó és produktiv foglalkozásuk, ezek ótvaros sebek a magyar kolónia arculatán, ezek most is hazavágynak irtani és rabolni 1944-es nyilas recept szerint. Ezeknek pontosan annyi közük van a kereszténységhez, mint a “náci-zsidóknak” a deportált magyar zsidósághoz. Ezek időnként propagandának használják fel a krisztusi igéket, ha hullarágásnál szükségük van arra. Mint most a Szálasi emlékére tartott gyászmisén. Nagyon téved a külföldi olvasó, ha talán azt hinné, hogy ezeknek a szédelgő szegénylegényeknek valamilyen nagy je­lentőségük és fajsúlyúk volna a buenos airesi emigrációban. A legjobboldalibb nyugatosok is mosolyognak és átnéznek felettük, gyógyíthatatlan és önveszélyes bolondoknak tartják, ellentétben velünk demokratákkal, akik inkább megrögzött gonosztevőknek hisszük őket. Számra nézve “politikai párt­juk” talán 2-300 tagot számlál (Buenos Aires és környékén körülbelül 30,000 magyar van) és és vezértáltosai ennek a gyepüs társaságnak: Oláh György, Kerecsendi Kiss Márton, Vörösvári István, Maróthy-Meizler, Vágó Pál, Szilassi László, Szeleczky Zita, Homonnai-Hlavacsek Márton. Hivatalos lap­juk a “Magyarok Útja” cimü sajtó-szerencsétlenség, abban írogatnak ők gyérszámu olvasóikhoz a gyűlölet vitriolával. Sajnos 'külföldről éhbérért egy-két jótollu iró is szekundál nekik, akik nem ismerik Oláhék lacikonyháját. Ezek a levi­­tézlett sajtó és politikai kalózoknak és háborús bűnösöknek egyetlen céljuk a kolónia békéjének megfúrása, ők az emig­ráció penészgombái, akik magukban nagyon jól tudják, hogy soha, semmilyen felszabadulás esetén sem mehetnek majd haza . . . azonban a faji és felekezeti uszítás társasjátéka az egyetlen jövedelmező üzletük. De ezek a nyilas maradékok Argentina számára sem kívánatosak. Ellentétben velünk, de­mokrata emigránsokkal, akik a külföldi sajtóban is szeretet­tel Írunk fogadott hazánkról és akik hasznosan alkalmaz- i kodni akarunk az argentin nemzet élet- és sorskeretébe; ők annak az országnak, amely menedékjogot adott nekik és az akasztófától mentette meg őket, nem mutatnak hűséget és hálát, egy elismerő szavuk nincs, illetőleg Kerecsendi szavai szerint: “Argentina csak válamivel jobb, mint Szibéria.” (Bár ott írná talaj gyökeres szonettjeit!) A Szálasi-féle politikai célzatú gyászmisékről az illetékes kormány- és rendőri hatóságok ott nem is tudnak. A temp­lom és az egyház szent és sérthetetlen Argentínában és azzal j élnek ők vissza suba alatt, mikor a szeretet házában a gyű­löletnek emelnek bálványképet. Ugyancsak ebből az obskúrus társaságból kerülnek ki az úgynevezett “névtelen feljelentők” is. E sorok írójával történt meg, hogy “Ne sírjatok budapesti lányok” cimü szatirikus cikke miatt névtelenül denunciálták á buenos airesi politikai rendőrségnél. Minthogy a kommu­nizmus vádjával nem illethettek, mert cikkeim sorozatával azonnal megcáfolhattam volna őket, tehát minden tücsköt­­bogarat összefirkáltak ellenem. Céljukat azonban nem érhet­ték el, mert ott igen előzékenyen fogadtak, rögtön látták, hogy üres rágalmakról van szó — én világosítottam fel az illetékes közegeket azokról a sötét figurákról, akik Argentina társadalmi békéjét állandóan veszélyeztetik. A buenos airesi magyarságnak semmi köze a Szálasi-féle gyászmisékhez. Azt a nyilas gyászmagyarkák rendezték a nyilvánosság kizárásával, csak a maguk emigrációs szórakoz­tatására. A patkányok cincognak, de a hangjuk elvész a vi­lágűrben, ahol számukra nincs többé feltámadás. Nizza, 1952. május FIATAL, GYERMEKTELEN HÁZASPÁRNAK, 2 urnák,vagy 2 hölgynek BÚTOROZOTT SZÉP SZOBA Albérletbe kiadó. Telefonon érdeklődné lefvet reggel 8-10 közt: LE 5-2507. NEW YORKI NOTESZ A Nem zetközi Parasztunió washingtoni kongresszusa a ke­leteurópai nemzetek számos rep­rezentánsa részvételével zajlott le. A többnapos kongresszus ple­náris ülései és az egyes bizottsá­gok külön konferenciái azt bizo­nyították, hogy a Paraszunió az emigráció legegységesebb, legerő­sebb s egyben legaktívabb demok­ratikus szervezete. Mindegyik vasfüggöny mögötti náció népes delegációval képviseltette magát és itt adtak egymásnak találko­­zót a magyar, lengyel, cseh, szlo­vák, román, ukrán, fehérorosz, észt, litván, lett, bolgár és albán demokratikus emigráció vezető politikusai. A magyar delegációt Nagy Ferenc vezette és tagjai: Bartha~Albert, Kovács Imre, Hám Tibor, Borsódy István, Anti Ödön, Szabó Pál, dr. Deák Zol­tán, Bokor Béla, Hőgye Mihály, | Csicsery-Rónay István, Cséplő Jenő, Borbándy Gyula, Adorján Miklós, Gombos Gyula és Derecs­­key Károly voltak. Résztvett a kongresszuson Peyer Károly, Pfeiffer Zoltán, dr. Pisky Frigyes, Gábor Róbert és dr. Gara János is. A kongresszusnak egyik ki­emelkedő eseménye volt Nagy Ferenc részletes beszámolója a magyaroszági parasztság helyze­téről és ellenállásáról, valamint Peyer Károly felszólalása a mun­kásság és parasztság összefogá­sának szükségességéről. Részlet egy hozzánkirt levélből: “A legnagyobb felháborodással olvastuk Wass Albert elbeszélé­sét, amely valóban nem más, mint nyilt izgatás a zsidóság el­len. Mindenben egyetértek “Az Ember” legutóbbi cikkével, amely helyesen mutat rá a dolgok lé­nyegére. Ezúttal csak annyit akarok hozzáfűzni az ügyhöz, I hogy ez a Wass Albert valójában GRÓF WASS ALBERT s így csak még jobban kidomborodik, hogy miért tanúsít oly merev an-1 tidemokratikus magatartást, a­­melynek egyik legjellemzőbb is- | mérve az elvakult zsidógyülölet. A gróf ur persze hogy a régi űri Magyarországot kívánja vissza, amelynek a sokezer holdas birto- j kok mellett szerves tartozéka volt az intézményesített antisze­mitizmus is . . * Dr. Palinay Ferenc volt Pfeif­­fer-párti képviselő, aki néhány! héttel ezelőtt érkezett New York-: ba, máris igen jó állást kapott az idlewildei repülőtéren, sőt kéthe­ti munka után már elő is léptet- | ték. « Még egy volt háború utáni or­szággyűlési képviselő érkezett a közelmúltban New' Yorkba: Bel­ső Gyula, a;kit 1947-ben ellenzéki programmal Somogybán válasz­tottak meg. Emigráns politikai körökben élénken kommentálják a Sulyok Dezső, Szélig Imre, Vészy Mátyás és Borsos Sándor által kiadott és a nyugati államok külügyminisz­tereinek megküldött deklarációt, amelyet legutóbb “Az Ember” is közölt. A "Magyar Demokratikus Pártok Szövetségé”-nek megala­kulását sokan úgy Ítélik meg, mint erős törekvést a demokrati­kus egység megteremtésére. Az uj alakulást Sulyok Dezső mar­káns egyénisége dominálja, aki­nek újbóli aktivitása lényegesen megélénkítette az emigrációs po­litikai életet. Dr. Lax Henrik, a kiváló new­­yorki orvos többnapos autóturára vitte Márai Sándort és feleségét. Márait régi, meghitt barátság fűzi dr. Lax Henrikhez, aki Má­­raiék newyorki megérkezése után azonnal szabadságot engedélye­zett magának és elindult Ameri­­kát-mutogatni a vüághires Írónak és feleségének. Reméljük, hogy az igy szerzett gazdag impresszi­ókból hamarosan egy uj Márai­­kötet születik meg . . . • Akasztófahumor a mai Buda­pesten: — Hallottad? Közös barátunk, az Elemér tegnap meghalt. — Hja öregem, mindenki úgy disszidál, ahogy tud . . . A New York-New Jersey Jóté­konysági Egyesület hatalmas lét­számú társasvacsora keretében ünnepelte dr. Márk Béla ügyvé­det, az egyesület jogtanácsosát abból az alkalomból, hogy dr. Márk 30 esztendővel ezelőtt ván­dorolt ki Amerikába s azóta a legtevékenyebb szerepet játsza a régi-amerikások életében. Szá­mos szónok köszöntötte az ünne­peltet, kiemelve azt az önzetlen és közhasznú munkásságot, ame­lyet dr. Márk harminc év óta len­­kadatlan buzgalommal fejt ki. Az örök vándor GÖNDÖR FERENCEK, AZ “EMBERNEK.” AKI MEGÉRTI— MEGEMLÉKEZÉSÜL JUBILEUMARA. LOS ANGELES, Cal., 1952. MÁJUS 29 Misztikus egy vándor . . . Soha nem volt senkinek semmije, De mindig volt valakinek valamije. Jött! . . . Azért hozta a múlt, Dacosan, pillekönnyen, És ment, kemény súlyos léptekkel, Hulló könnyel . . . Vándor voltam . . . Nem? Talány? Küldemény? Hisz engem is vártak, Mig fájt a szív és a lélek remélt. Aztán jöttek álmodó, varázsló éjek. Gondolatok, szárnyalok, szerte-széjjel. Még egyszer utoljára én is kibontom vágyaim, Hogy repüljek messze határokon túlra, pille szárnyain. Egy anya örömben várja gyermekét, a ringató ágyban, Amig az öreg vándor hozza lélekszárnyán. Vándor voltam, vándornak születtem? Üldöz sorsom, mert lélekkel szerettem. Itt hétfőtől szombatig, meg vasárnapon Sem nyilik ajtó számodra édes pajtásom. S az öreg vándor, súlyos léptekkel, hulló könnyel Az éjszakába ment el. (Ausztriában írtam az Asten DP-camp-ben 1950 november 5-én, a kivándorlás előtt álló amerikai magyarokhoz.) TAR ZOLTÁN Többhónapos európai tartóz­kodás után az elmúlt héten visz­­szaérkezett New Yorkba Közi- Horváth József, a Nemzeti Bi­zottmány végrehajtóbizottságá­nak tagja. Legutóbb megemlítet­tük, hogy Közi-Horváth erősen opponált Apponyi György belgiu­mi megbízatása ellen és egy egé­szen zavarosmultu, de annál je­lentéktelenebb súlyú politikai analfabétát protezsált erre az ál­lásra .Hir szerint most Közi-Hor­váth belátta tévedését és utólag maga is hozzájárult a minden te­kintetben kiváló Apponyi György kinevezéséhez. PÉNZT takarít NADEL - nál NYÁRI RUHÁK $29.50 és feljebb SPORT KABÁTOK $12.75 és feljebb NADRÁGOK $5.95 és feljebb —_ IGAZÍTÁSOK tiyi/'ia ii i nrv r r INGYEN ------­r* i i i í" nubu mull iernruna KeresKeoo 104 FIFTH AVENUE New York City (a 15. és 16. utcák között, fent a 15-ik emeleten) . Telefon: CHelsea 2-5666 és CHelsea 2-5355 — NYITVA: NAPONTA ESTE 6-IG — Ili azt akarja, hogy pontosan, 100% -an H orvosának rendelése alapján legyen I I gyógyszere elkészítve — keresse fel a LIGETI-féle “YORE PHARMACY”-! —Ligeti Jenő Ph. G., évtizedes amerikai gyakorlattal biró patikus— Speciális bébi-department — Sebészeti felszerelések — Orthopédiai és sérvkötö osztályok. GYÓGYSZEREKET KÜLDÜNK Magyarországba, Angliába, Izráelbe és más országokba! — Laboratóriumi vizsgálatok. Ligeti Patika 65-45 99th St. Foresf Hills, L. I. (Tel.: Tw 7-3330)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom