Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-04-19 / 17. szám
April 19, 1952 AZ EMBER 5-ik oldal BARÁTI LEVÉL Kedves Feri Bátyám: Mióta csak a jósors belépni engedett erre a drága földre, első ízben “hiányoztam” AZ EMBER barátainak évi ünneplő felvonulásáról. Nagy dolognak kellett ehhez bekövetkeznie és most nem kell az én okomat itt bemondani, hiszen az jól ismert, sajnos, magyar barátaim körében. De ha már nem is lehettem jelen, legalább igy írásban szeretnék “Az Ember” becsületben őszülni-kezdő, igaz-emberével kezet szorítani. Es kívánni neki jó egészséget, erőt a további harcokhoz, ami nála az utolsó lehelletéig fog tartani. Mert aki ismeri “Az Ember”-t, az kettőben biztos lehet: sem a barátai, sem az ellenségei nem csalódhatnak sohasem Göndör Ferencben. Mindketten megkapják tőle, ami nekik — kijár! Jubileumi gratulációkat visz tömegével a posta most “Az Ember”-hez: 25 éve harcol ez a csak a formájában kis lap; egyszer mintha jobbra, másszor mintha balra ütne erősebben. Nagy Endre | egyik feledhetetlen konferansziéja jut erről eszembe: vonaton utazott ez a ragyogó iró és ahogy kinézett az ablakon, egy kis patakot látott a vonat mentén szaladni . . . egyszerre nem találta tovább a patakot a helyén és rövid keresés után rátalált ahogyan a kupé szembenlévő ablakán, tekintett ki. Mi a csuda van ezzel a patakkal, mit kanyarog ez annyit jobbra meg balra . . . ? Pedig — fejezte be ragyogó gondolatát az iró — a patak meg sem mozdult . . . nyugodtan maradt meg EREDETI medrében, onnan semmi el nem mozdíthatta . . . csak a vonat pályája vezetett hol jobbra, hol balra ... a felületes megfigyelő tévesen okolja ezért a patakot... Barátsággal kiván további 25 esztendőket, KATONA ISTVÁN BÚCSÚZTATÓ Irta: KÉRI PÁL DR. MÁRK BÉLA ÜNNEPLÉSE A több mint 40 éve fennálló Jótékony Egyesület a köztiszteletben. álló jogtanácsosa: dr. Márk Béla tiszteletére április 26-án, este 8 órai kezdettel az Árpád Hallban (323 E. 82 St., N.Y.C.) -társasvacsorát rendez. Vacsorajegy 2 dollár. Előjegyzéseket elfogad: Kammermayer A. József, a rendezőbizottság elnöke, 1528 First Ave. (telefon: REgent 7-1383). MIAMI BEACH-i nyaralási bargain! — Használja ki ter szállított nyaralási árainkatf. Mindenkinek elérhetővé akarjuk tenni a nyári pihenést-Bölcskeyék Amerika-szerte ^ ismert hoteljében: Indian Creek Lodge 3 percre a tengerparttól 6981 Indian Creek Drive Phone: 86-6152 Fürdőszobás modem comforttal berendezett hűvös szobák, ,; már heti $12-től. — Mérsékelt ? áron étkezhet is Bölcskeyéknél. — Swimming Pool Facilities — Vendégeinket megérkezéskor autóval várjuk. GYÓGYSZER SZÁLLÍTÁS EURÓPÁBA! Elvállaljuk gyógyszerek küldését Magyarországba. — Sürgős gyógyszereket repülővel is szállítunk. — Magyar nyelvű utasítást mellékelünk a gyógyszerekhez. — Keressen fel vagy írjon: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész 1519 FIRST AVE. New York —MAGYAR PATIKA— (79-80 St.) Tel.: RE 4-9415 Az amerikai angolnyelvü sajtó a tanúsága most, mire tartották Itt a “nemzet vendégét,” Molnár Ferencet, úgy, hogy ezt látva szinte döbbenten nézünk magunkba^mi meg csak úgy bratyiztun,k vele? És persze, mégsem ismerték őt. Nem tudták ki ö, mennyivel több annál, aminek látszott nékik, mert más azt nem tudhatta. Az újságok megírták róla, hogy a nagy bőröndjeit soha ki nem csomagolta a szállodai szobájában. Pedig innen, Amerikából már csak a tengervízbe vitt volna az ut ha valaha innen is menekülni kellett volna, mint ahogy hol vándorolnia, hol futnia kellett városrólvárosra, harminc egynéhány éven át, mindig kész kofferekkel, ő, a bolygó “destruktiv” nem azért nem csomagolt ki, hogy tán ugrásra készen lett volna, hanem azért mert nem birt, nem akart otthon lenni még itt Amerikában sem, mert senkinek oly igazándi mély gyökerei nem voltak odahazával, mint néki Budapesttel. Mélyében valahol, mindig hazakészült a Dunapartra. Sokkal szemérmesebb és a tüntetésig szerény volt ahhoz semhogy sokat beszélt volna róla—igazságos ember volt és tudta, másoknak még rosszabb a sorsa — de, mint valamennyiünknek földönfutóknak védszentje Dante azt nyíltan jajongta haláláig, a maga módja szerint ő is az volt, végig bele nem nyugodva, exul immeritus, a méltatlanul száműzött. A rosszhiszeműen lázas hebehurgyák nem akarták eltűrni nála, hogy a világba szétrakétázott darabjaiban, Írásaiban nem “tiltakozott”, nem politizálta holott ez nála főként tudatosság volt, megmérte volt magát és úgy vélte, ő nem arra való, nem az az ő dolga. De, sokkal gondolkodóbb, teljesebb ember volt, semhogy ne lett volna meg a dolgokról igenis határozott, sőt haragos véleménye. És azt soha nem dugta véka alá, tépte a száját és azok voltak a barátai, akik lementek az arénába verekedni. Egész élete munkája, szinte Lope de Vega-i méretű opusz, ezzel a harccal füstölgőit. Ne nézzük őt csak a darabjai után, elszakitottan a többitől, mert akkor béna képet kapunk róla. Abban az időben kezdett dolgozni, amikor a magyar gazdasági és élet-viszonyok következtében, az újságírás volt az irodalom nálunk, az újság teli volt a legmagasabb törekvésekkel és gyakran olyan müremeki képességekkel hogy az mérkőzhetett a legszebb külföldi szinttel is, mig az irodalom maga jóformán csak e tudás házifeladatának maradt. A tárca-novella, a vers, sőt a regény is, újságnak készült, és ez volt ama kor irodalmi jellemzője, sőt az maradt a magyar Írásban bizonyos mértékig máig is. Odavetett újság-dolgok, mint például Molnár Ferenc bizony nagyonis hütlenül elfeledett párbeszédes vázlatai, krokijai, íróik egyéni mérete révén, igaz és erőteljes emberi és társadalmi Toulouse-Lautrec képekké kerekedtek. Evvel az ujsági irodalommal összeolvadva nőtt fel és terebélyesedett ki Molnár Ferenc. És ez az újságírásban megmutatkozott életerő, egyébként csak tükre az egész akkori magyar társadalom törtetésének, ez bizony egy harc volt, küzdelem hogy: ki a vidékiességből, a vármegyei vaskalap láthatárából, ki a nagyvilág elé, a minket, tehetséggel és irammal bőven megáldottakat megillető helyekre. Annak az időnek magyar társadalma, ha most visszagondolunk rá, csodálatos mértföldcsizmás léptekkel, valósággal forradalmian sietett ez újfajta Magyarország felé. És ennek a rohanva haladásnak, három újság volt az ütemjelzője, a magyar művelődés három mértföldköve, három újság gyorsan adva át egymásnak a vezetést, a “Budapesti Napló,” a “Pesti Napló” és "Az Est” és mindháromnál ott volt, nemcsak dísznek, hanem irányítóként is, Molnár Ferenc. “Az Est” megalakulásakor például az ő gondolata volt, ő vitte azt keresztül, az egyhasábos lélekzetnyi vezércikket, amit aztán én Írtam Kemény Simonnal felváltva és néha S'zép Ernővel. . ■ • Ma már nehéz megmagyarázni az embereknek, micsoda munkát végeztek azok — quantae moles erat — akik megtanították a nemzetet a saját nyelvén európaiasan, nagyvárosi módra magát kifejezni. Ez még nem is volt olyan régen, még él ez ősidőkből egy-egy mester, Heltai Jenő például, mégis oly régen volt, hogy kémem kell, higyjék el szavamra, ez a nagyvárosi folyamatos magyar nyelv úgy készült, tudatosan-müvészien, mint az elocutio novella a rómaiaknál. Molnár Ferenc már akkor került be az irásmesterségbe, amikor ez az uj kifejezésmód — ami persze sokkal több mint csupáncsak nyelvi — már útjára indult, de ő nagyon fiatalon kezdte, még ugyancsak résztvett e teremtésben. Ami nagyon figyelemre méltó ebben, e kor uj célokra eredt uj nyelvénél az, hogy egyikük sem igyekezett valami vaskos zamatot beleadni — amire pedig a magyar nyelv, lényegénél fogva igen csábit — hanem egy közhasználatra való, frázismentes, szavalásmentes, mindent könnyedén kifejező, szerényen magától értetődő nyelvet miveitek az uj horizontok számára. Számukra a “numerus” nemcsak azt jelentette, hanem önmegtartóztatást is. És mégis, mindenik közülök azért meg nem téveszthetően egyénien irt. Ha az ember beleizzad is, nem bir rájönni a nyitjára mi a Molnár Ferenc magyar írásának az eredetisége, hiszen ez csupán egy egyszerű értelmes közlés; mégis ha csak öt sort találunk valahol, mindenki biztosra mondja: ez Molnár, nem más. Az előbbi nemzedékek tűrhetetlenül Írtak magyar prózát, az embert idegessé teszi ha azt olvassa. Érezni, hogy ezeket a dolgokat inkább németül mondanák el, csak úgy kinlódták át félig magyarra. Akik valaha Írtak is jól, azt magyar jobbágy környezetüktől tanulták és mondanivalóikban meg kellett maradniok annak korlátain bévül hogy szépen szóljanak. Még Kossuth Lajos is, amilyen gyönyörű a szónoki esése, olyan sánta-béna a magyar mondása. És a magyar nyelv zseniális alkotói, csak éppen elmondani, megbeszélni nem tudj tak, prózát nem tudtak; emlékezzünk Arany János gyámoltalan prózájára. Ezek a közvetlenül előttejött kortársai Molnár Ferencnek azon: ban egyik napról a másikra teremtették meg az urbánus nagyvilági lét magyar nyelvét, nyilván eljött múlhatatlanul annak ideje. Ambras Zoltán, Makai Emil, Heltai Jenő, Simonyi Zsigmond és a többiek és Sebők Zsigmond meg az akkori “Budapesti Hírlap” dolgosai, ahol még a rendőri riporter Barna Dóri is, ő tanította Herczeg Ferencet magyarul,.— ezek mind csak úgy a kabátujjukból rázták remekbe az uj nyelvet, hogy azzal korlátlanul mindent ki lehessen fejezni; és ezzel közelhozták mindazt a mondanivalót, átélni valót, ami addig hozzáférhetetlenül távol volt. A dadogóknak fölvágták a nyelvét, és ennél a biztoskezü munkánál ott volt Molnár Ferenc is. És mintahogy az elocutio novella munkásai, akik átvitték a latin dikciót a frázis-afrázisért hellenisztikus módból, a kereszténységgel hajnalodó uj világ mondanivalói felé, mintahogy azok jórészt afrikaiak voltak: úgy ennek az uj magyar másnak a teremtői többnyire zsidók voltak. Nincs abban semmi különös, az uj nagy városban az volt az ő dolguk, bennszülött városi polgároknak. De több se kellett. Hogy ez az uj világnézet, ez az uj szólam, ami négyszázötven ezernyi példány hatalmát adta egyetlen újságnak e kis népben, és ami megnyitotta a világot ez árva nyelve által elzárt nemzetnek, hogy ez istenes legyen, az nem lehet, itt boszorkányoknak kellett munkálkodni, hát persze, itt zsidó destruk.tivek pusztítottak. És amikor az első háború, hála istennek — igenis hála istennek, mert azt ők mohón akarták mig mi azt félve utáltuk — mikor az a háború amit “ránkhoztak smjukban is megátkozott gazok,” kellős közepén megállította e forradalmian száguldó magyar fejlődést, akkor aztán, nem elefántok, hanem vágóhidra való ökrök gázoltak át a magyar művelődés porcellánosboltján. És Molnár Ferencet is, mint. utolsó kezeirásával panaszolta, “elégették, betiltották, kitiltották, letiltották és megtiltották.” Abban azonban az ökröknek igazuk volt, hogy ez a Budapest, annak a szelleme, látköre, annak nagyvárosi hadüzenete de- belső harcai is, ez az egész pestiesség, valami egészen ellenségesen más mert oly rohamosan uj volt. A Kelet és Nyugat peremén, hömpölygő nagyviz. “Etel”-re terpeszkedve keletkezett egy sajátos nagyváros, keletre hátranézett a Balkánra, nyugatra pedig tekintetével falta ami előtte volt, Bécset, Berlint, Párist, de sőt Amerikát is. A nagyvárosok közt is sajátos és más maradt, a Nyugat számára is, nemcsak ezeknek a gyűlölködő jószágoknak; félig Galac, félig egy fia-Chicago. Rokon, de különös, mindkét oldalnak. És persze, az igy kellett legyen, hogy ezen a helyen egy ilyen nagyváros támadjon. Már akkor amikor Aelius Hadrianus, a hadsereg szenátort rangra bárósitott ezredese, a későbbi császár járt ott körül, már akkor ugyanilyen fajta nagyváros volt Acquincum, máig kiásatlan canabae-iban, Váci-ucca-boltjaiban, drága portékákkal, amiket már akkor is sziriaiak kínáltak és kiérdemesült obsitos katonák várositották rómaivá a kelta Pannóniát, “Emeritus”ok, akik oly büszkén hivták magukat Így, hogy az Imre azóta is megmaradt jó magyar névnek. És már akkor Is, noha a város egy volt a. Tiszán túl folytatódó civilizált tartománnyal, de közben a Duna túlsó FEDDERS AIRCONDITIONING Billen Engineering and Sales Co. New York legrégibb air-condition berendező vállalata örömmel tudatja, hogy DAJKOVICH FERENC mint sales manager érdekeltséget vállalt a cégnél. Billen Engineering Co. úgy magánlakások, mint hivatalok és üzlethelyiségek air - condition berendezését a legtökéletesebb szavatosság mellett vállalja. Ne szenvedjen ezen a nyáron forró lakásban vagy irodában. Forduljon bizalommal cégünkhöz, kívánságára úgy sales managerünk mint engineering-osztályunk mérnöke teljesen díjtalanul és kötelezettség NÉLKÜL szemléli meg lakását és a megfelelő berendezést fogja javasolni. — 5 ÉVES SZAVATOSSÁG! Egy évig díjtalan service! Részletfizetési kedvezmény! DAJKOVICH FERENC, Sales Manager 38 West 34th Street New York 1, N. Y. PE 6-9186-7 PE 6-2095-6 Billen Engineering and Sales Co. — 5 P.M.-től 11 P.M.-ig: TE 8-0990 — Női ruhák alakítása, igazítása, helyrehozása a legutolsó divatnak megfelelően. Hívja: Tel. SChuyler 4-9843 — kérje Miss Ethel-t. Kívánatra házhoz jön.
