Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-10-20 / 39. szám

2-lk oldal AZ EMBER October 20, 1951 akár a vörös diktatúrának, ha eddig kidriblizte az igazság­szolgáltatás lasszóját, örüljön, hogy megmentette hitvány életét, BÚJ JÓS EL, VEZEKELJEX ,DE SE SZEREPEL­JEN! Az ilyen elkárhozott emberroncs ne keressen olyan hivatást, amely betöltésének tiszta kéz és tiszta lélek a kritériuma! Ebben a felfogásomban, azt hiszem, minden becsületes ember osztozik. De abban is. hogy aki még 1945-ben, vagy 1949-ben is, testi kényszer nélkül, önszántából, a szabad földön is még mindig szolgálta akár a náci-nyilas, akár a moszkovita - kommunista rendszert, tökéletesen “untaug­lich” arra, hogy a felszabadulást a demokrácia jegyében szolgálja. Ez ugyebár kétszerkeltőnégy. Nem szolgálhatja természetesen az sem a magyar felszabadulás ügyét, aki­nek nemcsak a politikai, de a rendőrségi priusza is tisz­tázatlan ... “Az Ember” multheti tudósítása a Free Europe Rádió Münchenben dolgozó magyar* tcrzskaráról, —- amelynek egyes tényállításait helyesbíteni, a névsort pedig kiegészí­teni és újabb adatokkal kibővíteni fogjuk, — érthető meg­döbbenést váltott ki a szabad földön élő becsületes magyar­ság .soraiban. Már az eddig közölt adatok is elég szemlélte­tően bizonyítják, hogy az amerikai polgárok csodálatra­méltó áldozatkészségéből felépített nagyszerű magyar rádió állomásnak nem lekicsiuylendő számú munkatársa n e m állja ki azt a tüzpróbát, amelyet nemcsak a magyar, de az amerikai közvélemény is joggal megkövetelhet. Sokaknak múltja, sőt közelmúltja őszinte sajnálatunkra, egyenesen kihívja a kritikát és annak követelését, hogy ezt a stábot az illetékesek újabb revízió alá vegyék. Bármily hálátlan feladat az ilyen tisztogatás, el kell végez­ni. Legelsősorban a Free Europe Rádió hitele, méltán ki­érdemelt hírneve és propagandájának sikere és eredménye érdekében. t Kötelessége minden jóérzésü, az uj demokratikus, sza­bad és független Magyarországért lelkesedő, és dolgozó amerikainak és magyarnak ezért az ügyért frontba állni. Kissé kiábrándító, hogy a Free Europe állal elismert, er­kölcsileg és anyagilag támogatott Magyar Nemzeti Bizott­mánynak nincs egyetlen szava-sem ahhoz, — legalább ed­dig nem hallottunk róla, — hogy- a müncheni Szabadság Fiádig személyzetét enyhén szólva helytelenül toborozták azok, akiknek erre a rendkívüli megfontolást igénylő fel­adatra megbízásuk volt. Hiszen a legügybuzgóbb. legtisz­tább szándékú és egészen biztosan a legteljesebb sikerért dolgozó amerikaiaktól nem lehel megkívánni, hogy szemé­lyi kérdésedben eligazodjanak a magyar emigráció egyre sűrűbb dzsungeljében. - A korrigálandó súlyos hibákért, melléfogásokért, tehát legelsősorban mégis csak azok a magyarok felelősek, akik pajtáskodásból, pártoskodásból ‘‘kéz-kezet mos,” “egyik varju'sem vájja ki a másik szemét” alapon az illetékes amerikai tényezők informátorai voltak és azokat tudatosan megtévesztették, félrevezették. (Ennek a problémának feltárása a következő cikkek feladata lesz!) UNITED HUNGARIAN JEWS OF AMERICA, INC. U.HJ.A. Kulturforum Október 28-án, vasárnap délután 3 órakor “.A magyar származású zsidóság amerikai feladatai” címen KEREKASZTAL - KONFERENCIA Résztvevők: Elnököl: SUNSHINE OSZKÁR. DR.GÖRÖG FRIGYES — PROF. LENGYEL EMIL — DR. WEITZNER LVIRE — SCHULTZ IGNÁC. » i A művészi részben szerepelnek: SCHWALB MIKLÓS zongoraművész. — CARRELLI GÁBOR, a Metropolitan Opera tenoristája, akit dr. HERZ OTTÓ -zongoraművész kisér. Beléptidij nincsen! Beléptidij nincsen! Szenes Zsiga halálára És elszáradnak idegeink, elapadt vérünk, agyunk — Látjátok fejeim szenetekkel -mik vagyunk, Isa por és hamu vagyunk. (Márai Sándor: Halotti Beszéd.) “Az Ember’’ múlt heti számában lenyomatta Márai Sándor: “Ha­lotti Beszéd” című költeményét, amely úgy összeszoritja szivünket, mint a Beethoven gyászinduló muzsikája. Ennek a versnek há­rom végső sorát veszem mottónak Írásomhoz, amelyben egy ’ nagyon közeli, nagyon kedves és nemes tulajdonságaiért mindenki által szeretett barátunktól: Szenes Zsi­gától bucsuzkodom. “Halottért sirni kár” . .. mond­ja a költő ugyanebben a versé­ben. De lehet-e sirás nélkül meg­állni—ha még annyira is meged­ződtünk a sűrűn ránkzuhanó sors­csapások alatt, — vájjon lehet-e könnytelen szemmel leírni, hogy Szenes Zsigmond meghalt? . . . Én például nem látom a betűket, amiket most a papirra vetek . . . (Hogy fog átkozódni a szedő je­len, alig betűzhető kéziratom mi­att! Bezzeg, azelőtt csak egy szót kellett szólnom Zsigának: Zsiga kérlek, ugye legépeled cikkemet? Soha nem tért ki a baráti szolgá­lat elől A siron túl is köszönöm pajtási segítségedet és okos kriti­kádat.) Hárman valának a szenesek New Yorkban, három fivér, akik a , magyar filmmel bajlódtak a ma­gyar Amerikában, népszerű és ra­gyogó humorral megáldott három pesti gyerek, akik közmondásos testvéri szeretettel ragaszkodtak egyftiáshoz. Zsiga, a középső fiú érkezett ki legkésőbb Amerikába — Dezsőhöz, akinek “Danubia” nevű filmkölcsönző vállalata hoz­ta Amerikába a magyar moziképe­ket, és Manóhoz, a legfiatalabb Szeneshez, aki az “Európa” nevű mozit a 1st Avenuen, vezette, ahol a magyar filmeket pergették. Sze­nes Manó állását nyomban átadta Zsigának, aki három évvel ezelőtt befejezte magyar moziigazgatói pályáját, nem akarván olyan fil­met forgatni, amelyben nyilas bi­tanggá züllött magyar színészek szerepelnek, mint teszem Páger Antal és Zsazsa, a Fedák. f Szenes Zsigmond Budapesten főszerkesztője és tulajdonosa volt az “Információ” c. kőnyomatos­nak, amely egyik legkitűnőbb, leg­gyorsabb és legmegbízhatóbb hir­­szolgálati orgánuma volt a ma­gyar sajtónak és amelynek híreit a külföld legnagyobb lapjai is kö­zölték. A Horthy-féle zsidóellenes akciók során Szenes kollégánkat is kitették saját vállalatából. Az Isten akkor hunyta be először sze­mét. A vitéz magyarok elvették kenyerét, mert zsidó volt. Pedig milyen jó volt mindenkihez, a kar­társakhoz, akiket, sokakat csak azért alkalmazott, hogy valami mellékkeresethez jussanak. Ha Szenes Zsiga jelen volt a törzská­véházban, ő fizette a kávékat, a kis és nagy imbiszeket és a néhai bőtorku, de vékonypénzü Dió­­szeghy Miklósnak a számtalan fröccsöket. Egyszer, amikor haza­jött, édesanyja szinte megder­medt: — Te jó Isten! Zsiga hol hagy­tad már megint az ingedet? Kiderült, hogy levetette ingét a saját testéről, hogy Diószeghy Miklósnak adja. Aztán a munka­táborba cipelték Zsolt Bélával együtt, aki szegény, megelőzte őt a halálban. A munkatáborból si­került kiverekednie magát. Egy szép napon, amikor ott ült a Hangliban, két civilruhás ur félre­­hivta és felszólította, hogy kövesse őket. Elvitték a kémelháritó osz­tályra, ami nem tartozik kimon­dottan az élet örömei közé. Nagy­­nehezen meggyőzte a bősz kémel­­háritókat, hogy ő ugyan senkinek sem a kémje, mire estére szabadon engedték. Dehát a jelet megkapta, hogy a “kis Guignol országocská­­ból,” ahogy egyik nagy versében Ady nevezte Magyarországot, me­nekülnie kell. Pénzen hamis útle­velet váltott magának és sikerült is kijutnia Spanyolországba, ahon­nan a két amerikai fivére, Dezső és Manó óriási erőfeszítések árán kihozatták Amerikába. Még mi­előtt az Egyesült Államok bele­avatkoztak a világháborúba, futott be a hajó a new yorki kikötőbe Szenes Zsigával és így lettek most már hárman Amerikában a Sze­nesek. Három egymásért és egy­másnak élő testvér, akik mondom, annyira szerették egymást, hogy egy viccet is közösen hárman mondtak el ... A “Szenes Broth­ers” volt a' legtökéletesebb testvéri trió, a leghajmeresztőbb artista­számokat, az egyik izgalmas salto mortálét a másik után bemutató véresen komor, örült cirkuszban, amit közönségesen életnek nevez­nek, és amelyben még mindig ár­tatlan emberek százezreit tépetik szét éhes fenevadakkal. A jó Istennek azonban úgy lát­szik nincs semmi humorérzéke és ismét eltalált szunnyadni. Mert csak igy érthető, hogy mialatt Is­ten szendergett, Zsiga vagy hét héttel ezelőtt megbetegedett . . . Azelőtt soha semmi baja nem volt és különösen nyáron, a tengerpar­ti naptól lebarnulva, mi roggyant vének szinte irigykedve néztünk az egészségtől mgjd kicsattanó, mindig mosolygó és jó étvágyú 57 éves fiatalemberre, akit senki nem tartott negyvennél idősebb­nek. Zsiga beteg lett, lázas és az orvosok mondották, hogy vírus in­­fectio. A láz is elmúlt, Zsiga ki­jött a kórházból, de nem tudott többé erőre kapni. Megpróbálkoz­tak vérátömlesztéssel. ( ... a vé­rünk elapadt? . . .”) Nem segített rajta. Sokszor elszédült a rádió mellől, ahol mint aféle vérbeli újságíró, leste a rövidhullámon ér­kező hireket. Oh, ezek a mai rö­vidhullámok is alkalmasak arra, hogy megrövidítsék az ember éle­tét. Néhány nappal ezelőtt ismét be kellett szállítani a kórházba és az orvosok most már megfelleb­bezhetetlenül megáll apitották, -hogy komoly, nagyon komoly be­teg. Menthetetlen. Külön fejezetet kellene itt írni arról, hogy a két testvér, Dezső és Manó milyen önfeláldozóan ápol­ták Zsigát. A leghíresebb profesz­­szorokat hivatták betegágyához, nem mozdultak el mellőle, arról nem is szólva, hogy vérüket adták a szükséges transzfuzióhoz. Sem a testvérek vére, sem az orvosi tu­domány nem segíthetett szegény Zsigán, akit a jó humora még a halálos ágyán sem hagyott el. So­ha, sehol és senkivel szemben nem indokolt grimaszt vágni, mint ak­kor, amikor ágyunk mellett a ha­lál settenkedik . . . Barátja Ber­­nát Árpád dr. elő akarta készíteni, hogy talán operációra lesz szük­ség. — A léppel van baj, — mondta az orvos. — Tudom: “mindenki lépik egyet ...” — sóhajtotta szelíden mosolyogva Zsiga. ügy van, mindenki lépik egyet . . . Zsigát már nem lehetett ope­rálni. Pénteken, hajnalban lépett1 egyet. Oh, milyen messze, messze lépett, örökre ellépett. Vasárnap déli egynegyed egy órakor temették nagy részvét mel­lett a Riverside halottas kápolná­ból. A gyászbeszédet angolul egy fiatal rabbi, Szenesék unokaöccse, tartotta. A rabbi-rokon péntek reggel még a kórházba sietett, hogy vért adjon Zsigának, aki ak­korra már csöndesen és békésen aludt halotti ingébe öltözötten. (. . . “elapadt a vérünk . . .”) A rabbi öcs felajánlott vére meg­ható búcsúbeszéddé változott. . . Szomorú őszi vasárnapon, aranysárga és vérvörös levelű fák sorfala közt értünk a Ferncliffe-i temetőbe, ahol Szenes Zsigát az amerikai föld magábafogadta. Visszajövet Yonkers - ben egy ringlispiel mellett vitt el az au­tónk. Vidám gyermeksereg lova­golt a falovakon és vágtatott kőr­­be-körbe. Szerettem volna angolul odakiáltani: — Látjátok feleim szem’tekkel mik vagyunk, isa por és hamu va­gyunk. De ennyi nem telik ki az én an­golságomból. Talán igy a jobb. Sokkal jobb, ha nem látjuk, nem tudjuk és nem gondolunk arra, hogy mik vagyunk. Nagy bánatok hordozói, tompa agyú örökön la­mentáló gyászolók. Lehullott sár­ga, őszi hervadt falevelek, akiket a vad szelek messzire sodortak . . . Saját sírkövükkel szemező fáradt •hervadt emberek, akik szinte már a még lihegő mellükön érzik rá­nehezedve a sirkövet, amelyre ez egyetlen szó vagyon vésve: FŰIT. HAJNAL JENŐ GYÓGYSZER SZÁLLÍTÁS EURÓPÁBA! Elvállaljuk gyógyszerek küldé­sét Magyarországba. — Sürgős gyógyszereket repülővel is szál­lítunk. — Magyar nyelvű uta­sítást mellékelünk a gyógy­szerekhez. — Keressen fel vagy Írjon: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész 1519 FIRST AVE. New York-MAGYAR PATIKA— (79-80 St.) Tel.: RE 4-9415 HAZAI SZALÁMI I és mindenfajta jó ' hurka, kolbász, sonka, szalonna és friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI — kapható: MertI József magyar ■ .................— - hentesnél 1508 2ND AVE. Tel.: RH 4-8292 MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY Mrs.Herbsts 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfield 8-0660 VALÓDI, HAZAI JEGESKÁVÉ! A legfinomabb készítésű rétesek, sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 3-tól 3.15-ig MKS. HERBST rádió óráját, (WWRL állomás 1600 ke.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom