Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-10-06 / 37. szám
2-ik otdaí AZ EMBER October 6, 1951. Nyári konferansz Izráelrői... írták: GONDOS MARGALIT és REZES GYÖRGY Mélyen tisztelt “Hölgyeim ési Uraim!’’ Mielőtt felmenne a függöny és megkezdenénk az előadást, hadd mondjunk el néhány szót az izráeli nyárról ... A polgár megy az uccán, agyrekeszeiben megvalósításra várnak az elmúlt éjszaka alatt megfogalmazott reális (vagy esetleg irreális) tervei, de most minden olvadozik benne és egyetlen s leghőbb vágya: egy pohár jéghideg ital . . . Minden figyelme erre összpontosul. Egy pohár hideg szódavíz átsegíti őt ezeken a válságos perceken, hogy aztán máris ott gyöngyözzenek homlokán az j izzadságcseppek, jelképezvén úgy-' szólván mindennek a hiábavalóságát az életben . . . Ennek a “hiábavalóságnak” az ellenkezőjét igyekeznek bizonyítani a sokszínű és hangzatos választási plakátok, melyek elárasztják a várost s Ígérnek mindent a választópolgárnak. A legdemokratikusabb európai idők választási harcait is jóval túlszárnyalja a sok különböző politikai párt színes és sokatigérő j .plakátversenye. Vallásos, polgári, jobb- és baloldali pártok egymást túllicitálva dicsérik jelöltjeiket. A magát kis pontnak érző bevándorló,—aki sokezer társával együtt érkezett meg és itt nagyobb feltűnést nem keltett, — most egy- ! szerre duzzadni érzi önérzetét. . . Hogy a csodába ne érezné, amikor a legnagyobb újságokban éles har- j sogó betűkkel szólnak hozzá tekintélyes férfiak, képviselőjelöltek, hogy ‘márpedig uj bevándorlóm, a1 te szószólód leszek, gyere ide a bajoddal, majd én megtalálom az orvoslást, csak egy a fontos—szavazz rám!” Bizony gondolkodóba ejtik ezek a szépen és nemesen hangzó szavak ezt a szegényt. Csak jizt nem érti, hogy amikor néhány hónap-1 pal ezelőtt megérkezett, ezek a [ kitűnő férfiak nem nagyon tola- j kodtak az ő buját-baját rendbe- ■ hozni . . . most pedig méregdrága I •hirdetéseket fizetnek csakhogy az “uj bevándorló” ne nyugtalankodjék, mert vigyázni fognak rá. Hiszen ha akkor csak egy ezek közül a nagytudásu jelöltek közül néhány egyszerű és jó szót szólt volna hozzá, most megtakaríthatta volna a hirdetési költségeket— s ő, az uj bevándorló úgyis rászavazna ... De igy? Na, majd meglátjuk, hiszen soha nem lehet tudni, mit hoz a jövő! • Az egyik napilap választási szakértője arra figyelmezteti a választópolgárokat, hogy jól gondolják meg kire bízzák sorsukat, mielőtt az urnák elé járulnak. . . Ugyanis ez egy olyan házasság, ahol a válásra pontosan négy évig -kell várni . . • Valahogy eszünkbe jut e választást megelőző harcokról a régi, békebeli, budapesti Rákóczi-ut, ahol az üzleteik előtt álló kereskedők mézesmázos szavakkal igyekeztek becsalogatni a tanácstalan "vidékit, hogy náluk vásároljon ruhákat. Végül az egyiknek sikerült ‘behúzni a jámbor, de tapaszta- | latlan atyafit ,aki felpróbálta az öltönyt, ami bizony sehogysem illett rá. De az ügyes kereskedő addig rángatta a tulhosszu nadrágot és “megsvájfolta” a tulbő kabátot, hogy a szegény vevőjelölt megvette a ruhát. Amikor otthon felpróbálta, rájött a hibákra, de már késő volt változtatni rajta es így nem tehetett mást, mint viselte, amig csak le nem kopott róla... • De a mi szubtrópikus nyártól elbódult emberünk nem állhat sokáig a plakátok előtt. Beleragad lába az aszfaltba, alig tudja vonszolni magát. Verítékben fürdő munkások, lihegő aktatáskás emberek, uj bevándorló afrikai család mind a hat siró és nyafogó gyerekével ott vándorol el előtte vagy mögötte. Ládák, kosarak és az élet terhe alatt nyögnek a forróságtól szenvedő szegény emberek . . . Egy ,cim villan fel emberünk lüktető agyában, egy mesebeli kép, itt kell lenni valahol egy vendéglőnek, mely hűvös pincehelyiségével úgy fogadja a fáradt vándort, mint szülői hajlék elfáradt gyermekét. Lebotorkál a lépcsőkön és pillanatok alatt egy másik világban ébred fel. Gyermekkora színes mesekönyvei vagy ifjúságának alpesi vándorlásai jutnak eszébe. Alpesi vendéglő a bulvár közepén! Bolthajtásos, fagerendás tetőzet alatt, apró állványokon erdei madarak csodálkoznak rája üvegszemükkel. Kakukos órák fityegnek a falon. Harkály és kuvik berzenkedik az apró színes erdei madárkákra. A cseh vendéglős, aki a német pribékek elől idementette félbemaradt életét, az egész felszerelését is magával hozta. A faragott barna széken, a fényesre pácolt asztalka előtt ónfedeles söröskancsóval a kézben, álmodni lehet arról, hogy e rengeteg madárnak sem kellett a náci- : ördögöktől megszállt erdő. Fogták I magukat és öngyilkosok lettek. Talán önszántukból tömették ki | magukat és egy láda mélyén vándoroltak el a pokollá varázsolt ország addig gyönyörűséges erdeiből. Emigráltak ők is vagy uj hazát kerestek maguknak ... ki tudja? Talán a vadnak sem volt ott jó, a szelíd és békés állatoknak az emberi duvadak között . . . • Ha már vendéglőknél tartunk, akkor idézzük Bemard Shaw-t, aki többek közt azt is mondta, hogy okos ember egy étlapról meg tudja Ítélni egy nép helyzetét. Bizony, ezek az étlapok sok mindent elárulnak nehézségeinkről, ... de azért minden épül, forr és megy a maga utján. Aztán megállapíthatjuk azt is (G. B. Shaw után szabadon!) hogyha az étlap után az ország helyzetére lehet következtetni, akkor az ételek után a vendéglős helyzetére, helyesebben financiális helyzetére. Ugyanis, az ételek minőségének romlásával egyenes arányban nő a vendéglős vagyona. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy akad olyan vendéglős is, akinek azért megy jól, mert ‘•‘jót” ad az eltikkadt vendégeknek. íme a legjobb példa: Neiger, a régi jó Budapest egyik felejthetetlen gyomoréltető színfoltjának izráeli vendéglője. De nézzünk viszsza a múltba, amikor még az izráeli Neiger édesapja Pesten a kóser vendéglősök koronázatlan királya volt ... Jó ezekre az étvágygerjesztő izekre godolni, Hölgyeim és Uraim — amelyeket valláskülönbség nélkül élveztek képviselők és az ország más nagyjai. Neiger bácsi sóletja mellett kisimultak az arcok és nem voltak faji ellentétek. Ez az idő elmúlt, Neiger bácsi is, meg az egymással kezetszoritó keresztény és zsidó politikusok is “elmentek” ... a terézköruti Neiger-vendéglő helyén talán kantin van, ahol tilosak az izek, a fehér abrosz, a mosoly és ahol az ételeket is ideológiai recept után főzik a komor szakácsok. Az izráeli Neiger-restaurantban a “fiatal” Neiger — a hires Neiger bácsi méltó utóda — teremt üdítő hangulatot. Ahogy ez már lenni szokott — mindenki valami mást akar, mint amit az élet rászabott. Neiger urnái is megvan ez a bizonyes képzeletbeli paripa, amire ráül és elnyargal a vendéglő légköréből. Amint meglátott bennünket, mellénk ült és nem törődvén naptól kiszitt szervezetünkkel, amely rostélyos után kiáltott—elmodta, hogy megírta azt a*filmszüzsét, amit “csak” egy ember, talán Kertész Mihály tudna filmre vinni. Nem gyönyörű ez — Hölgyeim és Uraim — amikor ebben a profitot hajhászó, egyre szürkébb világban a jómenő vendéglő tulaja szerelmi vallomást tesz az irodalom mellett . . . Azután a főnök ur még elmondott egy régi Neiger-adomát a szép pesti időkből: Bejön egy vendég a pesti Neigerhez és egy adag sóletet kér egy liter borral. Hozza a pincér a pompás ételt és italt, amelyeket a vendég percek alatt fogyaszt el. Azután kér még egy adagot ugyanazokból. Amikor a vendég már a harmadik adag sóletet és liter bort fogyasztja, a pincér odamegy főnökéhez s megkérdi, ki lehet vájjon ez az ember, ilyen mérhetetlen étvággyal? Neiger bácsi, a főnök erre igy okoskodott: ‘Ha ez a vendég keresztény lenne, akkor nem enne enynyit; — ha zsidó lenne nem inna ennyit. Ezekután nem lehet más, mint egy kitért zsidó . . • És még itt van a Sháron-hotel. Mi az hogy itt van? Hiszen ez az izráeli vendéglátó iparnak büszkesége és virága. Megérkezik a turista az országba, mert utóvégre nem mindennap láthat egy “hároméves” országot, ahol éppen a hcnalapitás folyik. A gomblyukába kitűznek egy turista jelvényt és a repülőtársaság luxuriőz “autókárja” elviszi a Sháron-hotelbe. Olyan szép és előkelő itt minden, olyan exkluzív, halk és kiszámított, mintha e hotel egy külön ! bolygón állna a révbejutottak számára a szórakozni vágyók külön, szerencsés kis csillagán. Ülnek a kedves és megbecsült turisták kávéjuk mellett és hallgatják a Földközi-tenger örökös, megnyugtató hullámverését. Nyugodtan és megelégedetten ülnek és életük végéig mesélni fognak arról, amit láttak egy készülő országban .ahol naponta hajók kötnek ki hazatérőkkel, akiknek egy batyu van mindössze a vállukon. A kedves és joviális angol házaspár a kutyáját is elhozta magával. A gyönyörű vizsla az asztal alatt fekszik, nyelvét hosszan kinyújtja szájából és szemeivel azt magyarázza nekünk, hogy furcsa balhitben élünk mi, rosszul tájékozott emberek, mert ez a meleg, ahogy mondani szoktuk nem kutyának való! Ezt csak ember birja ki, a mindenre elszánt ember . . . És a Sháron-hotel mögött vagy kétszáz méternyire, uj települők házaira süt szikrázva a szubtrópusi napsugár. Hogy miért szikrázik? Mert bádogból van az egyszobás lakosztály, amely egyszersmind konyhául is szolgál. Mellékhelyiség nélkül, hullámbádogból készül, nyáron forró és télen hideg, de — hajlék! Fedél a feje fölött annak a szegény vándornak, akit jobbra és balra pofozott az élet és különféle politikai áramlatok és most örül, hogy hazatérhetett. Azután, néhányszáz méterre innen, az Appollónia nevű Krisztus előtti városnak is ide látszanak maradék romjai. Éjjel néha, ha egy-egy unatkozó szellem kiszáll sírjából és felkönyököl e romokra, elgondolkodhat az élet értelmén vagy hiábavalóságán. Ezen a bolondos, sokrétű és megbízhatatlan valamin, amit úgy hívnak, hogy “Élet.” • Hölgyeim és Uraim, most pedig megkezdődhet az előadás . . . azaz mégsem lehet kezdeni, mert folyik már jónéhány ezer év óta. Az j óriási színházteremben az ‘Élet” cimü elfucserált színdarabot adják. A cselekmény most tragikus fordulatok felé rohan, a sokmillió j epizódista szereplő, semmivel sem ! törődve, ordítja saját szerepét és mi, “a kis konferansziék,” akik egy kis igazságot és szépet keresünk az életben, mi is megszólalunk halkan, hátha lesznek néhányan, akik bennünket is meghallanak . . .! CAFE TOKAY — Elsőrendű MAGYAR KONYHA — Minden kedden este RESTAURANT DAY, ami azt jelenti, hogy a tiszta jövedelem 10%-át a UNITED JEWISH APPEAL javára adományozzuk. Esténként fellép: Vajda Károly kiváló magyar énekes PAUL SZITTYAY és a hires ‘‘TOKAY" cigányzenekar! Tulajdonos: LEHOCZKY BÉLA 1591 Second Ave., (82 és 83. uccák között) N.Y.C. Telefon: REgent 4-9441 VÁMMENTESEN szállítunk Magyarországi raktárból élelmiszer csomagokat, kávét, teát, kakaót, zsírt, cukrot, tejport, lisztet, stb„ Nylon-harisnyát, férfi-, női-, és gyermekcipőket, férfi és női kabátszöveteket, rádiókat, kerékpárt, varrógépet, órákat. — KÉRJEN sürgősen ÁRJEGYZÉKET. AMERICAN FUEL TRADING CO. 300 Fourth Ave. New York. 10, N. Y. Teelfon: OR 7-5707 MOST érkezett Budapestről EREDETI IMPORTÁLT ÜVEGEKBEN HUNYADY JÁNOS TERMÉSZETES ÁSVÁNYVÍZ és a magyar Hortobágyon készült valódi Liptói Túró (Egyedüli elárusítója vagyunk egész Amerikában) A budapesti Herz-szalámi módjára készült importált “HEART Hungarian Brand SZALÁMI Mindenféle ujmodu konyhafölszerelések. Nagy választék magyar hanglemezekben. Kérjen képes árjegyzéket! 1577 FIRST AVENUE New York 28, N. Y. H. ROTH & SON (Corner East 82nd Street) Tel.: REgent 4-1110 Amerika legrégibb és legnagyobb magyar importháza. Legismertebb MAGYAR VENDÉGLŐ VACSORA $2.00 ÉS FELJEBB KITŰNŐ TÁNC ÉS CIGÁNYZENE GENE KARDOS — GYPSY RÓZSIK A ESTÉNKÉNT 3 ELŐADÁS — Alkalmas társasvacsorák rendezésére — Nincs Cover Charge! Nincs Minimum Charge! im m erm ans AIR CONDITIONED! HUNGÁRIA Tel* 46Hi St. E. of Broodway, N.Y. ptaza 7-1523 — Vasárnap délután 2 órától nyitva — Mrs.Herbsts 1437 Third Ave., N.Y.C Tel. BUtterfield 8-0660 VALÓDI, HAZAI JEGESKÁVÉ! A legfinomabb készítésű rétesek, sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 3-tól 3.15-ig MRS. HERBST rádió óráját. (WWRL állomás 1640 ke.) HOLLÓS BÖZSI és SHIRLEY ROSS angol-magyar és magyar-angol fordítási és bevándorlási ügyekben segítő irodája készséggel áll az amerikai magyarság rendelkezésére.—Cím: 33 W. 42 St„ (Room 1046) New York 18, N. Y. — Telefon: LO 4-3619
