Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-10-06 / 37. szám

1851 1951 Hundreth Anniversary The New York Times Times Square Arthur Hays Sulzberger Publsher September 26, 1951 Dear Mr. Gondor: Thanks for your letter of September 22nd, and for the clipping from AZr EMBER which was read with pleasure and appre­ciation by all of us here. It was good of you to take note of our hundredth an­niversary in this friendly way. With all good wishes to you, 1 am, Faithfully yours, Arthur Hays Sulzberger Mr. Ferenc Gondor AZ EMBER 320 East 79th Street New York 21, New York AZ EMBER • • GONDC J 1 * fi*-;«.», **ö ouhkui hetllapj Reentered as second c Silón 1 ■■ ■ = office at New Y°rk, N. Y. under the Act of March 3. IST» —-----­­Gof -----------------------" ----------------------------------------------— SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 . IST., NEW YORK, 21, N- Y. Phone: Butterfield 8-616« VOL. XXVI —No. 37. NEW YORK, N. Y., OCTOBER 6, 1951 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT Á mai Budapest igazi képe A budapesti kommunista kormány megakadályozta a zsidó ünnepek megtartását. Polgárvédelmi óvhelyek kijelölése Az óvhelyeket az épület legjob­ban védett részein kell kijelölni és befogadóképességüknek arányban kell állnia az épület látogatottsá­gával. A házellenőrző-vezető gon­doskodjék arról, hogy legalább 5 négyzetláb terület (de lehetőleg 10 négyzetláb is) tartassák fenn minden egyes személy részére. Az óvhelyhez legalább két bejáraton át lehessen hozzáférni. 7 Bérházakban és olyan épüle­tekben, ahol bútorozott szobákat adnak ki, a legjobb óvhely a leg­mélyebben fekvő pincehelyiségnek az a része, amely távol van az ab­laktól. Sokemeletes bérházakban, ahol a pince és alagsor nem elég nagy kiterjedésű, az alsóbb emele­tek szélesebb folyosói vagy termei ■s védelmet nyújtanak. Néha ezek az emeleti helyiségek előnyben ré­­szesitendők, különösen ha a pince alkalmatlan lenne arra, hogy ott hosszabb ideig tartózkodjanak az emberek. Gyárakban és olyan épületek­ben, amelyekben kizárólag irodák vannak, rendszerint a pincék a legmegfelelőbb óvhelyek. Tüzmen­­tes épületekben, ha a pincékben tűrhetetlen a tartózkodás, az al­sóbb emeletek folyosóit és termeit jelöljük meg óvhelyek gyanánt. Iskolák, kórházak és más ha­sonló közintézmények óvhelyeit a new yorki Polgárvédelmi Hivatal Óvhelykijelölő Bizottságával való egyetértésben állapítsuk meg. Hívjuk fel e célból Mr. Thomas Burke-t, a Housing and Building Department-ben, WO 2-5600. BUDAPEST, szeptember 27, (Becsen keresztül érke­zett.) Az újév és a hosszúnap a zsidóság legnagyobb ünne­pe. A zsidóvallásu magyar állampolgárok ünnepeinek megtartása elé Hitler magyarországi pribékjeinek 1944-es uralmán kívül az elmúlt században soha kormányzat aka­dályt nem gördített. Egyedül a magyar közhatalmat bitorló kommunista rendszer az, amely szeptember 17-én utasítást adott az Államvédelmi Rendőrségnek, hogy a zsidók nagy ünnepe ügyében’ “uj rendezéseket foganatosítson”. Pesten két zsidó templom épülete maradt meg teljes épségben a nyilasok garázdálkodása és az ostrom után, Budán pedig a történelmi múltú óbudai templom. Tudva­levő, hogy a zsidók ezt a két nagy ünnepet úgyszólván tel­jes számmal megünneplik és a hi vők befogadására igy a templomok még a régi időkben sem bizonyultak elegen­dőknek. A nagy ünnepeken éppen ezért üres helyiségeket béreltek ki az Istentiszteletek megtartására. A belügy­miniszteri rendelet a templomokon kívüli istentiszteletek megtartását betiltotta és a rendelet szigorú ellenőrzését a legrettegettebb rendőri szervre, a Péter Gábor parancs­noksága alatt álló Államvédelmi Rendőrségre bízta. A magyarországi zsidó hitközségek központja Stockier elnök vezetése alatt ez ügyben kihallgatásra jelentkezett Rákosi Mátyásnál a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárjánál, a kommunista kormány minTszterelnök-helyeTfesénél és panaszt emelt Házi Árpád belügyminiszter intézkedése el­len. Rákosi Akadémia-utcai hivatalában csupán néhány percet töltött a négytagn küldöttség. Rákosi azzal utasí­totta el őket, hogy hozzá csupán kommunista ügyek tartoz­nak, a zsidó problémák nem érdeklik. Rákosi titkárnője, aki Péter Gábor vezérőrnagy felesége, azt ajánlotta a kül­döttségnek, hogy forduljanak Décsl Gyula belügyminiszter­­helyettes, volt ÁVÓ-s ezredeshez, miután a rendőri ügyek Décsi ellenőrzése alá tartoznak. Décsi a küldöttséget nem is fogadta. Ilyen körülmények között a magyarországi zsidók több mint egy harmadrésze nem vehet részt az is­tentiszteleten. “AZ EMBER” ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVI $10.90 , li-* JELENTÉS AZ ÉHEZŐ ÉS LERONGYOLÓDOTT BUDAPESTRŐL. BUDAPEST, szeptember 27. (Bécsen keresztül érkezett tudósítás). Az ősz a legsanyarubb körülmények között kö­szöntött be Budapestre. A nyár folyamán a szabadföldem élő ember számára elképzelhetetlenül súlyossá vált az 'élelmiszerhiány. Mint (Budapesten széliében mondják; ha nem is formálisan, de ténylegesen Szovjet-Magyarország lettünk ... A moszkoviták végrehajtották a parancsot: a magyar dolgozók és a szovjet emberek életmódja között, minden különbség megszűnt! Élelmiszer nincs, de ami elő­­bujik a feketepiacon, megfizethetetlen a lakosság kilenc­ven százaléka számára. Budapest tehát minden túlzás nél­kül éhezik. A ruházkodás, fehérnemű és cipő ára olyan magasra szökött, hogy az utóbbi évtizedek legsúlyosabb megpróbáltatásai közepette is, tisztán és ízlésesen öltözkö­dő budapestiek már rongyosak és kopottak, akár Moszkva lakossága. A fizetések és a bérek leszállításával, továbbá minden egyéni hasznot hajtó tevékenység megszünteté­sével a forint ritka és csak verejtékes fizikai munkával megszerezhető fizető eszköz lett mindazoknak, akik nem tartoznak a szorosan vett kommunista hierarchiához. Minél kevesebb lett azonban a munkásember jövedelme, annál több lett a levonás a béréből és a fizetéséből és annál csil­­lagászatibb magasságba szöktek az árak. Közlök itt egy kimutatást, amely 1951 szeptember 17-én állapítja meg a szabad és feketepiacon a fogyasztási és élelmiszer cikkek árait- Zsír nincs az állami üzletekben, feketén egy kiló ke­vert és rossz minőség ára 50—80 forint. Cukor ugyancsak nincs, ‘állami feketeáron” egy kiló 18 forint. Liszt kilója 12 forint, szalonna feketén 50 forint, kenyér jegyre 3.80 fillér, kenyér szabadon 7 forint, hús konzerv (a legrosszabb kerül a piacra, a prima minőséget a Szovjetbe és Keletné­metországba küldik) 30 forint. Ugyanez áll a paprikára, amelyből hivatalosan csak egy dekagrammot adnak, 85 forint. Piros paprika feketén 200 forint, törött fekete bors egy kilogramm 300 forint. Kakaó elvétve a feketepiacon egy kilogramm 185 forint. Ugyanez áll a teára, amely 280- 30Ö forint, és a kávéra, amely 300 forint. A csokoládé tel­jesen eltűnt, selejtes minőségű praliné kapható 10 deka­gramm 6 forint, pipereszappan feketén 10 forint, borotva­­szappan (Rex-fajta) csak feketén,14 forint, mosószóda, mely a legális kereskedelemből eltűnt, feketén 4 forint. Húst nem is látni. Baromfi megfizethetetlen. (Szabadáru alatt értendők mindazok a közszükségleti cikkek, amelye­ket az állam négy-ötszörös áron jegy- nélkül hoz forga­lomba!) 1 óriási piaca van az ócska-cipőnek, miután a négy-hat hét alatt elrongyosodó tipus-cipő ára 260—300 forint. Na­gyon ócska cipőt olykor 200-220 forintért lehet venni. Mértékre csináltatott cipőkhöz 800 forintért hozzá lehet jutni. Egy rossz minőségű konfekciós öltözet ruha 600-tól 1200 forint. Rendelésre készített selejtes minőségű ruha 1400—1600 forint. Igen rossz férfiing készen 60—100 fo­rint, csináltatott férfiing közepesnél jóval aluli minőségben 180—200 forint. Férfiharisnya 18—30 forint. Férfi átme­neti kabát 900—1200 forint, balonkabát 600 forint, téli­kabát 1,200 forint, pamutkeztyü 50 forint, félbőr 100-120 forint. Női cipő rendkívül silány minőségből 260—300 fo­rint. Müselyem sál 200 forint. Magyar nylon harisnya, a­­mely másodszori viselésnél ronggyá válik 100—120 forint, ÚJABB KLASSZIKUSOKAT 1 KÜLDTEK PAPIRZUZÓBA. ] BÉCS, Szeptember 27. A budapesti és vidéki közkönyv­tárakból szeptember 15-én eltávolították az eddigi tiszt­viselőket és helyükbe hathetes kurzusokon nevelt megbíz­hatónak vélt fiatalembereket ültettek. Egyidejűleg kise­lejtezték újra mostmár 8-adszor a könyvtárakat és ezúttal papirzuzóba küldték Hugo Victor, Dickens, Carlyle, Flau­bert, Beöthy Ákos, Frankói Vilmos, Ambrus Zoltán, Bárd Miklós, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor és sok más kül­földi és hazai klasszikus iró müveit. BALOG PÁTERT BALASSAGYARMAT KÖZELÉBEN EGY HÁROMSZÁZ LELKES NÓGRÁDMEGYEI FALUBA INTERNÁLTÁK. n Balog István, aki Miklós Béla, Tildv Zoltán és Nagy Ferenc kormányoknak miniszterelnökségi államtitkára, majd egy ál-ellenzéki párt vezére és a Papok Béketaná­­csárlak elnöke volt: Balassagyarmat mellé, egy kis faluba internálták. Balogot tudvalévőén Hamvas szegedi püspök, I akinek mint plébános az egyházmegyéjébe tartozott, eltil­­tóttá papi hivatásától, most azonban Kossá István, volt vil­­lamoskalauz, majd házelnök és miniszter, jelenleg az Egy­ház Hivatal vezetője a deportált Balog Istvánnak megen­gedte, hogy egyházi funkcióit teljesíthesse. LEBONTOTTÁK A REGNUM­­T MARIANUM TEMPLOMOT. A régi Aréna-ut és Vilma királyné-ut torkolatában a Városliget bejáratánál épült Regnum Marianum templo­mot lebontották, miután zavarta volna a vele szemben fel­állítandó 16 méter magas Stalin-szobor érvényesülését. A Stalin-szobrot ugyanaz a Kisfaludi-Strobl Zsigmond al­kotta, aki lelkesen és hűségesen szolgálta a Horthy-korszak neó-nacionalizmusát, a nácik ezirányu hajlandóságait és 1 most, mint vonalhü párttag, a kommunistákat is. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom