Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-09-22 / 35. szám
A száz éves “New York Times” Nemcsak amerikai, de világviszonylatokban is a legnagyobb napilap a “New j York Times” most ünnepli, fennállásának századik év- \ fordulóját. Ez alkalommal “Az Ember” is meghajtja zászlóját e nagy amerikai lap előtt. Mi is mindennapi, állandó olvasói vagyunk a ‘‘New York Times"nak, nem- j csak azért mert minden sorából a tiszta demokrácia szelleme sugárzik ki, hanem azért is—mert minden sorában igazat ir és ami ezzel egyformán fontos: mindent megír, ami a nyomdafesté- j két eltűri. Ez a nagy ameri-1 kai lap minden számábanj lenyomatja, hogy “All the News That’s Fit to Print.” A “New York Times” jelenlegi tulajdonosa pontosan követte az alapitó lappolitikáját, amikor abszoltd elfogulatlanul, pártoktól függetlenül, igazi amerikai demokrata szellemben vezeti át ezt a száz éves nagy napilapot a következő évszázadba. • • Vd H3IN0DI1 3H0H N31HI28 JHI3M3HSD3H SOf 60N&UK POmXKAI HETILAPJ Reentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y. under the Act of March 3. 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST., NEW YORK, 21, N. Y. Phone: Butterfield 8-6168 VOL. XXVI No. 35 NEW YORK, N. Y„ SEPTEMBER 22, 1951 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT Amerika a magyar parasztért Irta: KÉRI PÁL A magyar sors évszázadok óta ezen fordult. Ez volt a magyar történelem magja. Egyéb nevezetes összeütközések, vitakérdések tolulhattak látszólag előtérbe, de ha kellő elemzés X - sugarával átvilágítottuk a dolgokat, akkor mindig ott találtuk ezt a lényeget, ami minden harcot irányított és meghatározott. A földkérdést. Hogy a föld azé legyen Magyarországon, aki dolgozik benne. A földművesé, a paraszté. Helyesebben: a magyar erőviszonyok olyanok voltak, hogy minden kavargás, rendülés, változás mögött egy elszántságot lehetett megtalálni. Mindenáron, még hazaárulás árán is megakadályozni, hogy a föld annak a birtokába menjen át, akit minden joggal megillet. Annak a birtokába, aki dolgozik benne, hogy a paraseté legyen, a földmivesé magáé. A magyar történelem évszázadok óta alapjában ez volt. Harc a földreform ellen, de még annak a fenyegető árnyéka ellen is-. A felszabadulás után 1945- ben, a föld a kisparasztság dolgos két karjának boldog ölébe hullott. De az nem tartott sokáig. Jóformán csak egy pillanatig. Az ellenforradalmak sokféle változatos formái után, amik * mind, mindenik a sajátmaga hazug prapagandájával, csak azt az egyet munkálta, megakadályozni a paraszti földosztást, a földreformot—jött a mindenek tetejébe terpeszkedő uj ellenforradalom. A kommunista muszkavezetők ellenforjradalma. Ez az uj ellenforra! dalom., a világon mindenfelé alkalmazott csalásával és erőszakosságával, Magyarországon is visszavette a földet a paraszt birtokából. A magyar paraszt, még akinek sikerül is kívül maradni a kolhozon, ma az “állam,” azaz Moszkva helytartóinak a rabszolgája Szava nincs, neve kuss, és ha jól akar lakni, azt úgy kell ellopnia a maga munkája terméséből. A földosztás, az 1945-i, el van törülve. Megszűnt. Az egész ország termőföldje egyetlen óriás nagybirtok, é: annak urasága most igazábar “absentee,” mert ott ül Moszkvában a Kreml-ben. Ha majc e borzasztóan szennyes vizei elhúzódnak, és az országot újra felszabadítják, újra felmerül a kérdés megint elölről Amerika e földosztó - párti magatartásának hangsúlyozására, mert azok a felügyelők jól tudják mily kínos vetekedő kérdés a magyarok közt a földkérdés és fő az “egység.” MIRE JÓ A ( különítmény Lássuk csak. Először volt a nyílt fasizmus, nyílt gyilkosságokkal. A különítmények voltak az urak Magyarországon. De ez az állapot nem konszolidálódott egy fasiszta kormánnyá mint Olaszországban vagy később Hitler alatt, noha bizonyos demagóg népszerűsége kétségtelenül volt. Hanem a régi hatalmasok, mágnások, nagy birtokosok, nagy üzleti világ összeröffent, és kivették a hatalmat a, bár bizonyos mértékig üdvös, de mégis csak bugris farmos kezéből. Hogy ez hogyan történt, abban én közelről gyönyörködhettem, mert ez a Tisza-pör keretében folyt le, mikor Friedrich Istvánt a vádlottak padjára ültették. Horthynak az mindegy volt. Vezéréskedettő “legjobb tisztjei” rablógyilkosságainak is, meg kormányzóskodott Bethlen István konszolidáló, régi j uralmat helyreállító korsza- I kának is. Bethlen István megfékezte és kordában tartotta |>zt a különitményi alvilágot. Ne higyjük azonban hogy j végzett valaha is velük, vagy 1 azt, hogy azért nem végzett ! mert nem birt velük. Bethlen István kordában tartotta és a 1 maga szolgálatára szorította ezt a szellemet. De gondosan dugaszban tartotta. Ebben, a maga szemontjából- mesteri 'munkát végzett, csak úgy j mintahogy k ü 1 politikájában mesterien hintázott Anglia | meg az újra hatalomra kerülő német katonai erő között, addig mig Hitler nem jött. Bethlen István kifele egy rendes ország képét akasztotta a kormányzatára, de azért, ha fékentartva is, megmaradtak az Ébredők, a Fajvédők, a frankhamisitók, a Kettőskereszt Vérszövetség és a többiek. És mindenekfölött, megmaradt ez a különitményi szellem a hadseregben, a T /dőrségben, a csenderslgbén, az államhivatalnoki kar nagy részében. Erre szükség volt. iMert a világháború, a megrázkódtatások, a világbéli változások fenyegetővé tették a RÁTKAY MARTON Budapestről érkezik a gyászos hír, hogy Rátkay Márton, a kiváló magyar színész, a pesti színész egyesület elnöke 70 éves korában hirtelen elhunyt. Rátkay Márton a magyar színjátszás aranykorában kezdte meg miivész karrierjét s hamarosan méltó tagja lett annak a pesti szinészgenerációnak, amelynek élén Hegedűs Gyula és a felejthetetlen Varsányi Irén állottak. Rátkay Mártont az amerikai magyarság is a szivébe zárta itteni vendégszereplései alkalmával. Az örökre eltávozott nagy színésznek két fia él itt Amerikában, mindketten feleségeikkel együtt értékes tagjai az amerikai magyar társadalomnak: Rátkay György, a kiváló festőművész és Rátkay Pál, az ismert new yorki fényképész. Mélyen sújtott özvegyén és itt élő családtagjain kívül a barátok és tisztelők széles köre gyászolja az elhunyt Rátkay Mártont. “Az Ember” szerkesztőjének szivéhez egészen közel állt Rátkay Márton és csa ládjának minden tagja. Mi magunk is a gyászoló barátok között vagyunk. Testvéri részvétünket küldjük özve-\ gyének és gyermekeinek. ELOflIITtJ- í “AZ EMBER” ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVI $10.00 mi legyen a magyar földdel. Ez tulajdonképen nem volna kérdés. Hát mi legyen? Ha a muszka ellenforradalom végre megbukik és az ország szabad lesz, akkor természetesen a magyar paraszt viszszakapja a földjét, alapjában azon a vonalon mint 1945-ben. És teljes polgári szabadságát, úgy mint mindenki más az országban. Ámde a dolog nem ilyen egyszerűen áll. Azokban a körökben, ahol a magyar akaratot képviselnék külföldön, itt Amerikában is, az az irány a sokkal hatalmasabb, amelyik ellene van a parasztságnak. A földbirtokosok pártja a hatalmasabb. Bizonyos földbirtokosok pártja. És ezek szerint, az ország földjét felosztani úgy, hogy magabiró parasztok lennének mind a birtokosok, és az ország kormányzását ennek megfelelően berendezni, az forradalmi dolog, majdnemhogy “kommunizmus.” Most hogy a kommunisták (hálistennek) véget vetettek a földosztási kísérletnek, mire ők hazamehetnek, majd a maguk szájaize szerint intézik el a földkérdést. Csakhogy persze az a földkérdés olyan nagyon fontos dolog, hogy nem marad magyar házi belügvnek, aszerint kinek sikerült külföldre szabadulnia és megnyergelnie az amerikai magyar közvéleményt. Hanem az nemzetközi nagy problémává fejlődött a kommunizmus ellen való harc tapasztalatai folyamán. És a United Nations társadalmi kérdésekkel foglalkozó Tanácsa, az Unesco, a minap Géniben döntő fontosságú határozatot hozott éppen ebben a dologban, abban, hogy a földbirtok a paraszté legyen. Még nagyobb jelentőségű talán, hogy ezt a határozatot az Egyesült Államok képviselete akarta és vitte keresztül az Egyesült Nemzetek tanácsában, nagy meggyőződéssel és határozottsággal. Végül nem is volt a paraszti föidbirtoklás sürgetése ellen agrár-államokban, más csak a kommunista félvilág. A határozatot, ami Amerika nyilfan hirdetett akaratát tükrözi, nem részletezem. Számunkra az a paraszti földreform közhelye. A föld azé legyen, aki dolgozik benne; a paraszti birtok ne legyen se túl apró se terjedelmes, hanem akkora hogy mint az Egyesült Államok egy másik 1 közege egyszer megmondta — r egy paraszti család teljes 3 munkáját fölvehesse; hadd j álljon össze a paraszt szaba- c dón, önként — nem kolhozok- f ba — hanem igazi termelő, ér- . pl tékesitő és hiteli szövetkezetekbe; ahol pedig a földmivelő lakosság túl van népesedve | —Magyarországon ugyancsak j túl van—ott megfelelő iparok ! £ keletkezzenek, ami pedig az ^ egészségesen kereső és fo-1 j gyasztó széles paraszti réteg i folytán szinte magától követ- | j kezik. Azonkívül, a munka: j megkönnyítése és termékeny- ! j nyé emelése állami támoga- i s tással, igazságos adó, megfe- ; ] lelő oktatás, egyéb,—mindez t elkövetkezik, ha a birtokos ,x parasztságnak, súlyának meg- ( felelő szabad beleszólása lesz y az ország dolgaiba. ( Amerika ezt akarja, har-jl sányan. Magyarország politi- 11 kusainak külföldön tengődő 1' hatalmasabbjai nem akarják,!^ sunyian. Ki lesz erősebb? Ame- 1 rika, az ő atombombájával és 1 atómnál is félelmesebb benső meg termelő erejé- 1 vei; vagy a tengő sunyiak? A ; kérdés nevetségesnek látszik. 1 A termiták tompa munkája ] azonban félelmes, — a kérdés, ■ nem is olyan nevetséges. A munka már kezdődik is.! • Itt van a Voice of America ^ meg a Radio Free Europe. Az j • ember azt hinné, ez a két Amerika pénzén nagylelkűen 1: tartott intézmény, napokig; kürtcli majd a világba, hogy" az Egyesült Államok minden': elmaradt agrár-ország parasztságának a megváltást < hozza, a földosztást, a felsza- i badulást rabszolgasorból, nemj kell kétségbeestükben kacsingatni a kommunista igérgeté- j sek felé, hogy az talán mégis ! jobb, vagy legalább más, mint j a foldesur . . . Engem nem eresztenek a Voice vagy a Free Europe közelében, részint tehetségtelenség végett, részint mert az a Kéri szerencsére egy tiszagyilkos, — de azért egész nyugodt vagyok, hogy e két intézmény magyar osztályai nagyjában és általában hallgatni fognak Amerika ez óriás jelentőségű akciójáról, mint Bartha Miklós hires izéje a fűben. Sőt, valószínű hogy a Voice meg a Free Europe amerikai felügyelő ható- | ságai nem fogják nagyon szorítani a magyar osztályokat t
