Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-09-22 / 35. szám

íf-lk oldal AZ EMBER September 22, 1951 és az Egyesült Nemzetek Ta­nácsában erővel hirdeti, van egy harmadik ut is. Az igazi demokrácia útja, aminek ag­rár országban első lépése a paraszti földosztás. A másik két ur egymás kezére játszik. A két ut egymás kezére játszik .A munista meg a “különitmé­­nyi,” ugyan úgy marja egy­mást mint a bolha meg a tetü, de mindkettő élősdi: mind­kettő az emberi nem ellensé­ge. És úgy történik, hogy ha Kun Béla megbukik, jön he­lyébe a különitmények véres világa és nyomába az uj pusz­tulás, és ha most Rákosi Má­tyás megbukik, jöjjön helyébe tömegek szellemét. A “háron millió koldus” falun, nyugta- Janitóan feszegette a nagybir­tokok mesgyéit. És még egy. / kanadai és amerikai buz£ konkurrenciája megkonditot­­ta a halálharangot a nagybir­tok felett. Az amszterdami ga­bona - ár alacsonyabb volt mint amennyiért a magyai nagybirtok piacra vihette £ búzáját úgy hogy életben ma­radjon. Mást pedig, mint el­sősorban gabonát, a nagybir­tok nem birt termelni. Tehál az állaimnak kellett a buz£ árát rápótolni, állami aján­dékkal drágítani a kenyeret külföldre vinni a búzát, mig falun éheztek. Hogy a magyai föld értékben gyümölcsözzön ahhoz át kellett volna térni s munka - intenziv kisbirtokra lemondani a búza - kivitelről és, nagyjában, a földjáradék­­ról. Ez a magyar forradalom kétségtelenül végbement vol­na, igazi demokratikus kor­mányzat mellett. Ezt, meg ál­talában a tömegek ébredését megakadályozni, nem volt elégséges az ál - parlamentá­­rizmus meg az ál-közélet ál volta; ehhez közvetlen durva erőszaki őrség kellett. Mint ahogy Horthy mondotta ami­kor bugylibicskásai élén be­vonult Budapestre, a munká­sokról: Mi parancsolunk, ők engedelmeskednek. A Bethlen-i konszolidáció és általános boldogság kellős kö­zepette, a magyar nemzeti hadsereg csapatai, gyakorlat után, úgy vonultak be a ka­szárnyákba végig a pesti uc­­cán, harsányan: “Erger-Ber­­ger-Schossberger, minden zsi­dó gazember.” Ugyanakkor, ugyanennek a Schossberger­­nek az unokája volt a magyar követ Párisban, diszmagyar­­ban. Ez a “kápó” szellem nem uj. A magyar kapitalizmus a latifundium árnyékában ke­letkezett annakidején, és ez a bojár - kapitalizmus jellege megmaradt mindvégig, a Hor­­thy-Bethlen időkben pedig még csak erősbödött. A lati­fundium és mágnás - világ, bármi alacsony volt is földjé­nek a jövedelmezősége, mégis (óriási vagyont és év járadékot képviselt, és azok szív esen szövetkeztek a pénzvilággal, kölcsönösen hagyták egymást keresni. Mit bánta ez a bojár kapitalizmus, ha az ő jó vi lágának ára, a szükséges kü­­lönitményi szellem velejáró antiszemitizmusa volt. Hiszen köztük és az üldözött kis-zsi­­tióság között csakugyan sem­mi közösség nem volt; a zsidó nem lévén se nem faj, se nem nemzet. Nyiltan hirdette ez a csúcson élő üzleti világ, hogy soha olyan jól nem ment né­kik mint a Horthy - Bethlen időkben, és tyukom-bukom az is szép, erger-berger az is szép. Persze, azzal hqgy nem éreztek magától értetődő kö­zönséges emberi szolidaritást az üldözöttekkel és elnyomot­takkal, azt később, és mainap keseiüen megszenvedték. Ennek á bojár-kapitalizmus­sal szövetkezett latifundium­nak támadt ellenzéke, az ural­kodó rétegeken belül. Ez az ellenzék Eckhardt Tibor “kis­gazda” pártja volt. Cégérét a módos, maga lábán megálló parasztbirtoktól vette, de az ilyen parasztbirtokos nem volt több akkor Magyarországon csak kétszázezer. A párt tu­lajdonképen a kisebb nagy­­birtokosok, a négy - ötszáz, egész ezer holdig terjedő nagybirtok külön érdekeinek a képviselete volt. Csak mód­jával volt természetesen el­lenzéki. Erősebben hangsú­lyozta az egyoldalú agrár-ér­dekeket mint az üzleti világ­gal szövetkezett kormányzó latifundium,. Ebben a birtok­­kategóriában, amit Eckhardt Tibor pártja képviselt, általá­ban gyakoribb volt a jól ke­zelt, jövedelmező, hozzáértő gazdálkodás, persze azonban [ csak az alacsony föld-munka­­j bérek és államilag rápótolt buza-ár alapján. Ennek a ré­tegnek még inkább volt szük­sége a különitményi erőszak­szellemre mint a latifundium­nak, és Eckhardt Tibor, aki siófoki korában jól megtanul­ta a különitmények hasznát és szükségességét, az ő pártja révén egy árnyalattal még in­kább pártolta a dugaszban tartott különitményi szelle­met mint a kormánypárt. Ál­talában, ez az ellenzék még teakciósabb szellemű volt, mint az uralkodó párt. Mert míg a latifundium és a nagy üzlet megengedhette magá­­nakv és a mágnások, főpapok, bank- és gyárigazgatók szive­­sen játszottak azzal hogy ab­lakokat tartottak Európa felé, sőt “liberálizmust” is mimel­­tek meg modern munkáspoli­tikát— persze egy feltétellel: hogy nem engednek nyúlni a föld - rabszolgaság rendszeré­hez, addig a “kisgazda” párt­nak kisebb-nagybirtok érdek­­képviselete, elmerült az ő ko­nok falusi uraságába, ahol buzgón dolgozhatott magának és boldogult. Eckhardt Tibor igen jól tudja, hogy a latifundium örökre meghalt Magyarorszá­gon. De az nem jelenti szá­mára azt, hogy a birtokos osz­tály is kimúlt és eljött, majd a szabadulás órájára, a parasz­ti kisbirtok Magyarországa, ö ma is, ennek a tőke-intenziv, önzőn de jól kezelt mérsékelt nagybirtoknak az embere. És képes mindenre, hogy a törté­nelem magától értetődő fo- ! lyaimának érvényesülését — amit az Egyesült Államok. olyan jól megértett — már most, csirájában megakadá­lyozza. A kisparaszti Magyar­­ország persze nemcsak a bir­tokosi duslakodás, jövedelem és jólét megszűnését jelenti. Ez egy eszmei kérdés, egy ha­talmi kérdés. Egy egész világ összeomlását jelenti, és egy más világnak kezdetét, ami­ben Eckhardt Tibor élni nem tud, amibe belehelyezkedni egyszerűen képtelen. az elhasznált, imolyzsákból előszedett k ü 1 ö n i t mény? Mindakettő ugyanazt mun­kálja. A kommunisták elvet­ték a paraszttól a földet, ami az ölébe hullott; a különitmé­nyi ellenforradalom szintén el akarja tőle venni a földjét. Horthy Miklós a Dunába fojt­­tatta Somogyi Bélát, mond­ván: nem kell annyit beszél­ni, hanem cselekedni kell; a kommunista e 1 lenforradalom befejezte, amit Horthy nem dicstelenül kezdett, tehénis­tállóba dobta Somogyi Béla agg özvegyét és lányát, meg­halni. Kezdjük ezt elölről, újra? GYÁSZJELENTÉS Fájdalomtól megtörtén, szomorodott szívvel jelentjük, hogy a legjobb férj, a legszeretőbb testvér, nagybácsi és legjobb rokon, a Kisszekeres-i, Szatmár-megyei születésű CHARLES BERGER PAPLAN GYÁROS szeptember 12-én, szerdán reggel hirtelen jobblétre szenderült hatvanegy éves korában. Az elhunyt hült tetemét a West "9th Street-i Park West Memorial Chapel-ben ravataloztuk fel, ahonnan szeptember 13-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor a Roth Social Society temetőjében, Rochelle Park, N. J., helyezték örök nyugalomra. A ravatalánál dr. Schuck Sándor, a B’nai Jehuda yorkvillei hitközség főrabbija búcsúztatta, amelynek az elhunyt hűséges tagja volt. A Roth Social Society nevében dr. Czeisler Miklós tartott beszédet, amelynek Charles Berger alapitó tagja és pénztárnoka volt. Tag­ja volt még a B’nai B’rith yorkvillei osztályának. Gyászolják: özvegye, Mrs. Anna Berger és egyet­len nővére: Pepi Rothberger, valamint nővérének csa­ládtagjai, gyermekei: két leánya és három fia, ve je, menyei és unokái. Köszönet a részvétért: A gyász szomorú óráiban szívből jövő őszinte kö­szönetét mondok mindazoknak, akik boldogult fér­jemnek: néhai Charles Berger végtisztességén meg­jelentek és azoknak, akik látogatásukat megvigasztal­tak a gyászhét folyamán. Külön köszönetét mondok dr. Schuck Sándor főrabbinak és dr. Czeisler Miklós­nak, akik megható beszédben méltatták az elhunyt érdemeit. Elismerés illeti Abe Kramert, a Roth Social Society titkárát, aki a temetést szépen rendezte. Toos- Baas holland énekesnő a Town Hall-ban Eckhardt Tibor jól megta­nulta annak idején, hogy a történelem magától való fej­lődésének útjába lehet állani, erőszakkal, különítményekkel, különitményi szellemnek de­­magógi ápolásával. Ezért ra­gaszkodik ő a Magyar Harco­sok Bajtársi Közösségéhez. Hogy mi az, az nem titok, hi­szen a Bajtársi Közösség saj- 1 tója és vakmerőén nyíltan! fogcsattogtató szereplése elég­gé őszinte. Eckhardt ragasz­kodik hozzá, mert bizik ben­ne, hogy mint annak idején Bethlen, ő is kezében tudja tartani majd a különítményét és az majd szépen lábához fekszik, mihelyt elvégezte a feladatát, a paraszti Magyar­­ország megszületésének meg­akadályozását. Istenem, egy kis atrocitás, esetleg, nem nagy ár ezért a célért, és a kommunistákért úgyse kár... Igaz, Amerika a paraszti bir­toklást kivánja. De tudjuk, hogy imig nagy egészében egy ilyen hatalmas birodalom bölcs és humánus, részletkér­désekben meg lehet dolgozni a közegeit, aztán majd jön­nek a hatalmi versengések, a­­miket fel lehet használni és a fait accompli-k, a megtörtént tények, amiket teremteni le­het, ki tudja . . . Lám, mintha Amerika bizonyos közegei már most is elfogadták volna le Bajtársi Közösséget, amit Eck­hardt kinál nékik szövetsége­sül a kommunista hordák el­len, a kommunizmus ellen minden használható. Ez a kérdés persze, velejé­ben, nem véresen aktuális. Mert a dolog nem úgy van, miként bizonyos magyar kö­rök az ő kurutyuló perspektí­vájukból képzelik, hogy a vi­lágháború holnap úgyis kitör és akkor holnapután hazame­gyünk rendet csinálni. És [ visszaállítjuk a zsentri urasá­­got. Van azonban annak egy másik fontos aktualitása. Az, I hogy ez a gondolkodás, amit Eckhardt képvisel, általában az amerikai magyarságnak uralkodó gondolkodásává lett. Ne áltassuk magunkat. Az amerikai magyarság, ameny­­nyire szócsöveiről és szereplő hangadóiról Ítélni lehet, el­lenséges hűvösséggel áll szem- | ben a paraszti Magyarország gondolatával. Csakugyan, a régi Magyarországot akarja vissza velejében. Talán ha be lehetne ültetni a leikébe, hogy hiszen Amerika is a kispa­raszti magyar világ hive, mert ezt tartja a világ egészséges fejlődésének, ami útját áll­hatja a kommunista demagó­giának, talán akkor rájönne mi a magyarság igazi érdeke. Mert akármennyire is bizo­nyos magyar körök szellemi uralma alatt áll is,. az ameri­kai magyarság mindenekfö­­lött lojális amerikai. De ezt az ismeretet távok képesek tartani az amerikai magyar­ságtól azok, akiknek ez az ér­deke. Eckhardt Tibor egy test­tel kimagaslik mindenki fö­lött, akinek meg engedték hogy itt magyar dolgokban szóhoz juthasson, az ő felfo­gása uralkodik tulajdonkénen az amerikai magyarságon, mig a paraszti birtokolásnak olyan régi harcosa és hozzá­értője például, mint Kovács Imre, el van dugva egy néma j hivatalba, éppen hogy éhen ne haljon, de szava nincs. (Közben hallom, a hivatalától és kenyerétől is megfosztot­ták Kovács Imrét.) Minden, ami nem haj azik a régi úri Magyarországhoz, az nékik kommunista szagu. Pe­dig, mint azt Amerika belátta Október 7-én, vasárnap este 8:30-kor Toos Baas, a hires hollandi szoprán éne­kesnő koncert-estét rendez a Toipn Hallban, amelyre fel­hívjuk olvasóink figyelmét. A kiváló hollandi énekesnő­nek ez lesz a második new yorki szereplése. 194-5-ben hangversenyezett először itt, amikor.is a kritikusok hosz­­szu cikkekben méltatták cso­dálatos tiszta hangját és ma'­­gasvonalu zenetudását. Je­gyek 1.20 dollártól 3 dollárig előre megreyidelhetök: Dr. Vidor Clement, 100 West 80 Street, New York 2k, N. Y. VÁMMENTES ÉLELMISZER ÉS RUHÁZATI (GLOBUS TRADING CORP.) CSOMAGOK KÜLDÉSE BIZTOSÍTVA MAGYARORSZÁGRA PÉNZKÜLDÉS Közjegyzői ügyek BÁRHOVÁ — Fordítások EuropeanExdiangeCo. HARTMANN GUSZTÁV, tulajdon«* A KISS EMiL BANK VOLT VEZÉRIGAZGATÓJA 1566 FIRST AVE., NEW YORK ■ 81 ds 82-ik uccák kStótt Phon«: RH 4-TT5Í OVI* Mrs.Herbsts 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfield 8-0660 VALÓDI, HAZAI JEGESKAVÉ! A legfinomabb készitésü rétesek, sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 3-tói 3.15-ig MRS, HERBST rádió óráját. (WWRL állomás 1600 kc.l :‘AZ EMBER” ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVI $10.00

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom