Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-09-15 / 34. szám
€>-ik o'daS AZ EMBER September 15, 1951 10 órakor lesz a Notre Dame katedrálisból. Siratja férje és Budapesten él« családja.” ... A Notre Dame Parisban ... és a Budapesten élő család . . . A pesti cigányokra gondolok és erre a fertelmes világra, amelyben minctajájan hibli-hublik lettünk. Az Arcole vén .hidján megyek a Cité felé, eltol a kőcsipkékből rakott Notre Dame néz le a Szajna két ága közfitt az örökkévalóság nyugalmával erre a megingott múló világra. Itt tettek királyi fogadalmat, itt esküdtek, innen mentek utolsó útjukra a francia királyok és királynők. És most innen temetnek egy hazatlan pesti cigányasszonyt. MMON ISTEN MINDEN JÓT . . . A\ Hotel Dieu kórház ravatalozó termébe mennek a barátok az utolsó búcsúra. A ravatalozó terem végében kis függönyös fülkék. Egy kislány félig nyitott koporsója előtt simák az emberek. Csattan a koporséfedél, eltűnik a szőke fej. Uj koporsót hoznak . . . DIÓFÁBÓL KOPORSÓ . . . Leemelik a nehéz diófából faragott ezüsttel vert fedelet. Csontos arcú, icaagas, sovány hullamosó lép a koporsóhoz. Minden fehér rajta, a köténye, a ruhája, a sapkája, a cipője. Fehér, mint maga a halál. A fedelet a láb felé csúsztatja. Szétbontja a fehér halotti lepelt, mint egy ügyes fodrász gyakorlott nőies mozdulattal elsimítja a koromfekete haj fürtjeit. Lojzi, halott asszonya mellé lép. Már nem tud sirn:i, vagy tán nem is akar nehogy zavarja Mariska nénit. RÓZSALEVÉL SZEMFEDŐ . . . Mariska néni most is szép, frissen fésült, az arca nyugodt. Csak behunyta a szemét egy kicsit. Lojzi nézi Mariska néni halott arcát, keresztet vetett, imádkozik. Selyem ruhafölött drágagyöngy füzér, az összekulcsolt kézen a svéd király ajándékgyürüje, amit Lojzi kapott a I habosa előtt a királytól. Rózsaszálat tűz a cimbalmos kedvese keblére,! rózsalevél szemfedő . . . Egy rózsalevél a gyöngyök fölé tett esküvői [ fényképre hull . . . SÍÉIG IS HÜ SZERETŐ . . . Mariska tizennyolc éves, a templomból jönnek Lojzival. Kóczé Anitái, meg Banda Marci násznagyok nagykomolyan állnak, Mágó néni pedlig nevet az elsárgult fényképen. Aki a képen van—mind halott. A prímások, a “tagemberek,” a násznagyok, a vőfélyek, a koszorúslányok, örömapák, örömanyák, Mágó néni, a régi mulatós, cigányózó wrak, a verklis, a verkli, maga a drimó hengerébe szögeit nóták is,'amik a régi veret ü fogantyújának pörgésére daloltak az acélhuron: ‘‘Tran t a- ratta-ta-ta-tam, de ta-ta-rattatam. Barátságos arcot kérek! Egy, kettő, h^rom, négy . . . Senki se mozdult? Köszönöm.” Senki se niozcteű. Senki. Halálba meredt az egész gyülekezet, az egész világ, talán maga a fényképész is, Zvillinger Benő photograph, aki előnyös feltételek mellett nagyit és kidolgoz Bimbó-utca 96 hátul az udvarban. Barátságos arcukkal együtt, kérem eltemette őket a barátságtalan zord ide. Csak Lojzi maradt itt a pesti cigány könnyesen, árván, özvegyen, egy régi cigány egy régi világból, egy sirig hü szerető . . . Kis selyemzsák kerül elő, nemzeti színű szalag diszlik rajta. Pirosfehér-EÖld. Az alvó asszony feje alá teszik. Magyar föld, a rákosi mezők .homokja. A földönfutót kisérő magyar — futóhomok . . . Aztán jön a csontos arcú fehér, ruhás és a csipkés szemfedelet tenyerével rásöpri Mariska néni arcára. Száraz csattanással bezárul a koporsó s elindulunk a Szajna partja melett a templom felé. A katedrális hajójában baloldalon sorakoznak a nők, két szőke lány van köztük, Rigó Józsefnek, a párisi Ritz egykori prímásának a lányai. A Jancsi gyerek, a fiútestvér haza ment. Dzsessz zenész volt. Most rézesztergályos Pesten. « - • ★ Kicsoda Bábel, a világ minden nemzetisége, spanyolok, görögök, mexikóiak, cigányok, árják, zsidók, keresztények, mohamedánok, hegedűk, gitárok, zongorák, brácsák művészei és bűvészei és hallgató és dojna és tangó, kék lámpafény, hangulatvilágítás, bólé és pezsgő, pörköli zafttal és kaviár, meg őzcomb áfonyával, kéremalássan Monsieur ée Méltóságos uram, az izé balra, taxit a művésznőnek , . . holnap fizetek . . . A:, éjszaka harcában és testvériségében egy család ez itt: Michael, a “Les Grands Seigneurs” tulajdonosa a franciák élén, Nicu Godolbán, a romám cigány virtuóz, a Don Jüanból Kosztira román cigányprímás, aki lokáltulajdonos lett, Yonel Bazsák, román cigány a S’Cirosból, aki prímás maradt; a halál demokráciájában két magyar pincér, két Károly-—a Basa, aki Pesten bártulajdonos volt, Tóth, aki Afrikában légionista volt; az őszhaju Kliva, volt prágai karmester, az oroszzsidó Parikig a zongorista Moszkvából, a néger Jimmy a pisztonos Harlemből, Jónás Vilmos a legöregebb magyar cigány, Miklós az öccse Magyarországból, a Seherezádé “prímása” Jean-Pierre: Kránitz nevű magyar vendég, Ernő a Tokay és Albert a Paprika tulajdonosa, Raffael Walodaszky, az orosz-zsidó koncerthegedüs Odesszából, Rudy Läufer Becsből, Szabó-Guy László karmester a pesti Gellértből és három énekes-gitáros: Roskinas Korfuból, Pedro Madridból és Tábori Róbert *—a bíagymező-ucca ötből . . . állják körül a ravatalt. Garai Sándor egykori újságíró, most a világhírű “Keystone” fénykép- és riportügynökség párisi főszerkesztője, és Medgyesy Jenő a volt pesti Jardin de Paris egykori tulajdonosa a pesti éjszaka kiküldöttjei. Árvay Jóska elfranciásodott cigányprímás, egykori Hubay-növendék nincs itt. A múlt héten temették ötven éves korában. Megölte az éjszaka. Szép halála volt. A katedrális oldalhajójában tolonganak a fényképezőgépes turisták. Nézik-a fáradt gyülekezetei, akiket a halál vert fel reggel a félálmukból. Hölgyeim, Uraim, bizalom. Este a “boltban” nevetni fogunk és mulattunk! Mariska néni virágerdő alatt fejjel fekszik az oltár felé, arra, ahol f.Vapoleon saját császári fejére tette a koronát. Bach rekviem hangjait zúgja az orgona. Énekkar és orgona felváltva jajong, egy püspök vezényli fényes papi segédlet előtt a szertartást. Kócsagtollas, alabárdos, térdnadrágos ezüstkardos “svájci” diszőrség jön-megy méltóságteljes mozdulatokkal, felallj-t, ülj-t intenek arany botokkal ezüst nyakláncos emberek, csengetnek, kis harangok csilingelnek nemesfém hangokon, sokszor úgy rémlik, hogy kristálypoharak koccannak össze . . . A “vidám” éjszaka lehajtja a fejét. Vájjon kinek csengetnek legközelebb? Kire kerül a sor? Talán egyik szeparé mübársony párnájára hanyatlik holnap a fejünk és a pincér hang'elije lesz a szemfedőnk, úgy állunk a Főur elé. Három magyar pap magyar kórus előtt Mariska néni mellé lép. Felhangzik az egyházi gyászdal—magyarul: “Isten Veled, Te voltál a mindenem ...” Magyar ima, magyar dal a párisi Notre Dame-ban. Talán először, talán utoljára. Ezzel a generációval kihal a magyar ajkú kolónia. A királyi pompájú mise véget ért. Mariska nénivel lassan megindult a menet Ivry temetője felé. Szegény Mariska nénit nem rázza a kocsi, feje alatt ott a puha, porhanyós föld. Szülőfalunk földje . . . Rákosi föld . . . FUTÓHOMOK . . . Mi pestiek futóhomokon születtünk! . . Azért szóródtunk el a kavargó fellegekkel olyan messzire. jMaga már tudja ezt a titkot Mariska néni. Mert a halottak bölcsebbek mint mi, az élők. Még hiányzik százezer dollár!.. Igen! Még hiányzik százezei dollár abból a pénzből, melyből as amerikai magyarság sorai között gondviselő nélkül maradt huszonöttel több öregről és a menekülésbe belepusztult magyar szülők szerte-szét hányódó árváiból legalább huszonötről tudjon gondoskodni a Bethlen Otthon. A második világháború után ide érkezett menekültektől és az amerikaiak által megszállt európai országokból sok-sok kérő levél érkezett, melyekben gondozás nélkül maradt gyermekeiknek, árváknak, félárváknak a Bethlen Otthonba való elhelyeeését kérik legalább addig, mig az özvegy vagy a szülők otthont tudnának adni a gyermekeiknek? Egyházainktól és egyleteinktől ajánlottan évről-évre több és több kérvény érkezik be munkából kiöregedett, gondviselő nélkül maradt testvérektől, hogy vegye fel a Bethlen Otthon őket a gondozattak közé. Válaszul eddig a Bethlen Otthontól immár öt éven át csak azt kaphatták, hogy nincs hely, nincs pénz újabb építkezésre. Erre válaszul a Bethlen Otthon vezetősége a vidékek adakozóitól a múlt évben azt kapta, hogy mikor 1921-ben a Ligonieri Árvaház kinyitotta ajtóit, akkor se volt pénz, i hanem egy 72,000 dolláros kölj csönnel tették lehetővé, hogy az ! árván maradt gyermekek fölött hajlék legyen. Mikor már annyi öreg kérte a felvételét, hogy 1941- ben kettős otthonná kellett a vezetőségnek kiépíteni a Bethlen Othont, gyermekek és öregek otthonává, akkor a fennálló tartozást kénytelen volt a Bethlen Otthonra $118,749.87-re felemelni, a 10 mellé másik 20 öreget befogadni és ezután sem maradt a Bethlen Otthon gyermekei és öregjei közül senki éhen és télen sem fáztak meg az Otthon lakói, se el nem árverezték a fejük felől a házat. Jószivü adakozók voltak akkor is és lesznek ezután is, csak azt lássák, hogy mire adjanak? Erre az üzenetre a Bethlen Otthon Igazgató Tanácsa 1950 szeptemberben tartott gyűlésén elrendelte, hogy 25 gyermek és 25 öreg Legismertebb MAGYAR VENDÉGLŐ VACSORA $2.00 ÉS FELJEBB Z KITŰNŐ TÁNC ÉS CIGÁNYZENE GENE KARDOS — GYPSY RÓZSIRA ESTÉNKÉNT 3 ELŐADÁS — Alkalmas társasvacsorák' rendezésére — Nincs Cover Charge! Nincs Minimum Charge! , im m erm an s HUNGÁRIA AIR CONDITIONED! Tel: 46fts St. E. of Broadway, NY, PLaxa 7-1523 — Vasárnap délután 2 órától nyitva — alapjára beérkeztek az első fecskéi: 4 Dr. Eisler Károly, gyáros, New-ark, N. J., $1,000; Tóth Béla, Willie’s Market, Passaic, N. J., $350; Kasper Emil és családja, Elyria, Ohio, $500; Sinkó János gyáros, Chicago, 111., $500; Szodomka Gyula, gyáros évi $400; Kőrösfőy János és neje $100; Clevelandi I Magyar Ref. Egyház Bethlen Otthon Bizottsága $1,200; Clevelandi West Sidei Magyar Ref. Egyház Bethlen Otthon Bizottsága $500; Ref. Nőegylet, Springdale, Penna., $500; East Chicagói Ind. Ref. Nőegylet $350; Református Egyesület 307. osztálya, Cliffside, N. J , $336.30. Ezenkívül úgy egyesek, mint egyházak, egyletek részéről ígéreteket kaptunk, hogy egy-egy szoba berendezést adományoznak. A már beérkezett adományok azzal a megjegyzéssel érkeztek, hogy a küldők nem kívánják azok nyilvános nyugtázását. A Bethlen Otthon fennállása óta minden adományt a nyilvánosság előtt is elszámolta az amerikai magyar lapkiadók szívességéből kettős céllal, hogy egyrészt ott legyen az amerikai magyarság szeme előtt azoknak a neve, akik e jótékony intézményre nem sajnálják az ‘alamizsna’ osztogatást, más részt legyen példát adó buzdítás azoknak számára, akiknek adatott, hogy ők is abból adjanak azoknak, akiknek nincsen még fejük felett hajlék sem. E sorok írásáig már érkeztek be | még nyugtázásra váró adományok, melyek már is kitesznek együtt annyit, hogy a címül felirt “még százezer dollár hiányzik” csakugyan helytáll magáért. • Megvagyon Írva, hogy; “Egymás terhét hordozzátok.” Az amerikai magyarság jószivü adakozói ezt az Igét testet öltötté, kézzel fogható, szemmel látható bizonysággá valósították meg azáltal, hogy 30 esztendőn át nemcsak fenntartották, de évről-évre nagyobbá, melegebb lelkületűvé és szebbé építették ki s tartják fenn adományaikkal a Bethlen Otthont. Az Isten áldja meg a jószivü j adakozókat! KIRÁLY IMRE HOLLÓS BÖZSI és SHIRLEY ROSS angol-magyar és magyar-angol fordítási és bevándorlási ügyekben segítő irodája készséggel áll az amerikai magyarság rendelkezésére.—Cím: 55 W. 42 St., (Room 1046) New York 18, N. Y. — Telefon: LO 4-3619- Nagy BÚTOR Kiárusítás -PAUL L FISHER, Inc. INTERIOR DECORATOR TELJES VAGY RÉSZLEGES LAKÁS BERENDEZÉS finom, ízléses, válogatott BiTOROK • DINING ROOM • BED ROOM • LIVING ROOM • KITCHEN SET RÁDIÓK és TELEVISION LÁMPÁK ASZTALOK SZŐNYEGEK ÍRÓASZTALOK gyönyörű kivitelben. — ANTIQUE és MODERN STYLE — Látogasson el, nézzen körül Paul Fisher gyönyörűen berendezett minden SHOW ROOM-jában. 6 West 24 St. (near 5th Ave.) New York City Telefon: ORegon 5-6348 és 6349 Hallgassa RÁDIÓ programunkat minden VASARNAP délután 3-5 között a WWRL állomáson (1600 kel.). számára otthont épitessen a Felügyelő Bizottság 110,000 dollárig terjedő költségelőirányzattal. Az építkezést úgy intézzék, hogy 1951-ben, mikor a Bethlen Otthon 30 éves fennállását ünnepli, akkor az épületek tető alatt legyenek és hogy az ünneplés az uj épületek avatásával folyjon le’. A Bethlen Otthon Felügyelő Bizottsága a rendeletnek eleget tett. $111,667 kiadással 25 gyermek és 25 elaggott számára megépítette s berendezi az uj épületeket. 1951. szeptember 3-ra meghívta az Otthon adakozóit a 30 éves fennállásának ünneplése alkalmával az uj épületek felavatására, azzal a kéréssel, hogy a már beépített téglákra ne sajnálják elhozni vagy elküldeni az adományaikat. A “Szabadság,” az “Amerikai Magyar Népszava” napilapjainkban, hetilapjainkban a szerkesztők által jó sziweh közölt cikkeknek, lelkipásztoraink adakozásra j való felhívásaiknak, az ünneplésre ; való meghívásoknak adományokban már a Bethlen Otthon építési
