Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-09-15 / 34. szám

I September 15, 1951. AZ EMBER 7-ik old* A berlini “Világifjusági Találkozó” ;^'TrvTvv!^r.''' SjKS S • * margojara Irta: RÉVFFY LÁSZLÓ thvt Xjo&asuré?, Í- -.S'* ’ Berlin keleti szektorában végetértek az úgynevezett “Főiskolai Világbajnokságok”, vagy ahogy a hivatalos propaganda bejelentette: a Világifjusági Találkozó! A mesterien feldiszitett, kidrapériázott sportpályák elcsendesedtek és ki erre, ki arra hazautazott otthonába. Stalin atyuska túlméretezett képét is bevonták a “Walter Ulbricht Stadion”-ból, a romházak tete­jéről az eső lassan elmossa a vörös szalagokat és a rajtuk húzódó fel­iratok egybefolynak és holnapra már olvashatatlanná válnak. Mi is volt Berlinben? Két éve Budapesten, most Berlinben rendezték a “Világifjusági Találkozót.” A kommunista propaganda szerint a cél: összefogni a békeszerető ifjúságot egy táborba, evvel is kifejezésre juttatni nagy békevágyukat és mérhetetlen undorukat, megvetésüket az imperialis­ták iránt.»Valójában az egész találkozás nem volt más, mint a Szovjet egyik uj, de nem rossz propaganda fogása. A sprotvilág 1896 óta négyévenként rendez olimpiai játékokat és ez az esemény mindig megmozgatja az egész világ sportoló ifjúságát. Fenségesen szép dolog is az, amikor az uszoda, kék vizében az ameri­kai fiú a ferdeszemüjapán mellett úszik vagy a stadion salakján a néger heroikus küzdelmet viv a fehérbőrű atlétával. Végtelen harc­mező, ahol az izmok ereje, a lábak, karok gyorsasága és ügyessége a döntő tényező. És még felemelőbb érzés látni, amikor a győztes és le­győző egymást átkarolva lép a fényképezőgép lencséje elé, mert hiszen az egész sportküzdelem végeredményben JÁTÉK és GYŐZ A JOBB! A sportpályán nem egy ország fiai felejtették el, hogy államférfiaik és politikusaik ádáz ellenségek. Ezekrl az ellentétekről egyszerűen nem vettek tudomást és baráti kézszoritással üdvözölték egymást, mert sportemberek és igy ellentét közöttük nem is lehet. Jól tudja azt a szovjet propaganda, hogy micsoda erő rejlik a sportban. Ha figyelemmel kisérjük a csatlós államok sportéletét, meg kell állapítani, hogy a sport a kormányzat elsőszámú kedvencévé lé­pett elő. Százával épülnek szerte az országban a labdarugó- és kosár­labda-, valamint röplabdapályák. Uszodák nőnek ki a földből. Buda­pesten a régi lóversenytér mellett lázas tempóban folyik a “Népsta­dion” építkezése, mely százezer néző befogadására lesz alkalmas. Az ország fiatalságát szinte csalogatják sportolni. Minden lehetőség nyitva áll a fiatalok előtt, hogy azt a sportágat űzzék, amihez kedvük van. Ha pedig tehetsége valamelyikben feltűnő, kiemelik a tömegből, felszerelést kap, tejben-vajban fürösztik. Edzőtáborba küldik, ahol csak tréningezni kell és megenni azt a sok finom falatot, melyet elé- 1 esznek. Amig a gyári munkás inaszakadtából dolgozik, hogy a normát teljesítse—az edzőtábor kellemes hangulatában gondtalan fiatalok erősíthetik testüket, tökéletesíthetik formájukat. — Paradicsomi állapotok ezek! — mondta a francia szakszerve­zeti kosárlabda csapat egyik tagja, amikor a tatai edzőtábort megláto­gatta, — Bárcsak nálunk Franciaországban igy felkarolnák a sportot. A felületes szemlélő nem lát a kulisszák mögé, hiszen elég a pi­rospozsgás arcot nézni, amiftt tréning után bekebelezik a csokoládés palacsintát — gyönyörű látvány ez és mindezt a népidemokrácia nyújtja. És itt jön az első bökkenő . . . Amig más kapitalista és imperialista országokban a fiatalság csak sportol, addig a népidemokráciák és a Szovjetunió sportoltat! Gyerek­kori mese jut eszembe, amikor a Vasorru bába ketrecbe zárta Jancsit és mindennap Ízes falatokal etette és annak ujját kellett állandóan mutatni, hogy mennyit hízott. A jó koszt csak arra szolgált, ha eléri a pecsenyesulyt—jó falat váljon belőle a Vasorru bába részére . . . így van ez a nevezett országokban is. Nem ok nélkül folyik a fia­talság csalogatása a sport területére, nem a sportolók két szép szemé­ért építenek milliós költséggel fényűző edzőtábort. Ez befektetés! Természetesen erős tréningek, megbeszélések, tanácsok és nem utolsó sorban szemináriumok váltogatják egymást és jaj annak, aki könnyen veszi valamelyiket. Tehát — a sport a Szovjetunióban és a vasfüggöny mögötti orszá­gokban nem más, mint propaganda a kommunizmus szolgálatában. Frissen festett, ékes cégtábla, melyet időnként bevesznek, ujjáfestik, _ csinosítják, de a cél mindig egy—szolgálni az eredményekkel egy esz­mét, mely más téren már sok-sok csatát végérvényesen elvesztett és többé e területeken hiába is próbálkoznának. De a sport az más. Ha a 30 éve veretlen magyar vivők a 31-ik évben megismétlik győzelmüket —csak azért történt, mert a mindenható Párt hozzásegített őket. Ám­de a külföld csak csendesen 'mosolyog és néha-néha elcsodálkozik. PRÁGAI SONKA — BUDAPESTI LIBAMÁJ — JUHTURÓ — MAGYAROS SZALÁMI — TORTALAP — VALÓDI KARLS­­BAD-I MÜHLBRUNN ÁSVÁNYVÍZ és még sokezer más importált cikk. Magyar hanglemezek legnagyobb választékban. DEKÁS MÉRLEG — DARÁLÓK — KONYHACTKKEK------ Kérjen ingyenes képes árjegyzéket. -----­Paprikás WEISS IMPORTER 1504 SECOND AVE. (A 78 és 79-ik uccák között) Tel: BU tt-6117 New York 21, \.Y. Egyesek kételkednek, mások fejüket csóválják ... Ezért született meg a moszkvai nagyokosok fejében a nagy gon­dolat—rendezni kell egy “Világifjusági Találkozót,” ahová meg kelj hívni a haladó nemzetek fiataljait, lássák mit nyújtunk mi fiainknak. Ha majd sportembereink kitűnő eredményei mellett megcsodálják a rohammunkával és éhbérrel felépített stadionjainkat, uszodáinkat, látni fogják boldog fiataljainkat, azok egységét és harcos elszánt­ságát — hazamenve biztosan hólabdaszerűen adják tovább a látotta­kat, és, csk ti, ötven, száz fiatalt nyer meg ezen keresztül az eszmének, vagyis a kommunizmusnak, az egész kiadás nem veszett kárba. Ez az j ötven, száz fiatal hajlandó is lesz fegyvert fogni és guerillaként har­colni, szabotázsokat végrehajtani, házakat levegőbe röpíteni saját ha­zájukban — amikor erre a jelt a világ fővárosából megadjuk. Nosza rajta. Megrendezték az elSő ilyen Világifjusági Találkozót Budapesten, a másodikat Berlinben. Attól nem kell félni, hogy a legközelebbi ta­lálkozó talán New Yorkban vagy Párisban kerül megrendezésre. Eny­­nyire ők is okosak. Meg lehet csodálni az egyhelyben topogó világ­­ifjúságnak ezeket a boldog fiatalokat, de csak — vasfüggönyön belül. Ott ugyanis mindenki azt mondja, amit előírnak neki, tehát jót. Őr­jöngve képes ünnepelni futás előtt és úszás után, valamint ebéd köz­ben a nagy Stalint és mindazt ki kell hangsúlyozni, hogy a sok jót ki­nek köszönhetik. Ám a Nyugat varázsa, a Fény Városa és a felhőkar­colók hazája megszéditheti a fiatalokat és könnyen megtörténhetne az a csúfos eset (amire már számtalan példa történt 1946 óta!), hogy a “kiállítási cikk” nem térne haza. Ezért a “Világifjusági Találkozót” kizárólag mindig a túlsó parton rendezik meg . . . Most, hogy a világpolitika súlypontja áthelyezedödött Németor­szágba, Moszkva elhatározta — Berlin keleti felében réndezik az 1954 évi “Világifjusági Találkozót.” Már hónapokkal előtte harsogták j a sajtóorgánumok a nagy szenzációt és ha nem olvastam volna, hogy [ úszni is fognak és labdát rúgni, könnyen hittem — nagy politikai tün­tetés lesz Berlinben a béke mellett harcos kiállással. Figyelemmel kisértem a magyar fiatalok felkészülését és már el­indulásuk előtt hetekkel másról sem olvastam, hogy “ha megrugom a labdát Berlinben, evvel is a békét védem” — “ha fejest ugrok a vízbe, ezt szabadon tehetem és kinek köszönhetem?, — a dicsőséges Szovjet­uniónak.” . . . Ráadásul a világhírű magyar úszók pár hetet még Moszkvában is töltöttek, hogy “elsajátítsák a kitűnő szovjet úszók stílusát, tanuljanak tőlük és a tapasztalatokat eredményesen használhassák fel Berlinben.” Meg is volt az erdménye! A magyar úszók 24 “világ”-bajnokságot nyertek, de csak azért, mert előzőleg árgus szemekkel figyelték a szov­jet úszókat és azok testvéri segítséget nyújtottak. Az aztán más lapra tartozik, hogy az uszóeredmények átnézése után arra a megdöbbentő eredményre jutottam — a szovjet úszók a férfi és női műugráson (ott a pontozó elvtársak azt hoznak ki győztesnek, aki akarnak!) kívül egyetlen bajnokságot nem nyertek! Ezek után azt hiszem joggal kér­dezhetem, — kiktől tanultak Moszkvában a magyar úszók? — Hol maradtak Berlinben a “világhírű” szovjet úszók? Még ezen a vásári ünnepélyen is a csatlósállamok sportolóinek meg kellett hajolniok a szovjet versenyzők “tudása” előtt, ha tetszett, ha nem. Végeredményben ki más nyerhette a legtöbb világbajnokságot —a Szovjetunió. A legjobb magyar boxolók kikapnak a szovjet ver­senyzőktől (szintén pontozás!, zsűri!) távolugrójuk egy centiméterrel győzi le a magyar fiút, Európabajnok birkózónk percek alatt kétvállra fekszik szovjet ellenfele előtt és igy tovább. És hogy teljes legyen az egyébként becsületes magyar sportfiuk és sportleányok megalázása, a versenyek befejezése után eizarándokol­­tatták a magyar csapat néhány tagját a berlini Treptow Parkban fel­állított gólem szovjet emlékműhöz és koszorút helyeztettek velük a szobor talpazatára. A szobor egy szovjet katonát ábrázol, amint kar­ján gyereket tartva, csizmás lábával eltapossa a horogkeresztet. Pom­pás szimbólum . . . Ilyen sportszerű versenyek és spontán koszoruzási ünnepélyek közepette a politikai mákony sem maradhatott el. , A koreai sportolók egyikét dobogóra állították, aki -ilyeneket mon­dott: — A Szovjetunió felszabadítása után a a népé létt a sport. Ma elcsendesedtek a sporttelepek. Azok az aljas gangszterek, akik isko­lákat, kórházakat, csecsemőotthonokat bombáztak agyon, elpusztítot­ták sportpályáinkat is . . . Wilhelm Pick a keletnémet demokrácia elnöke igy szól sportver­senyen: ... Az ifjúság előtt megnyílnék a békés alkotómunka, jövője telve lenne az élet, a sport, a játék, a népek kulturális gazdagságának örömével, ha az imperialisták nem az uj háború előkészítésére fordíta­nák a dollármilliókat . . . Edmond Williams nevű georgiai néger azt mondja: Csak úgy tud­tam eljönni Berlinbe, hogy elrejtőztem egy Európába jövő hajón . . . Egy nyugatnémet kiküldött azt harsogta: Amerikai katonák gép­­fegyvertüzében szöktünk át a határon, átlőtt kabáttal, átlyukasztott bőrönddel . . . íme, milyen világosan tűnik ki ezekből a szavakból, Berlinben nem azért jött össze a “világ haladó ifjúsága,” hogy tüntessen a béke mellett és sportoljon a főiskolai bajnoki címekért, hanem a Szovjet­unió által előirt propagandát szajkózták szünet nélkül, éltetve Sta­lint és igyekezvén elhitetni a világgal — ezt a gondtalan, erőtől duz­zadó ifjúságot a kommunizmus eszméje hevíti és érte, ha kell — halni kész! Mégis, hogy most ezek a görögtüzes berlini napok végetértek, úgy gondolom nagyon megbánták a moszkvai rendezők, hogy ezt a propa­ganda sportfesztivált Berlinben rendették. Ugyanis a sokszázezres lét­számban felcsőditett keletnémet ifjak többi csatlósállambeli fiatalok­kal együtt sűrűn és vágyakozva tekintgettek a nyugati-zóna felé. Nagy tömegekben később átmerészkedtek és a sok kékinges, éhesszexnü ClÓFIZEltC^ "AZ EMBER” ELŐFIZETÉST ÁRA ÉVI $10.09 48 ORAN BELÜL kiutaljuk rendelései VÁMMENTESEM A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁGBA! budapesti raktárunkból KÁVÉ, TEA, KAKAO NYLONHARISNYA« ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁGI SZERETETADOMANY nálunk megrendelheti Arieavzékkel késxséaael szola zhtnk GLOBUS TRADING CORP 61 BROADWAY, NEW YORK & Tel. BOwling Green 9-4164 # GYÓGYSZER SZÁLLÍTÁS EURÓPÁBA! Elvállaljuk gyógyszerek traídé­­sét Magyarországba. — Sürgős gyógyszereket repülővel is szál­lítunk. — Magyar nyelvű uta­sítást mellékelünk a gyógy­szerekhez. — Keressen fel vagy írjon: REICHMAM ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész 1519 FIRST AVE. New York —MAGYAR PATIKA— (79-80 SU Tel.: RE 4-9415 i I Hiteles fordítások minden nyelvbői minden nyelvre, AMERICAN FUEL TRADING CO, képviselete. Vámmentes szeretetcsomagofc a budapesti raktárból rokonai­nak vogy barátainak. DR. FÖLÉT KÁROLY Fordítási Irodája MÁZON FOOD CORPORA HON vámmentes szeretet csomagok IZRAELBE 205 E. 85th St. New York 28 Telefon: TR 9-5329 Room 204 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom