Az Ember, 1941 (16. évfolyam, 41. szám)
1941-11-01 / 41. szám
NOVEMBER 1. Az Ember 27 Major Henry irja... Kedven Ferikém, mire tizenö-íödlIT lordulón megjelenik lapod, vege lesz az újságárusok sztrájkjának s a háború újra megkezdődik. Mig a háboru nagybetűkkel robogott ujságfejeken, nagyon csúnya volt, — most nem kell olvasnom, nem veszek zugban újságot s nem hallgatok háborút magyarázó radió-talmudistákra. így szököm ebből a háborúból. Egyik broadway-i órás színes, fekete betűkkel ajánlja magát, aszongya. órát rendre szoktat, szerkezetek szivét feldobogtatija s üvegszemet is beigtat sebesült órák arcába, — ez a broadvéi órás templomórát szegezett ki boltja felett. A szent óra nem jár, megállóit vagy két esztendeje. Biztos, semmi szervi baja nincsen, karja erős,— egyik kicsit rövidebb, mint a másik, de igy született. Arca mosdott, nem festi magát. Tizenkettőig számol, mint más toronyóra. Nézi Broadway és Times Square raját, mint egy bölcs feltár hold, ki esésében megállóit az órás boltja felett. Nem mondja, hány óra van, nem ró meg, ha későn érkezem. Megállította idők folyását, nem érdekli, hány az óra. Ha járna, tudná, hogy minden idejét kivégzésekkel töltenék az emberek s percek lüktetései boldogságokat szakítanának. Ö se nézi, én se nézem hát. Pedig tudom, hogy falunkból, Bihar-Diószegből, Yihar-Diószeg lett, hogy a vér igenis vizzé válik, hogy tolvajok szülik az alkalmadat, hogy a jó Isten rosszul tette, hogy megpihent a hetedik napon, mikor az emberen kellett volna dolgoznia. Most aztán már késő. Élet apró közelharcai, mik \ úgy bugyborékolnak, mint ! egy köhögő szökőkút szi,várványos vize, számtani j feladatokká zsugorodtak: összeadunk pénzt és kivonljuk az örömet belőle. Osz- 1 tásnál már gyengébbek va- 1 gyünk. (Pénz-hercegek, kik tizenkét párnán átal megérzik a dollár-szemet, nem 1 boldogak ma már.) Azonkívül újságot olvasunk, ha nincs sztrájk és ha jár az óra, megjelenünk idejében. Ami, bizony, gyávaság. , Jó újság nélkül élnem s igazat adok a toronyórának. Az ember maga töltse el idejét, ne az óra s az ember ne habzsoljon gyil- Ikosságot reggelihez. Lenne újság az, hogy a Nap illedelmesen leikéi hajnalon s lesi örcmös életünket. Pontos idő és teli újság elrontja az élet ősi zöngéjét. Nem téged hibáztatlak, nem azért mondom. Elmennél te is lapszerkesztés elől, nem lennél percre pontos évfordulókkal. Elmennél, ha engednének. Mi ketten, diószegi fák alá mennénk. Más jó lélek is menne valahová, kedve felé. Nem rajtunk múlott, hogy elmentünk onnan s nem várhattuk meg, mig az öreg kerítés ágat ereszt, vagy ameddig a vasút megállóit volna nagyváradi útjában. Rosszaság mozgósítva volt mióta a halból ember lett. Világ minden Diószegéből kikergették a játékosokat, boldogokat. Azóta is azt méregetjük, hogy le ne térjünk a pallós útról s ne essünk a sárba A jubileumi ünnepségek ragyogó fényében és a bankettek örömmámorában sem szabad megfeledkeznünk azokról, akik a szivünkhöz a legközelebb vannak ................ Gondoljon családjára és önmagára! Gondoljon mindedn örömében és bujában osztályosára, — gondoljon hitves- Gondoljon minden örömében és bujában osztályosára, — gondoljon hitves- és egészségét a Verhovay Segély Egyletnél, mely az élet zivatarában segítő jobbját nyújtja Ön felé és eloszlatja a szomorúság gyászos fellegeit, ha eljönnek azok a sötét napok és órák, amelyekre oly nehéz szívvel gondolunk.........A Verhovay Segély Egylet a legelőnyösebb feltételek mellett eszközöl életbiztosítást és pedig olyant, amilyenre Önnek éppen szüksége van!! Jegyezze ezt jól meg magának s bizalommal forduljon hozzánk biztosítási ügyekben, mert mi a legőszintébb felvilágosítást adjuk Önnek! AZ EMBER amerikai pólyájának TIZENÖT ESZTENDŐS fordulója alkalmából ezúton legjobb szencsekivánatainkat tolmácsoljuk!! VERHOVAY SEGÉLY EGYLET VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 345 Fourth Avenue Pittsburgh, Pa. bele. Uj kerítések géperőre járnak s a fii nem él meg alattok. Annyi időt kapunk játékra, amennyit a rabok. Acél-világ leprésel bennünket s nem maradunk emléke senkinek. De lap szerkesztésen térdepelve is lehet szépeket álfnodni. Tettetéssel telt órákat lerázzuk, miTit kutya a vizet s búvóhelyünkön ráérhetünk magunkra. Szökevény koromnan, mikor egyszer káderem körül időztem, aratási szabadságért folyamodtam. Gondoltam, hadd menjek el hivatalosan. Kérdezték, mim van. Egy kis virágot hagytam cserépben, mondám, szeretném megöntözni, kérem. Őrmesterem nevette a tréfát, de kevcselte birtokomat. Ottmaradtam a kádernél, ahol katonák rukkoltak s harctéri aratásra készülődtek. Valahogyan igy van most is. Nem elég egy cserép virág, amiből az egész univerzumot ki lehet szagolni. Bamba szóra rukkolnunk kell tovább. Járt a harcos óra, riadó riasztott, újságok feketén hirdették háborús hireket. Én bezzeg, elszöktem. Aratási idő után volt már, de mind a négy évszak aratásra való idő volt akkor is. Te se haptákban tereled magyar szakaszodat, meg{forogva verekszel SandaGya nuval, szembe nevetsz nyelvöltögetőkkel. Titkos sirások alá tartod szived, embert mentesz tengerentúlról, börtönbe siklott ellent kiváltasz, etetsz, temetsz. Gomblyukadat, ahová kecses szegfű bebújhatna, fel se vágtad, Te harcod soká tartson, ha van búsuló sebed, — katonadolog. Még mindig vagy , rozsdás kardod ragyog még s forduljon sok boldog évforduló évfordulóra. Ha diószegi toronyóra vezethetné életedet, nem szerkesztenél s jubileumra se volna időd. De tán a diószegi toronyóra is megállt, unalmas lehet neki nélkülünk. Toronyóra nem olvas újságot, velünk marad, akikkel az élet örökké folyó és a mienk. A tiéd, az enyém. És ha dühös világ kerekedik erre is, mennnydörgés, uj sorozás, sorakozó, aratási szabadságért fogunk könyörögni és vagy siratva, vagy nem, megö-ntözzük múltunk cserepes virágát,—akire vigyázz évforduló-óra igazításánál, angol nyelvleckéken s magyar-amerikai gulyás rendelésénél. Amikhez még ezer több jót kivan nem lankadó barátod,. Major Sicu.
