Az Ember, 1941 (16. évfolyam, 41. szám)
1941-11-01 / 41. szám
NOVEMBER 1. Az Ember 11 Rökk Szilárd-ucca 9. Az “Az Ember”, akinek születésnapját jelzi e jubileumi szám, mintha nem egy harcias, ereje teljében lévő bátor férfin volna, hanem valami hiú, kokett, korát letagadó* utlevélhamisitó öregedő nő, tulajdonképen lényegesen idősebb, mintahogy a jubileumi jelentés feltünteti. Szokatlan az eset: súlyos tény tévedéssel állunk szemben — akármennyire paradox is az egész, mint jubileumi tünet — “Az Ember” nem mond igazat, amikor—ahelyett, hogy felfelé hamisítana, lefelé téved — életkorából nyolc évet egyszerűen, de vakmerőén letagad. ... “Az Ember” nem tizenöt, hanem huszonhárom éves. Itt nem lehet vitatkozni. E sorok írója szemtanú. Szemesebb tanú, mint a bába a szülés titokzatos aktusánál, Ez-a bába túllépte hatáskörét és résztvett — ami a szülési segéderő hatáskörét lényegesen túlhaladja—a szülés misztériumát megelőző összes—még misztikusabb aktusoknál. Az ötlet nemzése, megfogamzása. és a lapalapitási szándék egész terhessége. alatt jelen Volt. Elejétől végig. Amíg “Az Embrió”bál, — ami-egy uj, harcias, semmitől vissza nem riadó, meg nem fölemlíthető és meg nem vásárolható, hézagpótló, szókimondó lap alapításának a meztelen ötlete volt — megszületett ‘“Az Ember”: Bécsi operetteknél volt szokásos — a főbünösök most majdnem mind itt vannak — hogy a századik előadást valahol a nyolcvankettedik körül ünnepelték. Ha bár az év 365 esti és legföljebb 52 vasárnap délutáni előadásból állt, még az inflációs Becsben is, tehát ténylegesen nem lehetett több, mint bl7 előadás, — egy valamirevaló sikeres operett egy év alatt okvetlenül megérte az 500- as vagy 600-as jubileumot. Egy üreg komikus negyvenéves jubileumán minden megértő résztvevő azzal búcsúzott az ünnep élttől, hogy viszontlátásra jövőre, az ötvenedik év jubileumán. Szokásos, érthető és megbocsátható gyengeség felfelé hamisítani és eszembe se jutna a leleplezés fúrójával alkalmatlankodni, ha a hamisítás felfelé történt volna. De lefelé tévedni?. . . Ez helyresahh volt, parlamenti tuáósitást, Göndör Ferenc minden sorát a tisztesség hófehér papírjára irta egy jóságos, megértő emberség cs kíméletlen, de tévedhetetlen igazságosság tollával. A “Népszava” küldte a frontra Göndör Ferencet. A háború nyomában világszemlélete csak kitágult, emberiessége, jósága és igazságszeretete csak tágabb horizontot kapott. Annyira egyéni lett, annyira más ember lett, annyira életprogramjává tette, hogy minden mellékes, az ember a lényeg, az ember a fontos, a homo sapiens, a küzködő, szenvedő, vérző, pusztuló, jobb sorsra érdemes ember, hogy saját orgánumra lett s z ük s é g e, hogy saját igéit hirdethesse. így született meg “Az Ember”. Ha már . megmondtuk, hogy mikor, azt se hallgassuk el, hogy hol. Budapesten, a VIII. kerületben, Rökk Szilárd utca 9 szám alatt. * Rökk Szilárd utca 9. Ez az adresz külön fejezetet érdemel, különleges tipográfiád megtiszteltetést. Mindent, amit ott tanultam: egy csillagot a középre, igazításra szorul. “Az Ember” az első világháborn utolsó évében született, 1918-ban. mi —1918 23 Világos, hogy ezek után én “Az Ember” HUSZONÖTÉVES jubileumát ünneplem. * . Romantikus nagyváradi és vadregényes kaposvári hírlap irói frontszolgálat után Göndör Ferenc a “Népszava” szerkesztőségében tűnt fel. A magyarországi szociáldemokrata párt központi orgánuma, ahogy ez a tekintélyes napilap nevezte magát, nemcsak egy rohamosan fejlődő politikai párt hivatalos lapja volt, hanem valamiképen egy különleges szellemű centrum, egy uj szellemiség, .egy uj társadalmi gondolkodás, egy jobb értelemben vett civilizáció és egy politikai szervezettől független általános humanizmus zászlóvivője. A magyar újságírás fénykorában nem volt könnyű sor egy pártpolitikai lapnak megállania a helyét, de a “Népszava” fényesen vitte előre egy uj világ uj gondolatának a régi magyar világban szinte ismeretlen terminológiáját, ami nem csoda, mert az élén egy magyar újságíró állt, akinél magyarabb és ujságiróhb kevés volt: Garami Ernő. Kun Béla bevallotta, hogy Magyarországon sohase leit volna bolsevizmus, ha Garami Ernő beengedte volna a “Népszava” szerkesztőségébe. A kármennyire frivol is ez a történelmi groteszk, hihetetlen, d e igaz. A Kolozsvárról Budapestre vetődött Kun Béla azért lett a központi pártvezetőség esküdt ellensége, később a párt hóhéra, mert nem lehetett a “Népszava” riportere, mert nem ütötte meg az újságírón tisztességnek azt a mércéjét, amelyet Garami Ernő nagyon magasra tartott. Göndör Ferenc megütötte a mértéket. Ma nem volna itt “Az Ember” az, aki ha—tiszteletreméltó fordítóit ja a Kun Béla esetének — Garami Ernő nem tartotta volna Göndör Ferencet érdemesnek arra, hogy munkatársai sorába vegye. Akár rendőri riportot irt, akár törvényszéki tudósítást, akár színházat, vagy ami akkor még mulatságospáciumot a fejezetek közé, külön sort a lényegnek amit itt ki akarunk emelni. Rozzant kis földszintes ház, gránit kockás, hepehupás udvarral, ahova jobban illett a muskátli és az egresbokor, amit a háttérből idővel kiszorítottak a frankenthali rotációs gépek és az augsburgi lynotype-ok. Rozzant kis földszintes ház, valószínűleg még abból az időből, amikor a polgármester, aki operett-szerű nevét adta az utcának, még meg se született. Rosszhírül kis ház lett volna belőle, az aminek felületes szemléletre látszott, ha a zseni, aki a magyar újságírás Pulitzere volt és az uj század egész magyar újságírását, irodalmát és szinmiivészetét regenerálta, bölcs szemét nem vetette volna rá. Braun Sándor itt alapította meg “A Nap”-ot, amelynek főszerkesztője és kiadója gyanánt szerepelt, alapjában azonban egy uj generáció felelős szerkesztője volt. A Rökk Szilárd utca 9 kapuján — nyikorgó bejárat egy rozzant Pantheonhoz — az első világháború előtti tiz éven át ki-bejárt Budapest és talán egész Magyarország minden igazi értéke. Bródy Sándor, mindnyájunk “Sándor bácsi”-ja, voltaképen minden tehetség apja, Molnár Ferenc, Ady Endre, Cholnoky Viktor, Thury Zoltán, Nádas Sándor, Kemény Simon, Jób Dániel és sokan mások, itt dolgoztak, vagy tréfáltak, kaszinóztak és casinoztak és vicc, tréfa, kártya és szórakozás közben — csak úgy félkézzel — megteremtették az uj zsurnalisztikát, amelynek stílusa Európa egész sajtójára kihatott, az uj magyar irodalmat, amely a Broadway színpadjáig és Melbourne könyvesboltjáig jutott el nemzetközi konzekvenciáiban. Maga “A Nap” eltűnt a Rökk Szilárd utca 9 számú házból, egy modem “ujságüzem” igazi nagy nyomdát teremtett a helyébe, de a szellem, az uj, a jobb, a meglepő, a tehetségesen más és a rendkívüli után való vágyódás szelleme megmaradt, mert beleette magát repedező öreg falakba. Itt, ezekben a szobákban, rajzolódtak ki “Az Ember” első kontúrjai. Itt szedték ki kézzel a kis oktáv-alaku nyomtatvány első címoldalát, itt kopogtatták ki az ' első cikkeket a lynotype-on I és itt került ki sajtó alól az első szám, az első “Az Ember”, amelynek a sikere 'az volt, hogy meg se lepett senkit, az lett, amit vártak jmaga Göndör bereue - Az 'Ember. Én asszisztáltam jó barátom első önálló vállalata start jánál, órákig, napokig, hetekig rajzoltuk, tervez-Irta: HERCZEG GÉZA
