Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)

1939-04-29 / 17. szám

Ápriils 29, 1939. “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA 25-ik oldal. KORTUNET ÉS KOR-TÜNET Irta: KOVÁCS IMRE, református lelkész Az 1939jiki esztendőt emlékezetessé tevő két nagy társadalmi és történelmi je­lenség közül az egyik kortü­net, a másik kórtünet. Hogy melyik mi, ez a cikk szeret­né megmagyarázni. Amikor a kicsiny gyer­meknek nőni kezdenek a fogai, gyenge kis állkap­csában egész forradalom áll elő. Összetolni a Vére; alulról, a csontból feltola­kodnak a fogacskák. Duz­zad és fáj a száj, mindad­dig, amig meg nem hasad a bus és ki nem csíráznak a fogak. A fájdalom, a láz, nyugtalanság: kórtünet. A növekvő fogak, erősödő csontalkat, egy hosszú élet­re való felfegyverkezés: kortünet. * * * Malthus nevű angol pap az emberiség szaporodásá­ról hires könyvet irt 1798- ban. A Malthus teóriának azóta is igen sok hívője van. Azt állítja ugyanis, hogy a föld népessége geo­metriai haladványban sza­porodik. Minden emberpár után átlag legalább még­­egyszer annyi utód marad, így kettőből négy lesz, négy­ből nyolc, nyolcból tizen­hat, tizenhatból harminc­­kettő és igy tovább. Mig a kenyér, a búza, az élelem csak a rithmetikai halad­ványban gyarapodik; egy mázsa búzából két mázsa búza lesz, kettőből három, háromból négy, stb. Esze­rint tehát a föld népessége sokkal gyorsabb arányban gyarapszik, mint az élelem. Malthus szerint olyan nagy emberfelesleg áll elő, hogy minden generációban szük­ség van háborúra, járvá­nyokra, szükséges rossz gyanánt szolgáló elimináci­óra, hogy az emberiség túl­ságosan naggyá ne fejlőd­jék és idővel éhen ne hal­jon. Hogy Malthusnak meny­nyire nem volt igaza, azt egyetlen adat is eléggé il lusztrálhatja. A U. S. Year­book of Agriculture” 1930- iki kötete szerint 1913 és 1928 között az egész világ gabonakivitele 117 száza­lékkal növekedett, mig a föld lakossága ugyanezen 15 esztendő alatt csak 11.6 százalékkal gyarapodott. Természetesen tekintetbe kell venni, hogy e tizenöt esztendő alatt folyt le a tör­ténelem legvéresebb hábo­rúja, mely közvetlenül és közvetve húsz millió ember halálát okozta és sok millió életet még csirájában meg­fojtott, de azért Malthus­nak mégsem volt igaza. Még a mai termelési rend­szer mellett is öreg föl­dünk nem kétezer millió, hanem tízezer millió ember számára adhatna kenyeret. Ha ... ? Mégis vannak, akik Mal­thus szerint az emberek mil­lióit feleslegesnek, eliminá­­landónak, sőt szemétnek tartják. Szomorú ellent­mondást látunk a totalitá­­riániis, egyeduralmi orszá­gokban. Hitler és Mussolini kétségbeesetten kívánják ^szaporítani ! nemzeteiket, csak azért, hogy annál erő­sebben hangoz tathassák a túlzsúfoltság érvét. Olaszországban a legsza­porább anya dijat kap az államtól. Németországban az a tipikus német család, melyben egész sorozata a kis náziknak várja, hogy puska kerüljön a kezébe. A názi ifjúsági táborokban megengedik azt, hogy tizen­­négy-tizenöt éves fiuk és lányok intim viszonyban éljenek egymással és a tör­vénytelen anya ugyanazon jogokat élvezi, mint a tör­vényes. A hivatalosan hely­benhagyott német folyóira­tok tele vannak mezítelen nők szuggesztiv képjeivel, hogy ilyenmódon is előse­gítsék a “választott nemzet” növekedését. Telephone: BUtterfield 8-4584 BÉRES LAJOS 510 E. 77 St., New York City A YORKVILLE INSTITUTE OF MASSAGE VEZETŐJE Pácienseket fogad rendelőjében hétköznapokon reggel 10 órától este 8 óráig. — Vasárnapokon reggel 10 órától déli 12 óráig. Meghívásra házhoz is elmegy f 1111I I1111111I II Ilii III 11 l-l I ül 11 llllllllllinil 11 l'l I lllllllllllllll l:l 111111111 l.l 111 üllülllllllllílllilljllllllllilllllllllllí! Phone: REgent 4-9687 MAGYAR MUNKÁS OTTHON | ÉTTEREM 1 E 350 E. 81 Street, New York City 1 New York egyik legnagyobb és legrégibb vendéglője. Háziasán készült ebéd 55 centtől. Kirántott és paprikás csirke különlegességek. — Amerikai és importált borok nagy választékban. — Pontos és figyelmes kiszolgálás. 1 KÖZEL A SO-IK UTiCAI, 2nd AVE. ELEVATOR ALLO- 1 1 MÁSHOZ. ill üül Iliim 111:1 Miül 11111111111111111111111 liüüüüüütlll «Ültül I mill III 1.1 lillllüllliüllllüllülil lllll I Ilin! Ugyanakkor azonban te­letömik a nép fejét a faj fensőbbségének eltorzított tanával. Német lapokban sokszor esett szó arról, bog}’ a tizenhat milliónyi zsidó népet ki kellene irta­ni, mert “alantas fajhoz” tartoznak. A magyarokat az átlag német “Ungarische Schweine”-knek, magyar disznóknak nevezi. Az ola­szokat azért küldték Abesz­­sziniába, hogy a “fenséges, választott nemzetség”, az olasz faj, uralkodjon az alábbvaló ethiopiaiak fe­lett. Csak az ő fajuknak van joga az élet kincseihez. A többi csak arra méltó, hogy szolgálja a magasabb­­rendü fajt, vagy legrosz­­szabb esetben eliminálán-1 dó, mint felesleges hulla­dék, szemét elvetendő. A názi vezérkar jóelőre kidol­gozott terve az, hogy hábo­rú esetén bombákkal és gá­zokkal milliókat pusztíta­nának el az ellenséges nem­zetek lakosságából, hogy az eddiginél is több terület maradjon az ő számukra. ' , Szomorú, keserves kórtii-1 nete ez az 1939-iki eszten­dőnek, melybe az önző, | torz társadalmi rend sodor-1 ta bele az emberiséget. Kór^\ \ tünet ez. A krízis láza. melyben előáll a páciens sorsa: vagy javul vagy pe­dig elpusztul. | Ugyanakkor azonban itt. Amerikában két olyan nagyi I esemény történik az évben, melyet bizakodó remény­séggel nevezhetünk kor-tü­netnek. A san franciscoi és new yorki világkiállítások emlékezetes ideje ez eszten­dő. “Az Ember” e világki­­| állítási ünnepi számában örömmel kell megemlékez­nünk arról a sokat mondói szép névről, melyet a new yorki világkiállítás számá­ra választottak: “T he World of Tomorrow”, a holnap világa. Ezen a kiál­lításon megláthatják biza­kodó szemeink azt, hogy milyen lehetne és milyen­nek kell lenni a holnap vi­lágnak, a béke, testvériség és egyenlőség világának, a mi világunknak. Érdekes koincidens azon­ban, sőt szimbolikus az a tény, hogy mindkét kiállí­tást a szemétre építették. A san franciscoi kiállítás he­lye egy csodás sziget a Csendes óceánban, melyet hulladékból, feleslegből, szemétből emeltek a tenger hullámai fölé. A város hul­ladékát éveken keresztül jerre az egy helyre rakták le a hajók, mig évek hosszú során olyan alapot vetettek, hogy rajta ma a világ min­den csodáiban bővelkedő paradicsom hirdetheti, hogy emberi ingenuitással min­dent fel lehet és fel kell használni. A “World of Tomorrow” kiállításnak he­lyén egy pár évvel ezelőtt még bűzös mocsár volt. De kihordták oda az uccák porát, a fák lehullott leve­leit, az üres konzervdobo­zokat, hulladék deszkákat és az igy betöltött mocsárra palotákat, parkokat, virág­ágyakat és a huszadik szá­zad művészi és technikai vívmányainak csodáit épí­tették azok, akik bíznak a holnapban. Azért szimbolikus ez, mert talán választ ad azoknak, akik még itt is és még min­­| dig hisznek a malthusi the­­óriában. Mert még mindig vannak, akik azt tekintik, hogy az a tizenegy millió munkanélküli, mely ez or­szágban is annyira hiába követeli jogait az ,élethez a munkához és a boldogság­hoz: hiábavaló, felesleges ember-hulladék, melytől meg kellene szabadulni. Még itt is vannak, akik nem bánnák, hogyha kiütne egy háború, melyben elhulla­nának a munkanélküli mil­liók, hogy még több jusson a keveseknek. Sokszor kí­vánják reakciós amerikai­ak, hogy bár lehetne haza­deportálni a bevándorlók millióit, melyek most olyan págy gazdasági problémát jelentenek az amerikai ka­pitalizmus számára. A mi válaszunk az, hogy “Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a föl­det.” A mi válaszunk az, hogy a társadalom kivetett­jei, kihásználtjai, a “for­gottén men”-jei azok, me­lyekre a “holnap világát” felépíthetjük. Nem elvetni, hanem építeni kell rájuk! És minden ágyúnak lialált­­hozó dörgése sem fogja el­hallgattatni milliók sikoltá­sát, mellyel azok követelik isten-apai jussokat: a vilá­got. Az Egyesült Államok ter­mészeti kincseiből ötszáz­­millió embernek lehetne boldog, nyugodt megélhe­tést adni. Kórtünet az, hogy százharminc millióból is tizenegy milliót tétlenségre és élősdi életre kényszerít ■egy kis csoport vak önzése. De kórtünet az, hogy a tár­sadalom legalsó rétegének hatalmas, izmos vállaitól recseg-ropog a mestersége­sen felépített és erőszako­san fenntartott válaszfal, mely e milliókat elválasztja a holnap világától. A militarizmus, a kapita­lizmus, a zsarnok-uralmak lázas, vergődő álma helyet fog adni, mert helyet keli hogy adjon annak az egész­séges kornak, a “holnap­nak”, melyben nem lesz se zsidó, sem keresztyén, sem kapitalista, sem proletár, sem gyilkos, sem legyilkolt, hanem minden mindenek­ben a testvér. Tudom, hogy a milliók legmélyebb vágyát tolmá­csolom akkor, amikor “Az Ember” e jubiláns számá­ban fejezem ki hitünket, hogy a két világkiállítás e jövendő, boldog országnak I kor-tünete. A világkiállítás alkalmából üdvözöljük a magyarokat! SCHMIDT BROTHERS BAKERY 1470 York Ave., ('78-ik utca sarkán) New York City Magyar konyha. Pék- és cukrász sütemények a legnagyobb választékban. Tizenkilenc éve szolgáljuk ezen a helyen a magyarságot. GIZELLA GOWNS and DRESSES 335 E. 79 St. New York City Uj munkát és alakításokat a legjutányosabb árak mel­lett vállalok. Kész ruhák minden nagyságban $1.98-101 feljebb kaphatók. Tel: GRamercy 5-9187 Italok nagy választékban Little Hungarian Restaurant and Cabaret 97 ST. MARKS PL. (8-ik utca) közel az első Ave.-hoz N. Y, Tulajdonos MONCHÁK ÖDÖN. — Kitűnő magyar konyha. . Állandó cigányzene. —- ’Nyitva éjjel-nappal. 100°°-ban union a személyzet! • GYŰLÉS-TERMEK • BANKETT-TERMEK • BAR ÉS RESTAURANT • KUGLIZŐ HELYISÉG. O VALÓDI NÉMET ELŐADÁSOK (Szombat és vasárnap este.) LABOR TEMPLE 243 East 84th Street, New York (Near Second Avenue) Alapittatott 1905-ben. Phone REgent 4-9698 UJ VÁLLALKOZÁS. Vigyázza a megnyitási ünnepélyt BOROSS JÓZSEF « HUNGARIAN LUNCH ROOM 10 Smith St., Perth Amboy, N. J. Ha a Világkiállítás alkalmából erre jár, nézzen be hoz­zám. Igaz magyar vendégszeretettel fogadunk minden látogatót. AUS MOVING CO. 245 E. 81 Street, New York City MAGYAR MUFFOLÓ. Tulajdonos SCHÖNFELD SÁNDOR. Helyben és vidékre garancia mellett végzek minden szakmával kapcsolatos megbízatást. — Bútorok tüzmen­­tes -helyen, mérsékelt áron beraktározva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom