Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)

1939-04-29 / 17. szám

24-ik oldal “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA Április 29, 1939. fenyegető magatartást tanú­sítottak. — Szégyen és gyalázat! Ilyesmi is csak nálunk for­dulhat elő! Mondjon le a légügyi mi­niszter! Pusztuljon a kor­mány! — harsogott bele a terembe egy szélsőbaloldali képviselő hangja. A miniszterelnök kényel­metlenül feszengett a he­lyén, a csiga-biga kivitelt szabályozó törvényjavaslat tárgyalását nem lehetett folytatni. Végre az egyik el­lenzéki képviselő rég nem látott viharok között felszó­lította a miniszterelnököt, hogy a légügyi miniszter esetéből az egész kormány vonja le a konzekvenciákat. — Mondjanak le! — kia­bálta a baloldali kórus. — Lemondani! Panamisták! Mit csinált a légügyi minisz­ter a Gyöngytyuk uccában? — Pfuj, — ordított egy öblös hangú szocialista. — Az anyák nem merik uccára engedni lánygyermekeiket. Féltik a minisztertől! — Panamisták! Gyilko­sok ! Liliomtiprók! Mi van a Gyöngytyuk uccai rande­vúval?! Mi van a pofonnal? Teljes volt a kavarodás. Amikor néhány perc múlva Strumpf belépett az újság­írói karzatra, harsány han­gon megéljenezték, a kép­viselői padokból zsebken­dőket lobogtattak feléje, az elsőemeleti páholyból egy piros kalapos hölgy fehér rózsát dobott le rá. Olyan izzó volt a hangulat, hogy az elnök jobbnak látta az ülést felfüggeszteni. Az estilapok első oldalán háromhasábos cimmel hoz­ták a parlamenti botrányt. !A legnagyobb ellenzéki bul­várlap, az amelyiknél Strumpf kisfizetésű ripor­ter volt, ilyen címekkel tá­lalta fel az esetet. Strumpf Péter, lapunk 'munkatársa, a parlament­ben pofonváyta a légügyi minisztert A kiváló újságíró a női be­csület védelmében. — Mit mond az est hőse. — A Gyöngytyuk uccai hudoár édes órái. — A Inr hatása ;vidéken. — Erős hangulat a kormány ellen Strumpf úgy járt-kelt a redakcióbán, mint valami keresztes háborúból meg-O ttért vitéz. A főszerkesztő aznap nemcsak megbillen tette a kalapját, amikor a lépcsőházban találkoztak, hanem kezet is fogott vele és barátságosan megvere­gette a vállát. — Na ja, na ja . . . — mon­dotta igen értelmesen. Később behivatta a szo­bájába. Meglepően udva­rias volt. — Szeretném, ha intenzi­vebben foglalkozna politi­kával, — kezdte. — Magá­nak az való. Nem adok kulibeosztást . . . Csak jár­jon pártkörökbe és a parla­mentbe. Maga lesz az, aki a nagy vadakat leteriti. Strumpf szépen megko>­­szönte a szívességet. Már az ajtóban volt, amikor utána fordult a főszerkesztő: — Szóljon, ha pénzre van szüksége ... A fizetését pe­dig majd rendezzük. Strumpfnak eszébe ju­tott, hogy két héttel ezelőtt milyen nehezen adtak száz I pengő előleget. A kávéházban ujjal mu­togattak rá az emberek. Egy kislány megvárta a lakása előtt és autogrammot kért. Az ellenzék reggeli lapjai vezércikket írtak a légügyi miniszter arcán elcsattant pofonról. Másnap az Er­­kölcsnemesitő Hölgyek Or­szágos Egyesülete népes küldöttsége kereste fel Strumpfot a szerkesztőség­ben. Ezután már ment minden a maga utján. Az inzultus­ból részleges kormányvál­ság támadt, a légügyi mi­niszternek le kelleti mon­dania, el kellett tűnnie a közélet színteréről. Hiába hangoztatta szegény feje, hogy sohase járt a Gycngy­­tyuk uccában. Senki sem hitte el neki. Még a bará­tai sem. Helyzete olyan tarthatatlan lett, hogy a mandátumáról is lemon­dott. Az árván maradt került képviselőségét Strumpf Pé­ternek ajánlották fel. Programbeszédében ki­fejtette, hogy mindig az igazság bajnoka akar lenni. f— Ha bűn megtorlásáról van szó, mindig ott leszek, — mondotta határozottan, — nem riadok vissza sem­mitől sem. Amikor lelépett a hordó­ról, amelyen a programbe szédet tartotta, lelkesen I megéljenezték. Büszkén né­zett körül. Most már ő ma­'AMERIKÁBAN egyetemet végzett fiatal ember, aki ma­gyarul folyékonyan beszél, ir és olvas, szívesen áll íjutányos áron rendelkezésére azoknak, akik angolul óhajtanak tanulni, vagy akármilyen segítséget kívánnak.! 'Szívesen oktat gyermekeket is. Cim: Zoltán Neumark. 574 W. 182 Street, New York City. Mme.IRSAY . | FŰZŐK, ORVOSI FŰZŐK, MELLTARTÓK különlegességi üzlete. — Alakhoz kipróbálunk. ■ 1 1572 First Ave. New York City | I (82-ik utcánál) BU. S-4GS7 | 1 1 1 J L ga is elhitte, hogy valóban történt valami a Gyöngy­tyuk uccában. — Az igazság bajnoká­nak, a védtelen nők védel­mezőjének! — mondotta remegő hangon a kis város­ka polgármestere, amikor átadta neki a mandátumot. • Így indult el Strumpf Pé­ter karrierje. Néhány szó a Bridgeporti Szövetségről jótékonyság terén olyan si­keres munkálkodást, ami­lyent kifejtett. Az amerikai magyarság, legkivált a világháború J előtt, teljesen magára ha­gyatott, úgyszólván a pusz­tában bolyongó, vezető nél­küli nép volt. Magának kel­lett megteremteni egyháza­it, a maga sajtóját, művelő­dési- és jótékonysági inté­zeteket is teremtett, mint a mai országos egyletek, me­lyek már sok millióval se­gítették a magyarságot és az esős napokra félre is tet­tek jónéhány milliót — amit úgyszólván a jö-vő ! nemzedék részére gyűjtöt­tek össze — akkor nem ok nélkül ajánljuk a jövő nem­zedék figyelmébe, hogy kö­vesse apáik nyomdokait és tömörüljön a nagy magyar egyletekbe. Azt mondjuk, hogy “ma­gyar emberének magja r egyletben a helye.” Ezt én olyanformán irom körül, hogy a jó gondolkozása honfitárs — vagy ha nem honfitárs is — iratkozzon be a Bridgeporti Szövetség­be, ahol sokkal olcsóbban kaphatja meg mindazon biztosításokat és kedvezmé­nyeket, melyeket - mások nál kaphat. Walkó Jómos Az Amerikai Magyar Se­­gélyző Szövetség, melyet az amerikai magyarság rövi­den csak Bridgeporti Szö­vetség néven ismer, közele­dik az ötven éves jubileu­mához s ha megéri, amint­hogy erősségét, vagyoni ál­lapotát és köztiszteletnek örvendő hírnevét számítás­ba véve, — meg is fogja ér­ni, megelégedettséggel te­kinthet vissza fáradtságtel­jes, de annál sikeresebb j munkálkodására. Az amerikai magyarság­nak meg kell becsülni az ilyen magyar tömörülést és el kell ismerni, hogy úgy­szólván erőn felüli munkál­­j kodást fejtett ki a Bridge­porti Szövetség. Átment ! mindazon a nehézségeken, j amelyeken a jóval későbbi j eredetű országos egyletek I szintén átmentek sőt arány- i lag súlyosabb teljesítmé­nyekkel kellett megküzde­nie, mint amazoknak. Ben­ne tömörültek a legelső amerikai magyarok és az ő kebelében haltak el, ami tényleg megmagyarázza azt, hogy miért kellett nagy tel­jesítményeket végeznie. Ennek dacára is szikla­­szilárdan állja a helyét. Hiszen ha mást nem is tud­nánk róla, elég sokszor ; látjuk a magyar sajtóban, hogjT se szeri, se száma azon családoknak, amelyek a nyilvánosság előtt köszö­nik azokat a bizonyos ezer dollárokat, amelyeket a1 Bridgeporti Szövetségtől j kaptak. 1733 St. Petersburg • 1917 Budapest 1926 Paris • 1929 New York^j ÍELEBKATED CREATION i O/tce tifed íeeoinei an 7^ 0, /.ice/'Mtn ? ynen canL De nemcsak a saját tag­jainak a segélyezésében ment el a Bridgeporti Szö­vetség a legmesszebb menő határokig, hanem vezetősé­ge ott volt mindenütt, ahol magyar közügyről volt szó és ott volt akkor is, mikor áldozatokat kellett hozni akár az amerikai, akár az óhazai magyarokért. Veze­tősége sohasem engedte be sem a vallási kérdést, sem a pártpolitikát, hanem csak egyet ismert: azt, hogy a rászoruló magyarokon ho­gyan lehet segíteni. Csakis ennek az elvnek a szigorú betartásával fejthetett ki a Endrey Jenő és Pádly Margit Rádió órája a WWRL állomáson (1500 Ke.) — A program minden vasárnap 2.30—4.30-ig tart. CONVENTIONS DINNER-DANCE MASQUERADE Yorkville Casino 210-214 East 86th Street New York City • A világkiállítás alkalmából üdvözli a magyarokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom