Az Élet, 1909 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1909-06-20 / 6. szám

2 AZ ÉLET kerülik, mint az utas azt a szállót, melynek szobáiban a poloskák tanyáznak. Tehát ha valakit ilyen környezet ural és annak dacára — és nem hitsorsos tanácsára — a közjóra való törekvését nem jelszavakkal kürtöli a világba, ha­nem cselekszik; azt mondjuk neki: a te Istened, a Je- hovád téged Dávid fezig, felsőveresmarti kocsmáros áldjon meg mind a két kezével! A mérgezett pálinka. A hegyvidéki kirendeltség első idejében, Egan kormánybiztossága korában, a rutének keserves állapo­táról a földmivelésügyi minisztériumhoz érkezett jelen­tések közt az egyik tüzetesen szól a pálinkáról. — Az orosz mód szerint készített pálinkáról is megemlékszik s elmondja, hogy nemcsak a felvidéken issza ezt a mérges pálinkát a nép, hanem az alföldön is igy készül már sok helyen a pálinka, mert a kocsmák rengeteg haszonnal mérik ezt a valóságos mérget, a mi nem egyéb, mint mészviz. Finánc soha sem látta, a kincstár szeszadója nem terheli. Az aradáci és az utóbbi időkben oly megrendítő egyéb halálos pálinkamérgezések borzalmas titkához al­kalmasint elvezet a mészviz, az orosz módra készített pálinka. Erről egy közigazgatási tisztviselő a következő­ket közli velünk. Apró, szegény falvakban a kocsmák udvarán, vagy valami szurdék zugában rendesen oltott meszet talál az ember. Nagyobb forgalmú kocsmáknál meszesgödör van, kisebb pálinkaméréseknél ládában, hordókban, dézsában találunk meszet. Ezen készül a pálinka. Az oltatlan mészre öntött viz a kiforrás után olyan tiszta, mint a kristály, az ize pedig maró, mint a lúg. Az orosz mód szerint ebbe pálinka-esszenciát kell ön­teni és meg van a karcos pálinka. Az alsó néposztály ép a maró voltáért kedveli. Néhány decit el lehet bírni belőle, ki is lehet aludni, hanem nagyobb mennyiség­nél mint a mostanában előfordult halálos pálinkamér­gezéseknél, már a méreg vészes erejével támad a szer­vekre. A mész-viz a pálinkahamisitásnak nagyon elter­jedt módja, de ma sem üldözik elégé. Az országos vegyészeti intézet a fenforgó esetek megvizsgálásánál terjeszsze ki figyelmét a mész-pálinkára és szakértői tekintélyével is járuljon a szigorú vizsgá­latok elrendeléséhez, a nyilvános mérgezések példás megbüntetését pedig segítse elő. A magyar örökösödési jog és el­járás czimü munka a jövő bő első leiében lesz szét küldve. Amerikai intézkedések az alkoholizmus terén. A bélyegzettek közzé sorozzák azokat az embereket, a kik jóval több italt eregetnek le, mint a mennyit a szomjúságuk kíván. Newyork állam egyik képviselője azt ajánlotta, hogy az utcákon nyitott kocsik cirkáljanak, a melyek rendőri fedezettel az őrszobára szállítsák a részegeket, a kiket igy megszégyenítenének a járó-kelők előtt. Illinoisban nem kaphat az a férfi házasságlevelei, a ki meg nem esküszik arra, hogy az elmúlt esztendő­ben nem volt többször berúgva, mint kétszer. Texas­ban és Ujmexikóban a pincérek nem szolgálhatják ki azt, a kinek nincsen ivási engedélye, a mit az elöljáró­ság állít ki öt dollárért. New-Yerseyben a kocsmárosoknak kávét és teát is kell tartaniok, hogy a vendégek ne legyenek csupán a szeszes italokra kényszerítve. Azonkívül a kocsmáro- sok kötelesek a pincéreknek províziót adni az elárusí­tott alkoholmentes italok után. Végül a községekben három tekintélyes polgárból bizottság alakul, a mely ellenőrzi a szeszes italok fo­gyasztását és a javíthatatlan iszákosokat eltiltja a kocs­máktól. Pálinka-mérgezés ? — Öt ember meghalt. — Gyilkol az alkohol. — Az alkohol pusztításának egy megdöbbentő eseté­ben nyomoz a budapesti rendőrség. Öt ember haláláról van szó, ezek minden valószínűség szerint mind pálinka­mérgezéstől pusztultak el. A halálesetet megelőző tüne­tek a mérgezés tényét kétségtelenné teszik. Csak abban nincs még bizosság, hogy alkohol-mérgezés, avagy mérgezett alkohol volt-e oka a haláluknak. A nyomozás lefoglalta a Tömő-utca 33. szám alatt levő Grünfeld Adolf-féle pálinkakimérés összes szeszkészletét, mert megállapítást nyert, hogy az áldozatok Grünfeld csap­székébe jártak és onnan hozattak pálinkát. Öt haláleset. A tömő-utca 36. számú házban levő lakásán szer­dán meghalt Kneip Ferenc harminckét esztendős könyv­kötősegéd. Hirtelen halt meg. Erős főfájásról panasz­kodott, a lélegzete folyvást nehezebbé lett, görcsös hasmenés kínozta, majd irtózatos kínok között kiszen­vedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom