Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1907-06-20 / 6. szám
AZ ÉLET. 5 Hazánk legrégibb alkohol ellenes egyesületének ismertetése. Az egyéni a politikai érdekek sodraitól és a közforgalom zajától teljesen félreeső helyen, Tisza parton, bükkös bérez lábánál van Visk, mely Mármaros vármegyének egyik legnépesebb községe. A szabadság iránti harczunk szomorú kimenetele után, ebben a községben hirdette az ur igéjét — egy költői lelkű; csuppa jóság és szeretettből összerótt szivii, puritán életű református pap, kinek Géressy László volt a neve. Nem hirdeti kőben vagy érczben vésett emlék az ő egyéniségét. De azért a községben még ma is az öklömnyi kis púja gyerek már tudja ki volt Géressy László. — Ennek a fenkölt gondolkodású papnak a nevéhez fűződik hazánkban az első alkoholellenes egyesületnek a létesítése. Ritka szcrecsés érzékkel gondolta át, hogy a népet miként kell az ivási szenvedély karjai közzül kiragadni. Az ő útmutatása ma 57 év után is a leghelyesebb, mely útmutatást az előző czikkünk szerint az alkoholellenes szövetség teljesen magáévá tétté. A mióta pedig ezen az utón vezeti a mozgalmát hasonlíthatatlanul nagyobb, fényesebb és maradandóbb eredményeket ér el, mint azelőtt a füzetek és az alkohollenes felolvasásokkal ért el. Ennek a dicső emlékű papnak közöljük az alkohol káros voltáról Írott naplójegyzeteit, melyek még ma is meggyőző és terjesztő erővel bírnak. * * * Értekezés a Pálinkáról s a Mérsékleti Egyesületekről. Kik a szeszes italok között az annyira ismeretes Pálinkának veszélyes és ártalmas következéseit — annak az Ember Szellemi, testi, s anyagi jőlléttére való Kár- hozatos béfolyását ismérik ; lehetetlen, hogy azok annak a rendes italok közzűli kiirtására, s általános ki küszöbölésére tehetségök szerént ne munkálkodjanak. Ezen szomorú isméret s tapasztalás : az Emberiségnek szembetűnő süllyedése s aljasodása lelkesítette azon btfzgó Ember barátokat, kik Európának csak nem minden országaiba, s Európán kivid Amerikába is a pálinka terjedésének gátlására Egyesületeket alakítottak s tsüggedetlen szorgalommal számtalan pálinka Kórságokat szerentsés sikerrel le is terítettek. Ez a mi szent szándékunk is, kik Istenünk segedelmével azon parányi körben, melyben munkálkodhatunk szinte egy ily mérsékleti Egyesületet fel állítani törekszünk ; ezélui tűzvén ki magunknak, hogy annak mentői több résztvevő pártfogókat nyervén, általa polgártársaink jóllétét és boldogságát, s átalába Koronái Városunk föl virágzását minden erőszak nélkül, tsupán szelíd utón — az ész, okosság s meg győződés segedelmével eszközöljük. Nem vetünk homályt polgártársaink erköltsi lel- kületére, sőt örömmel ismerjük meg egy részről, hogy közöttünk sok jó van. Vallásos búzgóság, adakozóság, segedelemrei készség, szánakozás s egyebek népünknek ditséretes tulajdonsági; de más részről meg kell vallanunk azt is, hogy Polgártársaink, mint mezei kemény munkával élő nép azon balgaság véleményben, mintha a pálinka a Testi erőt nevelné s a munkába lankadt tagokat élesztené, az szeszes itallal való élést nagyon is megszokta. Ki nem tudja ugyan is közzülünk, hogy nállunk nem eshetik Kézfogás, Lakadalom, Keresztelés', Temetés, Tor, s egyébb köz, vagy magános Ünnepély a nélkül, hogy azokba bizonyos mennyiségű pálinka el ne fogyasztassék ? Ki tagadhatja, hogy közöttünk nagyok, kitsinyek, férfiak, asszonyok, ifjak, öregek — sőtt fájdalom ! még a csetsemők is minden külömbség nélkül iszszák a pálinkát; még azt sem tagadhatjuk, hogy vágynak közöttünk oly magukról el felejtkező szerentsét- lenek, kik a részegségig gyakorolván azt, ezen gonosz italba temetik magok s ártatlan családjuk jólléttét, boldogságát, betsülletét, szerentséjét, lelki testi egészségét. És már ugyan mivel lehetne ezeket ki ragadni az örvényből, melybe sodortattnak ? Tán intéssel, tanáttsal, Törvény szigorúságával, Katedrái meg győző beszédekkel ? Nem ! Ezekre nem figyelmez, ezek pusztába hangzanak el a szenvedélyes pálinka ivó előtt! Mutasd meg ugyan is ellenemondhatatlan igazságokkal, hogy a pálinka veszedelmes; veszedelmes egészségére, ártalmas betsülletére, nagy befolyású szegénységére : nem hiszi! — hallattassd vélle Hirvetésnek jajjait — mutasd rongyos, éhező, s erköltstelen gyermekeinek nyomorult sorsát: nem halja, nem látja; sőt rajzold eleven színekkel előtte a kárhozatot és poklot: tsak elmosolyogja — oh nem! mind ezek ötét meg rögzött betegségéből ki gyógyítani nem képesek. Mi eszközzel lehetne tehát — ujjabban kérdem, — ezen szerentsétleneket inegté- riteni, a betsületesség és józanság törvényének megnyerni ; holott a főn említett próbák mind eddig sikeredének maradtak? Bizony Ítéletünk szerént nem egyébben mint: jó neveléssel s az Emberi jobb érzésre és a bctsüllet szegeid körére alapitolt mérsékleti Egyesületbe való beállítással. Annak meggondolása, hogy az Ember saját megjobbulásának maga lehet eszköze, hogy maga vágja ki magát a sárból, melybe süjjedett — maga erejével zabolázhatja meg indulatait melyek veszélyes
