Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-06-01 / 6. szám

30 MAGELLAN Váczi Gergő | Fotó: Magellán Sörözni jó. Ezzel természetesen saját szubjektív véleményemnek adok hangot. De őszintén gondolom és hiszem, hogy sokan vagyunk nemtől és kortól függetlenül, akik örömmel ülnek le egy hideg, habos, keserédes nedűvel a kezükben barátokkal, kollégákkal lazítani, szórakozni. Arról nem is beszélve, hogy a szabadság alatt egy vízparton pihenve szinte kötelező, hogy mellettünk, szorosan mellettünk mindig legyen a folyékony kenyérből. A sör egyébként, ha hiszik, ha nem, egészséges. Egészen pontosan az lehet, ha mértékkel fogyasztjuk. De bizony nyelvi „finomságokat" is köszönhetünk neki. Mindjárt meg­tudhatják, hogy mely, gyakran használt kifejezéseket köszönhetjük a sörfőzés tudományának. Sör kontra bor Hogy Magyarország boros vagy sörös nemzet-e, nem posztom eldönteni, és nem is akarom. Az tény, hogy a borfogyasztásnak óriási hagyománya volt és van ha­zánkban. De az is tény, hogy ránk magyarokra azt is nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy sörös nemzet vagyunk, hiszen a sörfogyasz­tásnak és ebből következően a sörkészítésnek mintegy ezeréves múltja van. „Ha ezt a néhány szem komlót bekapjuk, az bizony kicsit kellemetlen. Inkább csak szagolni érdemes. Lehet érezni a vad aro­mákat." Ha valaki, akkor Rizmájer József tudja, miről beszél. Csepe­li kézműves sörfőzdében járunk. Tisztasággal vegyített komlóillat tölti be a teret. Az ember akar­­va-akaratlanul jól érzi itt magát. A tulajdonos az alapanyagok fon­tosságáról beszél, hiszen mint oly sok mindennél, ezek minősége a legfontosabb, ha jó és ízletes ne­dűt szeretnénk kapni. „Meg lehet kóstolni a komlót, de utána álta­lában köpködni kezdenek az em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom