Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-06-01 / 6. szám

30

MAGELLAN

Váczi Gergő | Fotó: Magellán

Sörözni jó. Ezzel természetesen saját szubjektív véleményemnek adok hangot. De őszintén gondolom és hiszem, hogy sokan vagyunk nemtől és kortól függetlenül, akik örömmel ülnek le egy hideg, habos, keserédes nedűvel a kezükben barátokkal, kollégákkal lazítani, szórakozni. Arról nem is beszélve, hogy a szabadság alatt egy vízparton pihenve szinte kötelező, hogy mellettünk, szorosan mellettünk mindig legyen a folyékony kenyérből. A sör egyébként, ha hiszik, ha nem, egészséges. Egészen pontosan az lehet, ha mértékkel fogyasztjuk. De bizony nyelvi „finomságokat" is köszönhetünk neki. Mindjárt megtudhatják, hogy mely, gyakran használt kifejezéseket köszönhetjük a sörfőzés tudományának.

Sör kontra bor

Hogy Magyarország boros vagy sörös nemzet-e, nem posztom eldönteni, és nem is akarom. Az tény, hogy a borfogyasztásnak óriási hagyománya volt és van hazánkban. De az is tény, hogy ránk magyarokra azt is nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy sörös nemzet

vagyunk, hiszen a sörfogyasztásnak és ebből következően a sörkészítésnek mintegy ezeréves múltja van. „Ha ezt a néhány szem komlót bekapjuk, az bizony kicsit kellemetlen. Inkább csak szagolni érdemes. Lehet érezni a vad aromákat." Ha valaki, akkor Rizmájer József tudja, miről beszél. Csepeli kézműves sörfőzdében járunk.

Tisztasággal vegyített komlóillat tölti be a teret. Az ember akarva-akaratlanul jól érzi itt magát. A tulajdonos az alapanyagok fontosságáról beszél, hiszen mint oly sok mindennél, ezek minősége a legfontosabb, ha jó és ízletes nedűt szeretnénk kapni. „Meg lehet kóstolni a komlót, de utána általában köpködni kezdenek az em-