Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-06-01 / 6. szám
20 MEGÁLL AZ IDŐ év többi részében is várják az érdeklődőket, a részvétel ingyenes. Biciklivel a töltésen Paksról egészen Bölcskéig Néhány éve felújították a Paks után kezdődő Duna menti töltést, kiváló burkolattal látták el, amit azóta is rendszeresen karbantartanak. Ez a rész sokak számára ismétlődő sportolási, kirándulási lehetőséget biztosít. Sétálhatunk, futhatunk, biciklizhetünk, sőt akár görkorcsolyázhatunk is, mert a burkolat minősége ezt is lehetővé teszi. Pakson élők a városból biciklivel is eljuthatnak ide, de más településről érkezőknek is van parkolóhely a töltés előtt, ahol az autót hagyhatják. Eleinte a töltés melletti fasávok között haladunk, majd balról kitágul a tér, messzire láthatunk. Az út mellett virágokkal gazdagon tarkított a töltés oldala, legutóbbi ottjártamkor a margaréta nyílt intenzíven. A szél nehezítheti meg a haladást, de más negatívumot nem tudnék mondani. Jó 18 kilométer után érjük el a bicikliút végét Bölcskénél. Visszafordulva Madocsánál javaslok egy kis betérőt a Viza bisztróba, hogy felfrissüljünk a visszalévő útra. Kiskunsági Nemzeti Park - homokbuckák nyomában Garmada tanösvény A Naprózsa Erdei Iskola parkolójából indul a kb. 8 km-es gyalogtúra, melynek egyik ága a Somodi tanyáig a másik ága pedig Fülöpháza központjába vezet. A tanösvény 14 állomása nemcsak a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékeket, különleges növényegyütteseket, a hozzájuk kötődő állatvilágot mutatja be, hanem rávilágít az ember tájformáló szerepére is. Báránypirosító tanösvény és a mozgó homokbuckák Fülöpháza és Kerekegyháza térségének fő természeti értéke a szél felhalmozó munkája nyomán kialakult, részben kötött futóhomok felületek, illetve néhány szabadon mozgó futóhomokfelszín. Az itteni növénytársulást száraz homokpusztai gyepek uralják borókás-nyaras erdőtársulásokkal. A tanösvény névadója a báránypirosító, apró kékeslila virágokkal, amit régen festőnövényként használtak. Meglepő módon a gyökeréből vonták ki az alkanna pirosítónak nevezett festékanyagot, amit például az állatok jelölésére is használtak. Dunapataj, Szelidi-tó Paksról érdemes egész napos túrát tervezni a Szelidi-tóhoz, megspékelve egy kis kulturális behatással is. Ha Paksról indulunk, a kompozás is pluszélményt jelent, legalábbis számomra mindig az átkelni a Dunán. Miután átértünk, 12 km kerekezés után érünk el a Pataji Múzeumhoz. Pataji Múzeum Az épület eredetileg gabonaraktár volt, amit az 1936-ban alakult pataji unitárius gyülekezet megvásárolt és átalakíttatott. Ahogy belépünk, a szemünket a kazettás mennyezete ragadja magával, és rácsodálkozunk az élénk színekre. A templomot erdélyi stílusban építették, és ottani népi művészek készítették a berendezését, a mennyezeti kazettákat torockói bútormotívumokkal díszítették kettő kivételével. Az egykori karzat székely kaput stilizál. Olyan szerencsésen teltek az évek, hogy az eredeti berendezést sokszor még az első festéssel csodálhatjuk meg. A múzeum pataji vonatkozású könyvgyűjteménye egyedülálló az országban. Miután kinézelődtük magunkat, folytassuk utunkat a Szelidi-tó felé még 5 kilométeren. Szelidi-tó Majdnem 80 hektár vízfelülettel rendelkező, kb. 5 km hosszúságban elnyúló tó, szélessége 150- 200 méter átlagosan, és 3-4 méter mély. Már a törökök is felfedezték a tó gyógyító erejét, annak jódtar-
