Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-06-01 / 6. szám
MEGÁLL AZ IDŐ 21 talma miatt. Az utóbbi évtizedekben a tó vize jelentős változásokon ment keresztül a dunai vizet szállító csatornával való vízpótlás miatt, így a jódtartalma is csökkent. Kellemes, homokos strandja van, kisgyermekes családoknak játszótérrel, büfékkel. Császártöltés „Mi már tudjuk, vidám lehetett a teremtő, amikor erre járt, s a földet szórta szét Császártöltés határában. Ha a falu déli részére érsz kedves látogató, mocsaras, tőzeges talajba süppedsz, ha az északi fertályon kíváncsiskodsz, zsíros, barna, dúsan termő földek gyümölcsét találod, ha az öreghegyen veszel fel egy marékkai, kifutnak a pergő homokszemek az ujjaid közül" - olvasható a falu honlapján. Ez a változatosság tényleg felkeltette az érdeklődésemet, nézzük mit érdemes felkeresni. Ősi ösvény A sétaút 8,5 kilométer hosszú. Végigvezet a falu határában, az Öreghegyen, a Szamárvölgyben, a Káposztáskerti pincesoron. A kirándulóút párosul egy igazi nyelvi kirándulással is, hiszen az útjelző táblákon a helyre jellemző szavak három nyelven, magyarul, svábul, németül is szerepelnek. Vörös-mocsár A Duna-Tisza közi Hátság löszös nyugati peremvidéke, Császártöltés és Kecel között több mint 10 km hosszan meredek letöréssel 10- 20 m-re magasodik a Duna-völgy fölé. Az ország egyik egykor állóvizekben leggazdagabb területe volt ez a vidék, a Kalocsai Sárköz. Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg - középső része, a Vörös-mocsár. Kiskunfélegyházi szélmalom Úgy gondolom, a szélmalmok Magyarországon kuriózumnak számítanak. Pakstól nem is olyan messze, Kiskunfélegyházán található országunk egyetlen alul hajtós szélmalma. 1850-ben, az első hivatalos utcajegyzékben még 55 malomházat írtak össze a városban, a 20. század elejére a szélmalmok száma rohamosan csökkent. Eleinte lakóházakká alakították át, majd lebontották az épületet is. A század elején Szalay Gyula még 19 szélmalmot vett számba, a két világháború között már csak 3 maradt. 1939-ben Pajkos Szabó István a Magyar Történeti Múzeumnak adta el a Mindszenti úton álló alul hajtós szélmalmát, mint az utolsó megőrzött félegyházi örökséget. 1962-ben telepítették át a mostani helyére. Soltvadkerti Vadkerti-tó A Vadkerti-tó, régi nevén „Büdöstó". A gyógyhatással is bíró vízről 1839-ben jelent meg először tudományos vizsgálati anyag. A hetvenhektárnyi, fürdésre kiválóan alkalmas tóhoz part menti sekély vize miatt sokan járnak kisgyerekekkel, de az úszók is kedvelik, hiszen nem kell messzire begyalogolniuk, amíg mély vizet találnak, aminek kezdetét egyébként gondosan kihelyezett bóják jelzik. A part egyik oldala nádas: ez a horgászok és a nyugalmat kedvelők világa. Ha pedig kistrandoltuk magunkat, hazafelé betérhetünk a város páratlan cukrászdájába.
