Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-06-01 / 6. szám

ÜZEMSZÜNET 13 Azonban nem csak a közösségi hálón osztunk meg magunkról személyes adatokat. A munkavég­zésünk során a munkáltató részére is rengeteg információt szükséges megadnunk, valamint egyéb hiva­talos ügyek intézésekor is. Ameny­­nyiben nem adnánk meg a kért információkat, annak következmé­nye a hivatalos ügy intézésének ellehetetlenülése is lehetne. Tehát rendben megadjuk a személyes adatainkat, és elvárjuk azok meg­felelő védelmét. Akiknek megad­juk a személyes adatainkat, azok adatkezelőkké válnak, és abban az esetben, ha az adataink kezelésé­hez más céget is bevonnak, azok adatfeldolgozók lesznek. Milyen változásokra kell felké­szülnie az adatkezelőknek a GDPR-rendelet értelmében? Folyamatosan aktualizált nyilván­tartást kell vezetniük a náluk vég­zett adatkezelésekről (a 250 főnél többet foglalkoztatóknál minden esetben). Az érintetteknek csak olyan személyes adatát kezelhetik, amelyet jogszabállyal alá tudnak támasztani, vagyis azok kezelésé­hez a jogalapjának meg kell lennie, vagy az adatkezelő jogos érdeké­ből fakadókat. A jogalapon kívül az is fontos, hogy a jogszabályban előírt hatá­ridőn túl nem kezelhetők a munka­­vállaló személyes adatai. A mun­kavállalókat tájékoztatni kell a nyilvántartás alapján, amely nem lehet megtévesztő vagy hiányos. Az előírások be nem tartása mi­att kiszabható bírság felső határa jelentősen emelkedett, a társaság teljes árbevételének 4 százaléka, de legfeljebb 20 millió euró. Min­den olyan szervezet köteles adat­védelmi felelőst kijelölni, amelyik nagy mennyiségű személyes ada­tot kezel. A szervezetek kötelesek az adatvédelmi hatóságot legké­sőbb 72 órán belül értesíteni az adatvédelmi incidensekről. (Ha az incidens kockázatelemzése alap­ján kockázatot hordoz!) Mikor kezelhető személyes adat? Természetes személyről lévén szó, a legtöbb esetben a hozzájárulá­sát kell kérni (további szempontok a jogszerűségről a GDPR-rendelet II. fejezetének 2. cikkében olvas­hatóak). A hozzájárulásnak önkén­tesnek, határozottnak, egyértel-Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy mások­kal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szemponto­kat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja. Adatfeldolgozó: az a termé­szetes vagy jogi személy, köz­hatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel. műnek és részletes tájékoztatáson alapuló nyilatkozatnak kell lennie. Az egyértelmű hozzájárulás lehet írásbeli vagy szóbeli, és elfogad­ható pl. egy honlap megtekintése során egy arra szolgáló négyzet bejelölése, de az előre bepipált négyzet már nem megfelelő. Milyen jogai vannak az érintettnek? ■ Hozzáférési joggal rendelkezik, amely szerint joga van megis­merni milyen személyes adatot tart róluk nyilván az adatkezelő, és azok kezelési körülményeit is megismerhetik. ■ Helyesbítési jogával élve kérheti a rá vonatkozó pontatlan szemé­lyes adatainak késedelem nélküli kijavítását. ■ A hozzájárulás visszavonásához való joga alapján az érintett jo­gosult az adatai kezeléséhez adott hozzájárulását visszavonni. ■ A törléshez való jog szerint az érintett meghatározott esetek­ben (pl. jogalap nélküli adatke­zelés) kérheti a rá vonatkozó sze­mélyes adatok törlését. ■ Az adatkezelés korlátozásához való jog értelmében az adatkeze­lő az érintett igényének (pl. adat­törlés) elbírálásáig, az adatkezelő korlátozza az adatkezelést. ■ Az adathordozhatósághoz való jog szerint az érintett kérheti egy adatkezelőtől a saját adatkezelé­si információit, és azokat másik adatkezelőhöz továbbíthatja. ■ A tiltakozáshoz való jog értelmé­ben az érintett jogosult bizonyos esetekben tiltakozni személyes adatainak kezelése ellen. Ilyen indok lehet, ha a személyes ada­tokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtöt­ték vagy más módon kezelték. Esetleg, ha az érintett visszavon­ja a hozzájárulását, és ezzel meg­szűnik az adatkezelés jogalapja. A GDPR-rendelet életbe lépésével valószínűleg nagyobb biztonság­ban tudhatjuk majd a személyes adatainkat, és e kijelentésemmel elsősorban nem a jogszabályokat országunkban betartó itthoni mun­káltatókra gondolok, hanem azokra az Európán kívüli cégekre, akiknek vannak európai partnerei, felhasz­nálói. Főleg az ilyen vállalatok miatt hozták létre a nagyon szigorú, igen sok nyilvántartást és nyilatkoztatást is megkövetelő előírásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom