Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-01-01 / 1. szám

32 BARANGOLÓ Madocsa meséi Susán Janka | Fotó: Juhász Luca, Susán Janka Pakshoz az egyik legközelebbi kistelepülés, jelenleg csupán néhány fővel lakják többen, mint ezerkilenc­­százan. Az atomerőműből autóval húsz perc alatt oda lehet érni, ahogy azt le is mértem, amikor a riport­­készítés végett utaztam, és már késében voltam. A 6-os útról letérve az út már igencsak felújításra szo­rulna. Egy új burkolat talán többeknek meghozná a kedvét, hogy akár Madocsán telepedjenek le, hiszen a faluban mindig van eladó ház. Biciklizésre alkalmas időben Paksról a töltésen haladva sokaknak egyik kedvenc úti célja a település, esetleg a Duna partján található Viza bisztró, ahonnan egy hűsítő után lehet folytatni a kerekezést. A faluban óvoda és iskola is működik, biztosított az orvosi ellátás, sport­­csarnok, könyvtár, faluház, művelődési ház üzemel. Az általános iskola új fenntartója 2017 szeptembere óta a Madocsai Református Egyházközség, és az első tapasztalatok az együttműködésben rendkívül jók. Jelenleg száztizenhárom iskolás tanul a 2011-ben épített, akadálymentesített, szaktantermekkel felszerelt tágas épületben. A látogatás során Agócs Mihálynéval beszélgettem, az iskola igazgatónőjé­vel, telefonon kérdeztem Böde Dánielt, a falu országszerte ismert focistáját a Madocsához ma is fűződő kapcsolatairól, és kolléganőm, Baksa-Galó Éva mesélt a falu mindennapjairól, jelentősebb programjai­ról. Évi itt él gyerekkora óta, és innen jár dolgozni az atomerőműbe nap mint nap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom