Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-05-01 / 5. szám
MAGELLAN 33 NO nejlon... Zitán és Juditon kívül mindjárt megismerhetik Adriennt is. A három hölgy segítségével mutatjuk meg, hogyan is lehet a környezetkímélő életmódot belevinni a mindennapokba. Ökotúránkat egy budapesti piacon kezdjük, ahol Majoros Zita rendszeresen vásárol. Sokak számára talán kissé sajátos módon, de ehhez a piaci kofák már hozzászoktak. „Ebbe akkor még három parenyicát kérnék, meg egy ilyen ementáli sajtot". Zita bizony nem nejlonzacskóba, hanem a korábban említett üvegekbe kéri az ételeket. Évtizedek óta ökoszemléletű, egy ideje pedig a Zero Waste - azaz zéró szemét - gondolkodásmódnak megfelelően próbál élni. Arra törekszik, hogy minél kevesebb hulladékot termeljen. „Azért öt-hat üveggel járok, meg plusz a tejesüvegek, és azért még hozzájönnek a vászonzacsik." Zita mindig előre jelzi, hogy nem kér zacskót. Még akkor sem, ha automatikusan adnának neki. A most vásárolt ételekkel legalább 10-15 darab nejlonzacskót spórolt meg, de vannak még más praktikái is, amivel csökkenti a naponta termelt hulladék mennyiségét. Itthon a hazait... Zita mindjárt beszél erről is, de egyelőre maradjunk az ételeknél, és menjünk át egy másik piacra, ahol a messziről jött termékek mellett nagyon sok a hazai. „Meg szeretném kérdezni, hogy honnan érkeztek a termékek? Szeged? Az jó." Boóc Judit a Felelős Gasztrohős alapítvány munkatársa mindig arra törekszik, hogy helyi, azaz magyar termékeket vásároljon. Vászontáskával járja a piacot, ő is tudatos a nejlonfogyasztásban, azaz egészen pontosan annak elhagyásában. Most ő segít tájékozódni abban, hogyan is érdemes vásárolni. „Ez egy általános dolog, hogy a piac közepén árulnak az őstermelők, kistermelők." De nemcsak zöldséget, gyümölcsöt, hanem tojást, amivel kapcsolatban rögtön kapunk is egy kis információt. „Az egyes és a nullás jelzésű tojásoknál azt tudhatjuk, hogy ezemölcsöket nagyon sokszor kezelik gombaölőkkel, vírusölőkkel, hogy kibírják ezt a hosszú utat. Nagyon gyakran éretlenül szedik le a termést, és konzerválóanyagot tesznek rá, majd mielőtt megérkezik, szintén valamilyen anyaggal bepermetezik, amitől hirtelen megérik." Ez pedig nemcsak az emberekre veszélyes, hanem ugyanúgy a minket körülvevő környezetre is. két a tojásokat tojó tyúkokat négy négyzetméteren tartják." De húst is találunk olyat, ami helyi és szabad tartású. „Nagyon egyszerűen fel lehet ismerni, hogy melyik állat volt szabad tartású. Csupán a méretét kell nézni. Például a csirke esetében a nagyobb csirke biztos, hogy szabad tartású volt, mert többet mozgott." Ezáltal pedig egészségesebb is. A helyi, szezonális alapanyagok, a legelőn nevelt állatok húsa és teje, vegyszermentes zöldségek és gyümölcsök nemcsak a szervezetnek, hanem a földnek is „egészségesebbek". „A messziről érkező, főleg déli gyüAdd vissza, amit elveszel... De most egy kicsit mozduljunk ki a piacok ismert és megszokott világából. 70 kilométerre Budapesttől egy vendégházat látogatunk, ahol szintén figyelnek az egészségre és a környezetre, minden tekintetben törekszenek a fenntarthatóságra. Azaz, annyit vesznek el a természetből, amennyit vissza is tudnak annak adni. „Itt ez a sok föld, és gondoltuk, hogy miért ne próbálnánk meg, hogy elültetjük." Hodik Adrienn-nél minden, amit a kertben termesztenek később a konyhaasztalra kerül, azokkal az élei-
