Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-12-01 / 12. szám

50 SPORT Tóth Márton | Fotó: internet Zenéljen, nyelvet tanuljon vagy sportoljon a gyerek? Vagy hagyjunk neki szabadságot arra, hogy gyerek legyen? Mi az, ami jó neki, és egy életen át elkíséri? Bármit is választunk, bizalommal kell fordulnunk mind a fiatal, mind az őt terelgető tanár, edző irányába. Nagy felelősség a szülői lét, hi­szen egy új életnek adják meg a medrét, ami a gyerekkel történik, amilyen ingerek, élmények érik, az mind-mind elkíséri egy egész életen át. Már az elejétől hatás­sal vagyunk a csöppségre, amit teszünk, mondunk, mutatunk, be­folyásolni fogja a későbbiekben. Ma már digitalizált világba szület­nek a gyerekek, ám úgy gondo­lom, hogy ezt a hatást észszerű keretek között kell tartani. A sze­mélyes kapcsolatok, megélt élmények a közösségbe tartozás érzését erősíthetik, ami valódi tartalmat tud adni a mindenna­poknak. Ezt a közösségi élményt nyújtja a sport. Egy bizonyos életkor után biza­lommal kell lennünk a gyermekünk iránt, és akkor látjuk, hogy az ad­digi nevelésünk milyen eredményt hozott. Amikor bölcsődébe, óvo­dába kerülnek, akkor már másvala­kikbe is kell bizalmat injektálnunk. Ott kell hagyjuk a kicsit, ekkor már más is bekapcsolódik a nevelésbe. Bízzam valakire a gyerek nevelé­sét, aki nem én vagyok? Természetesen a szülők is egyre jobban belejönnek ebbe, ésamikor edzőt kell választani, akkor rutino­san vizsgálják a helyzetet. Sport­ágat vagy edzőt választ a gyerek? A gyerek vágy a szülő dönt? Tapasztalatom szerint közös dön­tés eredménye egy-egy sport­ág kiválasztása, amihez termé­szetesen egy edző is tartozik. Ha valamelyik a kettő közül nem klappol, akkor jön a váltás. Az én

Next

/
Oldalképek
Tartalom