Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-12-01 / 12. szám

30 BARANGOLÓ „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne" Susán Janka | Fotó: Susán Janka Dunaszentbenedek egy csendes, nyugodt, nyolcszáztíz fős kiste­lepülés, Paksot tekintve a Duna túlpartján, az atomerőművel szemben, Kalocsához egész közel. Ahogy közeledtem a faluhoz, volt egy olyan rész, ahol a falu látképe mögött az atomerőmű kéményei is látszottak érdekes összképet adva. Meglepő volt számomra, hogy idegenként is hangosan üd­vözöltek a gyalog vagy biciklivel közlekedők, azt éreztem, itt nem mennek el szótlanul az ide láto­gatók mellett. Nyáron Paksról is sokan járnak át a jó fekvésű strandjára, ahol büfé is üzemel, a kalandvágyók akár ott is kempin­­geznek, a turizmus fontos a tele­pülés számára. A település első említése az 1300-as évekből való, sokáig a környék központja volt a rév üzemeltetésének is köszön­hetően. A Kalocsai Érsekség már ezeréves, és Dunaszentbenedek a nevét egy régi bencés szerze­teskolostorról kapta, amelynek maradványait a mai napig fellelik a földművesek, valamint a föld is más színű ott, ahol valaha az kolos­tor állt Évszázadok óta mezőgaz­dasággal foglalkoztak az itt élők, a település körül lévő termékeny földeket és szép réteket megmű­velve. Jelenleg a faluban az álta­lános iskolának az alsó tagozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom