Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-11-01 / 11. szám
16 BENNÜNK AZ ERŐ Női vezetőkkel működő cégek aránya létszám-kategória szerinti bontásban 250 fő és több 50-249 fő 20-49 fő 10-19 fő 1-9 fő 0 vagy ismeretlen 24,49% í) 35,11% 34,58% 0,00% 5,00% 10,00% 15,00% 20,00% 25,00% 30,00% 35,00% ' Forrás: Központi Statisztikai FHivatal Munkaerő-piaci esélyegyenlőség adatsor (2015-ös adat)- Ez miért alakult így? Lehet erre választ találni?- Ez egy természetes folyamat. A nők 30 és 40 év között valamikor meg fogják állítani a karrierjüket a gyermekvállalás miatt legalább egy-két évre, de ha több gyereket vállalnak, akkor hosszabb időre is. Ez mindenképpen lelassítja, viszszaveti azt a fajta karrierutat, ami a férfiaknál ilyen szempontból töretlenül halad tovább. Én egyébként a saját környezetemben azt is tapasztalom, hogy egyre jellemzőbb a karrierúton történő megállás vagy akár teljes más irányba történő fordulás.- Ez egy tökéletes pont, mikor egy kicsit személyesebb vizekre evezhetünk. Ugyanis az Ön karrierjében is volt egy tudatos megállás a családalapítás miatt. Hamarosan erre is bővebben kitérünk, de előtte hadd kérdezzem a női vezetői tapasztalatokról. Ön a TESCO-nál régiós szervezetfejlesztési vezető volt. Mi a tapasztalta? A ténykedése könnyebb vagy nehezebb volt női mivoltából fakadóan?- A nemem miatt nem volt soha könnyebb vagy nehezebb. Mivel a vállalat nemi szempontból elég kevert, így egyáltalán nem volt ebben nehézség. Lehet, hogy egy más kultúrájú vállalatnál vagy egy más nemzetiségi kultúrában, ahol kevésbé jellemző mondjuk a nők szerepe a vezetői pozícióban, ott talán különlegesebb vagy nehezebb is a helyzetük. Szerintem nálunk, Európában ez már nem okoz problémát.- És mi a helyzet a szülés után a munka világába történő visszatéréssel?- Azt gondolom, hogy ez egy sokkal szélesebb körű probléma, mint az, hogy nőt vagy férfit veszek-e fel. Hogy vissza tudom-e vagy vissza akarom-e venni a kismamát a gyes után is. A kismamáknak a fele nem tud viszszamenni a régi helyére, nem tud visszamenni a régi cégéhez.- Hivatalosan vissza kellene vennie?- Igen. Történtek olyan törvényi módosítások, amik segítenék a visszatérést, de közben, ha nincs megfelelő munkakör, akkor meg nem kell visszavenni.- Akkor most mi a gyakorlat? Mennyire könnyű vagy nehéz mindez? Ön is kismama, egy hároméves kisfiú boldog édesanyja. Mi történik, mikor vissza akarnak illeszkedni a munka világába?- Ott van a kormányzati segítség, az ösztönzés, hogy a munkáltatók vegyék vissza a kismamákat minél előbb, hogy visszailleszkedhessenek a munkába. Erre hozták a gyed extra nevű törvényt, ami egyrészt lehetővé teszi, hogy már a gyermek féléves korától visszamehessen a kismama dolgozni, és hogy ne veszítse el a gyermek után járó ellátást is, illetve hogy a munkáltatók kapnak járulékkedvezményt, amellyel akár évi 282 000,-Ft/fő megtakarításuk lehet, ha kismamát foglalkoztatnak. Tehát ez az az ösztönzés, amit nyilván a kormány azért vezetett be, hogy segítse a kismamáknak a munkába történő visszaállását, és hogy a munkáltatókat is szívesebben vegyék őket vissza. Mindamellett kell egy megfelelő bölcsődei ellátás, ami még nem áll teljesen rendelkezésre, bár ebben is történtek most törvénymódosítások és előrelépések.- Akkor, ha jól értelmezem, tulajdonképpen a visszailleszkedés az az anyai létből fakadóan nehéz, és nem a munkaadó részéről?- De ott van a munkaadó része is. Mindenképpen gyökeres szemléletváltás kell, mert a munkaadóknál még sok helyen az van, hogy amikor a kismama kiesett a munkából, ugye nyilván pótolták. Nem biztos, hogy vissza tud illeszkedni, illetve van egy nagyfokú félelem amiatt, hogy nem lesz olyan megbízható munkaerő, hiszen a gyerekbetegségek miatt sokkal többet fog hiányozni. De persze látni azért jó tapasztalatokat meg jó példákat is. Egyre több vállalat ismerte föl, hogy ha némi rugalmasságot biztosít a kisgyermekes anyáknak, akkor nagyon-nagyon hálás és megbízható, elégedett és
