Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-11-01 / 11. szám

BENNÜNK AZ ERŐ

15- Ez változó, de az biztos, hogy a hazai helyzet általánosságban az egyik legrosszabb az Európai Unión belül. De hadd mondjak példákat is. Magyarország a nők és férfiak foglalkoztatottsági aránya tekintetében az EU-ban a középmezőnyben van. A nők és férfiak fizetése közötti különbség általában 15%, ami szintén középmezőny az EU-ban. A nők aránya a nagyvállalatok felső vezetésében (azaz a vezérigazgató és igazgatótanács) tekintetében az EU-átlag 23,9%, a magyar átlag 12,3%, ezzel Magyarország a 21. a 28 országos összehasonlításban. Érdekesség továbbá, hogy a nők aránya a parlamentben és a kormányban EU-s összehasonlításban 9,5%-kal a leggyengébb, tehát itt Magyarország az utolsó a sorban. Vannak irányelvek, ajánlások az EU-tól, amiket nagyobb vállalatok követni szeretnének. Ugyanakkor arra oda kell figyelni, hogy ne azért válasszanak ki valakit, mert nő. Az a fontos, hogy mindig meg kellene teremteni az esélyét annak, hogy a nők is megkaphassák ugyanazt a feladatkört.- És minden esetben meg is szeretnék kapni ugyanazt a feladatkört a hölgyek? Nem szólhat közbe a családalapítás vágya vagy a már meglévő gyermek nevelése?- De. Olyannyira, hogy erre egy kifejezés is létezik. Az úgynevezett üvegplafon jelenség. Ez egy láthatatlan határvonal, amit egy bizonyos szinten már nagyon nehezen lépnek át a nők a karrierépítésük során. Van, hogy nem is a lehetőség nincs meg, hanem a nők maguk fogják vissza magukat ebben az előrelépési lehetőségben, és nem vállalnak el egy magasabb pozíciót, mert már tervezik, hogy 1-2 éven belül úgyis más irányt vesz az életük.