Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-01-01 / 1. szám

KLÍMA ÉS ENERGIA

év között) létrejött Gondwana, az őskontinens, amelyből később kialakult Pangea, az egyetlen szuperkontinens. Ekkor játszódott le a permokarbon jégkorszak, ami kiterjedt fajkihalással járt, a lehűlésben minden bizonnyal meghatározó szerepet játszott a légköri szén-dioxid növények általi kivonása a légkörből, és felhalmozódása kőszén formájában. Az ezt követő melegházi időszakban jelentek meg a dinoszauruszok. A perm és a triász időszak határán, 251 millió éve viszont egy szélsőséges felmelegedés okozott ismét környezeti katasztrófát. Ez volt a földtörténetben ismert legsúlyosabb kihalás: becslések szerint a tengeri fajok 96%-a, a szárazföldi gerinces fajok 70%-a pusztult ki. A biodiverzitás rendkívül súlyos visszaesése miatt az élővilág talpra állása jóval hoszszabb időt vett igénybe a triász elején, mint más jól ismert kihalások után. A feltételezések szerint a felmelegedést a szibériai nagy kiterjedésű és intenzitású bazaltvulkánosság okozta, melynek során óriási mennyiségű kén és C02 került a légkörbe. A kén savas esőket, ezzel a növényzet pusztulását okozta, a szén-dioxid pedig növelte az üvegházhatást. A felmelegedést erősítette, hogy a kontinentális selfek üledékében felhalmozódott metánhidrátból a metán - amely a C02-nél sokkal hatékonyabb üvegházgáz — felszabadult. A globális felmelegedés miatt az óceáni áramlási rendszerek valószínűleg leálltak, oxigénhiányos víztömeg alakult ki, ami katasztrofális hatással volt a tengeri élővilágra. Hasonló globális klímaváltozás zajlott le a triász időszak végén is, feltehetően szintén bazaltvulkáni tevékenység