Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-07-01 / 7. szám
EMBERI HÁLÓZATOK 23- Mindenképpen másban kell gondolkodni. Nyilván az alapelvek, a célok nem feltétlenül különböznek. De másfajta szerkesztési logika kell adott esetben.- Egy kicsit bulváros kérdést hadd tegyek fel. Nem olyan régen lehetett olvasni Kasza Tibi kapcsán, hogy beárazták az ő Facebook-profilját, amit egymilliárd forintra értékeltek. Be lehet árazni egy oldalt? És ha igen, akkor milyen szempontok alapján?- Erről mi is sokat beszélgettünk itt a szakmában, hogy vajon reális vagy nem reális. Kívülről ezt azért nehéz megmondani. Egyrészt nincs egy konkrét számítási módszer ennek megállapítására. Másrészt pedig ahhoz, hogy meg tudjuk mondani egy Facebookoldalnak az értékét, sok belső információra van szükség. Fontos kérdés, hogy neki mennyi bevételt hoz konkrétan az oldal, és mik ennek a tendenciái. Valamint, hogy mennyi pénzt tudna ebből kivenni az a potenciális vevő. De ez esetben az a kérdés, hogy Kasza Tibi nélkül működne-e vagy sem az oldal. És vélhetőleg jelen pillanatban nem lehetne Tibi nélkül ugyanazokat a bevételeket elérni. Összességében én azt gondolom, hogy most nem reális ez az ár, de akár pár év múlva talán még reális is lehet.- Mitől tud ennyire értékessé válni egy Facebook-oldal?- Az ő esetében a személyes márkája és a jelenléte. Összegyűjtött közel egymillió embert, és azzal a kommunikációval, amit ő folytat, rendszeresen el tudja érni. Azok a termékek, szolgáltatások, amelyek a profilján megjelennek, rengeteg emberhez jutnak el. Ebbe van potenciál, de ebbe az ő személyisége nagyon erősen benne van.- Egy kérdés a jövővel kapcsolatban. Lehet most látni, hogy merre halad a Facebook? Szoktatok erről beszélgetni a kollégáiddal?- Folyamatosan csak arról beszélgetünk.- És mit vizionáltok?- Ketté kell választani. Facebook mint platform, mint ez a kék gomb, az ikon a telefonunkon meg a számítógépünkön és a Facebook mint cég. Nagy különbség, mert a Facebook különböző platformok sokaságával tud felvonultatni. Instagram, Messenger, Whatsapp. Ezeket több milliárd ember használja. És ott vannak még az egyéb technológiák, amelyek a virtuális valóság irányába mozdultak el, és virtuális valóságplatformot fejlesztenek. Véleményem szerint, ha az összes facebookos céget érintjük, akkor a fő technológiák azok a virtuális valóság és a mesterséges intelligencia. Ha meg kifejezetten a Facebookról beszélünk, akkor meg ez egy olyan új internet akar lenni, ahol mindent meg tudunk valósítani. Ha mondjuk meglátok egy könyvet, és meg szeretném venni, akkor „kimegyek" egy weboldalra, és ott majd megvásárolom. Erre hamarosan nem lesz szükség, mert a Facebookon belül a fizetési folyamatig meg fogjuk tudni ezt valósítani. A Facebook tulajdonképpen a weboldaláktól, a mobilalkalmazásoktól akarja elszívni a felhasználókat, hogy ne is kelljen kimennem az oldalról, és így még több reklámot tudnak nekem megjeleníteni.- Ezek ismeretében felmerül bennem, hogy tulajdonképpen a Facebook és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások a társadalom hasznára válnak, váltak, vagy ellenkezőleg?- A válaszom nem lesz meglepő. Én azt gondolom, hogy egyértelműen hasznos, de tudni kell, hogyan használjuk. De egyébként a Facebook kérdést vet fel. Felmerült mostanában, hogy ez egyre inkább egyfajta infrastruktúraként létezik, mint egy ilyen közszolgáltatás, mint a víz meg a villany. Csak ugye ez egy társadalmi alapszolgáltatásként kéne, hogy működjön. Viszont magánkézben van. Bizonyos szempontból egyszerűbb lenne, ha a vezetőiket és az irányt a társadalom választaná meg. De hát ugye magáncég, tehát ez nem nagyon jöhet szóba. De az adózás kérdése sem rendezett megnyugtatóan. De hát ez egy annyira új viszony a nagy cégek és a különböző államok között, hogy ki kell dolgozni a megfelelő megoldást. Dánia egyébként felismerte ezt a helyzetet. Ott néhány hete neveztek ki egy nagykövetet, akinek az lesz a feladata, hogy ezekkel a nagy nemzetközi cégekkel tartsa a kapcsolatot.
