Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-07-01 / 7. szám
24 EMBERI HÁLÓZATOK A szerelem hálójában Lehmann Katalin | Fotó: internet, Juhász Luca Ha már kimondtuk az első igent, akkor érdemes összeszedni a gondolatainkat, hogy hol és mikor vagy mikor és hol szeretnénk tartani az életre szóló, és várhatóan egyszeri és megismételhetetlen esküvőt és lakodalmat. Persze nem rohanhatjuk le mindjárt a leendő férjet, aki az imént még a lánykéréstől izgatottan rebegett valami, „hozzám jönnél-e feleségül?"-t fél térden, de ha már mindketten felocsúdtunk, és kisírtuk magunkat, akkor már jó időben érdemes nekiállni a közös gondolkodásnak. Öveket becsatolni, az első közös nagy megmérettetés (a közös lakásba költözés után és az első gyermekszületés előtt), az esküvőszervezési pánikvonat elindult! Némi egészséges izgalom megengedett, végül is a szülői fészket elhagyva ilyenkor jön létre életünkben a legfontosabb emberi kapcsolati háló, a család. Valljuk be, ilyenkor mindenki a legnagyobb jó szándékkal közeledik a menyasszony és vőlegény felé, akiknek a mindennapjait felőrölheti a segítő kezek tolakodásba fajuló figyelmessége, ha ugyan ezt figyelmességnek hívhatjuk. Az esküvőszervezés ideje alatt hamar kialakulhat egyfajta pánikhangulat vagy mégsem, ha körültekintően, az esküvőszervezésben jártas (nem, nem a többszörösen elvált és „férjhez menős" barátnőkre és kolléganőkre gondolok) szakemberekre bízzuk magunkat. Mindenekelőtt fontos lefektetni olyan alaptételeket, amelyre bátran gondolhatunk, ha azt érezzük, most aztán tényleg megőrülünk! Az egyik ilyen alaptézis lehet, hogy:- Minden helyzetben szeretjük az anyósunkat, hiszen ő csak legjobbat akarja nekünk! (Emlékezzünk erre, ha leendő férjünk édesanyja mindenáron azt a csodaszép kis fülbevalót tenné a fülünkbe, minket pedig kiráz a hideg az ékszernek még csak a gondolatától is. Nem ez a legfontosabb dolog most, koncentráljunk például a fotósra és a zenekarra.)
