Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-06-01 / 6. szám
ATOMJÖVŐ 9 Nonprofit Kft. weboldalán: www. rhk.hu, emellett üzemlátogatásra is lehetőség nyílik, amelynek megszervezésében szintén az említett honlap kalauzol.) „Az igazi kihívást a hosszú élettartamú, nagy aktivitású hulladékok kezelése jelenti" - mutat rá szakértőnk. Logikus, hogy ha ezekre megnyugtató megoldást tudunk találni, akkor a kevésbé problémás sugárzó hulladékok sem okozhatnak gondot. A hosszú élettartamú, nagy aktivitású hulladékok meghatározóan a kiégett kazetták, amelyek üzemanyagként szolgáltak az atomerőmű villamosenergia-termelési folyamatában. A kiégett üzemanyag-kazetták villamosenergia-termelésre már nem alkalmasak, de továbbra is erős sugárzást bocsátanak ki, így ártalmatlanítás nélkül veszélyt jelentenének az élővilágra, illetve az egészségünkre. Közel egymillió évvel kell számolni azt az időtartamot tekintve, ami alatt a kiégett kazetták „veszélyessége" lecsökken a bányászott uránérc „veszélyességének" - vagyis a természetben is jelenlevő aktivitás - szintjére. A Paksi Atomerőmű négy reaktorában évente 336 kiégett kazetta keletkezik (azaz reaktoronként 84), miközben az erőmű a hazai villamosenergia-termelésnek több mint a felét biztosítja. Egy üzemanyag-kazetta hatszögletű, 14,5 centiméter kulcsméretű és 3,2 méter hosszú, a tömege pedig körülbelül 215 kilogramm. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 70 tonna kiégett üzemanyag keletkezik. Összehasonlításképpen megemlíthető, hogy Magyarországon az üvegházhatású gázok mennyisége 66,9 millió tonna volt 2013-ban (C02-egyenértéket tekintve), az éves begyűjtött települési hulladék pedig 3,8 millió tonnát nyomott 2014-ben. Ugyanakkor nem mellékes, hogy a Paksi Atomerőmű folyamatosan áttér a 12 hónapos átrakási ciklusidőről a 15 hónaposra. Ez azt jelenti, hogy a reaktorok a korábbi 11 hónap üzemelésből és 1 hónap karbantartásból álló ciklusa 14 hónap üzemelésre és 1 hónap karbantartásra változik. Ennek következtében az évenként és reaktoronként
