Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-06-01 / 6. szám
10 ATOMJÖVŐ keletkező 84 kiégett kazetta száma átlagosan 81,6-re csökken, vagyis a jelenleginél kedvezőbben alakul. Ezt a fejlesztést is figyelembe véve a reaktorok meghosszabbított, ötvenéves üzemidejének végéig 17 716 kiégett kazetta keletkezik, ami körülbelül 3800 tonna össztömeget jelent. Magyarországi viszonylatban ez az a problémás mennyiség tehát, amely kezelést igényel. „Nemzetközi szakmai konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy a nagy aktivitású hulladékok végleges ártalmatlanításának módszere a mélységi geológiai tárolóban történő végleges elhelyezés"- szögezi le szakértőnk. Elvi lehetőségek persze felmerültek ezen kívül is. így a jégtakaróban történő vagy a mélytengeri elhelyezés, amelyek ellen környezetvédelmi szempontok szólnak. Emellett a világűrbe való kilövés lehetősége is megfogalmazódott, amely azért tűnik járhatatlan útnak, mert rendkívüli drága, nem beszélve arról a kockázatról, amit egy sikertelen kilövés és a sugárzó anyag visszahullása jelent. A kiégett kazetták kezelése két lépcsőben valósulhat meg: az első lépés az átmeneti tárolás, majd ezt követi a végleges elhelyezés mélységi geológiai tárolóban. Átmeneti tárolásra azért van szükség, mert a kiégett kazetták a radioaktív sugárzás kibocsátása mellett hőt is termelnek. Az átmeneti tárolás 50 éves időszakot ölel fel. Ez alatt az atomerőmű szomszédságában található, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában helyezik el a kiégett üzemanyagot, ahol biztosított a hűtése mindaddig, amíg a hőtermelődés kellően lecsökken. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója szelvényes szerkezetű, így viszonylag könnyen bővíthető épület, ezáltal képes befogadni az atomerőmű élettartama során keletkező kiégett kazettákat. „Az átmeneti tárolást követő végleges elhelyezés koncepciójának kialakításakor, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a többszörös gátrendszer elvét alkalmazták" - lépteti tovább a gondolatot a szakember. Lényegében arról van szó, hogy megfelelő geológiai jellemzőkkel rendelkező kőzetben, mintegy 500 méter mélyen, korrózióálló konténerekben helyezik el a sugárzó anyagot, a befogadókőzet és a konténerek közötti (más szóval a fúrólyukakban maradó) üres tereket pedig záróanyaggal (például bentonittal) töltik ki. A hármas gátat tehát a konténer, a záróanyag és a befogadókőzet képezi. Magyarországon a nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezésére szolgáló telephely kutatását ígéretes helyzetbe hozta, hogy az 1980- as évek végén, a mecseki uránbánya vágatrendszerének kihajtása során alkalmasnaktűnő kőzetet találtak. A célirányos kutatási program 1993-ban indult, és jelenleg is tart. A nagy aktivitású hulladékok, illetve kiégett kazetták végleges elhelyezésére szolgáló tároló létesítése a 2050-es évek közepére várható. A teljes képhez hozzátartozik, hogy ilyen tároló még sehol sincs a világon, de a magyar kutatási program számára irányadók lehetnek az előrehaladottabb fázisban levő nemzeti kutatások, így a franciák, a svédek vagy a finnek eredményei (az utóbbiak járnak legelöl, náluk körülbelül 2025-re készülhet el a tároló). A kiégett kazetták ártalmatlanítása kapcsán szólni kell arról a lehetőségről is, amit az úgynevezett reprocesszálás jelent. Ez röviden azt takarja, hogy a kiégett kazettákból kinyerik és újrahasznosítják a plutóniumot és az uránt (e tekintetben tehát nem is helyes a kiégett kazettákat hulladéknak titulálni, hiszen jelentős értéket képviselhetnek). Ezen túlmenően a negyedik generációs - azaz a legmodernebb - reaktorok viszonylatában arra nézve is kiterjedt kutatás folyik, hogy a kiégett kazettákban található más
