Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-06-01 / 6. szám

10 ATOMJÖVŐ keletkező 84 kiégett kazetta száma átlagosan 81,6-re csökken, vagyis a jelenleginél kedvezőbben alakul. Ezt a fejlesztést is figyelembe véve a reaktorok meghosszabbított, ötvenéves üzemidejének végéig 17 716 kiégett kazetta keletkezik, ami körülbelül 3800 tonna össz­­tömeget jelent. Magyarországi viszonylatban ez az a problémás mennyiség tehát, amely kezelést igényel. „Nemzetközi szakmai konszen­zus alakult ki a tekintetben, hogy a nagy aktivitású hulladékok végleges ártalmatlanításának módszere a mélységi geológiai tárolóban történő végleges elhelyezés"- szögezi le szakértőnk. Elvi lehe­tőségek persze felmerültek ezen kívül is. így a jégtakaróban törté­nő vagy a mélytengeri elhelyezés, amelyek ellen környezetvédelmi szempontok szólnak. Emellett a világűrbe való kilövés lehetősége is megfogalmazódott, amely azért tűnik járhatatlan útnak, mert rend­kívüli drága, nem beszélve arról a kockázatról, amit egy sikertelen kilövés és a sugárzó anyag vissza­­hullása jelent. A kiégett kazetták kezelése két lépcsőben valósulhat meg: az első lépés az átmeneti tárolás, majd ezt követi a végleges elhelyezés mély­ségi geológiai tárolóban. Átmene­ti tárolásra azért van szükség, mert a kiégett kazetták a radioaktív sugárzás kibocsátása mellett hőt is termelnek. Az átmeneti tárolás 50 éves időszakot ölel fel. Ez alatt az atomerőmű szomszédságában található, a Kiégett Kazetták Át­meneti Tárolójában helyezik el a kiégett üzemanyagot, ahol bizto­sított a hűtése mindaddig, amíg a hőtermelődés kellően lecsök­ken. A Kiégett Kazetták Átmene­ti Tárolója szelvényes szerkezetű, így viszonylag könnyen bővíthető épület, ezáltal képes befogadni az atomerőmű élettartama során ke­letkező kiégett kazettákat. „Az átmeneti tárolást követő vég­leges elhelyezés koncepciójának kialakításakor, a nemzetközi gya­korlatnak megfelelően, a több­szörös gátrendszer elvét alkalmaz­ták" - lépteti tovább a gondolatot a szakember. Lényegében arról van szó, hogy megfelelő geoló­giai jellemzőkkel rendelkező kő­zetben, mintegy 500 méter mé­lyen, korrózióálló konténerekben helyezik el a sugárzó anyagot, a befogadókőzet és a konténerek közötti (más szóval a fúrólyukak­ban maradó) üres tereket pedig záróanyaggal (például bentonit­­tal) töltik ki. A hármas gátat te­hát a konténer, a záróanyag és a befogadókőzet képezi. Magyarországon a nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezésére szolgáló telephely kutatását ígére­tes helyzetbe hozta, hogy az 1980- as évek végén, a mecseki uránbá­nya vágatrendszerének kihajtása során alkalmasnaktűnő kőzetet ta­láltak. A célirányos kutatási prog­ram 1993-ban indult, és jelenleg is tart. A nagy aktivitású hulladékok, illetve kiégett kazetták végleges elhelyezésére szolgáló tároló lé­tesítése a 2050-es évek közepére várható. A teljes képhez hozzátar­tozik, hogy ilyen tároló még sehol sincs a világon, de a magyar kuta­tási program számára irányadók lehetnek az előrehaladottabb fá­zisban levő nemzeti kutatások, így a franciák, a svédek vagy a finnek eredményei (az utóbbiak járnak legelöl, náluk körülbelül 2025-re készülhet el a tároló). A kiégett kazetták ártalmatlanítá­sa kapcsán szólni kell arról a lehe­tőségről is, amit az úgynevezett reprocesszálás jelent. Ez röviden azt takarja, hogy a kiégett kazet­tákból kinyerik és újrahasznosít­ják a plutóniumot és az uránt (e tekintetben tehát nem is helyes a kiégett kazettákat hulladéknak titulálni, hiszen jelentős értéket képviselhetnek). Ezen túlmenő­en a negyedik generációs - azaz a legmodernebb - reaktorok viszonylatában arra nézve is ki­terjedt kutatás folyik, hogy a ki­égett kazettákban található más

Next

/
Oldalképek
Tartalom