Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-01-01 / 1. szám
14 KLÍMA ÉS ENERGIA az elektromos autók - ezen a területen jelentős fejlesztések voltak a fajlagos kapacitásban, a hatékonyságban. A harmadik a villamosenergia-rendszer által termelt áram tárolásához kapcsolódó kutatások területe, de ezek a tárolók napjainkban még sokkal kisebb kapacitásúak, mint amire a rendszernek szüksége lenne. Jelenleg talán a lítiumion-technológia a legfejlettebb, és egyelőre nem látszik forradalmian új technológia, amely alapvetően meg tudná változtatni ezt a szegmenst.- Mi teremti meg az energiabiztonságot az országunkban és Európában?- Azt látni kell, hogy az európai energiarendszerben a villamos energia negyede atomerőművekből származik. Az atomenergia a legnagyobb C02-mentes energiatermelési mód, amely alaperőműként a karbonmentes technológiák közül folyamatosan rendelkezésre áll (időjárástól függetlenül bármikor tud termelni). A hagyományos értelemben szabályozható karbonmentes technológiák közül jelentősebb energiaforrás még a víz és a biomassza. Az összes többi energiaforrás vagy időjárásfüggő, vagy C02-kibocsátó. Az elemzések azt mutatják, ha komolyan vesszük a klímavédelmi célokat, és meg akarjuk állítani két foknál a globális felmelegedést, akkor egyértelműen fenn kell tartani az atomerőművek jelenlegi részesedését az energiamixben.- Mi történik azokban az országokban, ahol Fukushima után atomerőműveket állítottak le?- A németeknél folyamatosan nőtt 2011 után a C02-kibocsátás, hiszen fokozták a szénerőműveket alkalmazását, újakat is üzembe helyeztek. Úgy érzem, Berlinben kettős beszéd zajlik, a jelenleg hatályos szabályozás értelmében a klímavédelmi vállalások csak nehezen teljesíthetőek, miközben erősödnek az ellátásbiztonsági kockázatok. Ezen hosszú távon változtatniuk kell. Svájcban nemrég tartottak népszavazást az atomerőművek bezárásáról, és a lakosság többsége az atomerőművek további használata mellett foglalt állást.- Úgy hallottam, hogy Japánban újraindítanak atomerőműveket.- Japánban egy nagyon komoly válsághelyzet alakult ki a fukushimai baleset után. Az atomerőművek leállítása miatt radikális energiafelhasználási megszorítások, drasztikus beavatkozások voltak szükségesek, amelyek jelentős részét mind a mai napig fenntartják. Ezenkívül a kieső nukleáris kapacitások pótlását fosszilis energiahordozókkal, alapvetően cseppfolyósított import földgázzal oldották meg. Náluk nemcsak az történt, hogy műszakilag felismerték, hogy baj volt a fukushimai erőművel, hanem azt is be kellett lássák, hogy a szabályozási rendszerük hibás. Új hatósági rendszert építettek, minden korábbinál szigorúbb normarendszerrel, amelyet minden nukleáris létesítménynek maradéktalanul teljesítenie kell a visszaindítás előtt.Ráadásul az import miatt drasztikusan emelkedtek az energiaárak, így nőtt az egész japán gazdaság energiaimportnak való kitettsége, amelyen az atomerőművek szakaszos újraindításával lehet idővel enyhíteni. Lassan indulnak vissza az atomerőművek Japánban, de az látszik, hogy a szándék erős a blokkok visszaindítására.- Milyen változások várhatók a villamosenergia-rendszerben 2040-ig?- Kezd abban kialakulni egy konszenzus, hogy elsősorban a szénerőműveket kell kiszorítani a rendszerből. Németországban ez el is indult, tárgyalnak az alacsonyabb hatásfokú régebbi szénerőművek leállításáról, utána valószínűleg az újabbakkal is ez fog történni. A németeknél látunk egy másik trendet is: az Északi Áramlat 2 gázvezetékprojekttel megpróbálják bebiztosítani magukat nagy mennyiségű orosz földgázimporttal. Ezzel szemben persze azt is látni kell, ha a földgázfelhasználást nem szorítják vissza az európai országok, akkor nem teljesíthetőek a klímavédelmi célok. A Nemzetközi Energiaügynökség nemrégen publikált World Energy Outlook 2016 c. dokumentumában szereplő 450-es forgatókönyv az, amely leginkább el tud vezetni a 2 fokos klímaváltozási célhoz, ebből egyértelműen kiolvasható, hogy 2040-re az energiamix 10%-ára kell visszaszorítani a fosszilis alapon előállított villamos energia arányát, hogy a légköri C02-koncentráció ne növekedjen 450 ppm fölé. Az atomenergia szerepe a forgatókönyv szerint körülbelül a jelenlegi szinten marad Európában (a világon 2,5-szeresére nőhet a nukleáris alapon megtermelt áram mennyisége), és növekedni fog a szél-, a nap- és az egyéb megújuló energiaforrást felhasználó termelőkkel előállított villamos energia meny-
