Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-01-01 / 1. szám
KLÍMA ÉS ENERGIA Az EU-s villamosenergia-termelés szerkezete 450 Scenario-ban ■ Egyéb RÉS PV ■ Szél ■ Víz ■ Atom ■ Gáz ■ Olaj ■ Szén Forrás: aszodiattila.blog.hu nyisége is. Magyarország ezzel a célkitűzéssel összhangban jár el, hiszen mi jó ideje az atomerőmű kapacitásának fenntartásán dolgozunk.- Mennyire tartja fontosnak, hogy Magyarország ne függjön az energiaimporttól?- Ez egy nagyon érdekes kérdés, hiszen sokan, sokat vitatják, hogy mi is itt a helyes célkitűzés. Azt mondják, hogy Európa egy integrált rendszert működtet, nincs semmi probléma, ha importálunk. Azt kell látni, hogy a környékbeli országoknak, sőt egész Európának nagyjából, durván közelítve hasonló az energiarendszere. Persze vannak különbségek, mert Ausztriának és Norvégiának nagyon sok a vízenergiája, de vannak Magyarországhoz hasonló országok, ahol 40-50%-os az atomenergia részesedése az energiatermelésben, sőt a franciáknál 70-80%. De extrém nagy különbségek ezeket leszámítva nincsenek, minden ország több energiahordozót alkalmazó energiamixet alkalmaz. Behunyni a szemünket, és azt mondani, hogy „nincsen probléma az importtal, lesz itt elég áram", ugyanakkor nem szabad. Az európai nagy erőművek jelentős része öreg, alapjában véve fosszilis bázison nyugszik, és tudjuk, hogy ezeket a klímaváltozás elleni harc keretében ki akarjuk szorítani a termelésből, és ezenkívül van egy műszaki (vagy jogi) értelemben vett élettartamkorlát is. Ha ezt elemezzük, arra jutunk, hogy szükség van új alaperőművek létesítésére, az ellátásbiztonsági szempontok miatt alapvető érdekünk a termelési kapacitás fenntartása.- Hogyan lehet szemléltetni az európai energiarendszert egyszerűen? Fogyasztóként nem nagyon szoktunk belegondolni, mi biztosítja azt, hogy mindig be tudjuk kapcsolni pl. a számítógépet.- A villamosenergia-rendszert úgy kell elképzelni, mint egy rendkívül összetett ideghálózatot, amelyen nem információ áramlik, hanem az áram. Az áramlás szabályait pedig a villamos energia természeti törvényei határozzák meg. Gyakorlatilag ebbe a hálózatba tartozik az EU 28 tagállama, és szorosan kapcsolódik hozzá Svájc, illetve Norvégia. Minden országban van egy nagyfeszültségű alaphálózat, amelyeket öszsze kell fogni. Azért bonyolult a rendszer működtetése, mivel egyetlen egy pontban sem szabad túlterhelni, mert az működési zavarokat vagy egyes elemek tönkremenetelét okozná. Az uniós elképzelések nagyon helyesen az egyes országok rendszereit minél több ponton szeretnék öszszekapcsolni, azonban az összekapcsolások önmagukban nem elegendőek: szükségesek a biztos, időjárástól független áramtermelő erőművek is. Ilyen a Paksi Atomerőmű is. A zöldek gyakran mondják, ha van egy integrált európai energiarendszerünk, akkor majd a területileg egyenetlenül termelt megújuló energia végig tud áramlani a rendszeren. Ám ez megint csak egy hibás kép, ami álomba ringat bennünket, és nem engedi azt, hogy helyesen döntsünk. Ha valaki picit is ismeri Európát, az tudja, hogy ha Magyarországon éjszaka van, akkor Párizsban is. A Párizs melletti napelemek sem fognak tudni villamos energiát adni éjszaka Magyarországra, miközben a terhelés sötétedés után is jelentős: „völgyidőszakban" is a fogyasztás kb. a nappali áramfelhasználás kétharmada. Ennek biztosításához szükségesek az időjárástól független erőművek.
