Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-04-01 / 4. szám
2016. április 17 JmL mym paksi atomerőmű Taliza Bagarjak Osjoi Kyschtym, Oroszország nukleáris energetikája - válaszok a XXI. század műszaki kihívásaira - 9. rész Tisztelt Olvasók! Akik velem tartanak ebben a cikksorozatban, felidézhetik vagy megismerhetik az atomenergetika 80 éves történetét Oroszországban, a világ legnagyobb területű országában, és képet kaphatnak arról, hogy milyen válaszokat terveznek a XXI. század műszaki kihívásaira. Az 58 éves korában, 1957. július 24-én középgépipari miniszterré kinevezett Jefim Pavlovics Szlávszkij - nak és apparátusának három alapvető feladatot kellett megoldania:- az 500 kilotonna robbanóerejű első termonukleáris eszköz 1953. augusztus 12-i sikeres kipróbálását követően az Igor Kurcsatov által vezetett tudóscsapat eredményeinek a gyakorlatba való minél gyorsabb átültetését, hogy az egyre nagyobb robbanóerejű hidrogénbombák relatíve egyre kisebb tömegűek legyenek, és elférjenek a Szergej Koroljov főkonstruktőr irányításával épülő interkontinentális ballisztikus rakétákban;- levezényelni a világ első atomerőműve, az 1954. június 26-án üzembe helyezett obnyinszki 5 MW-os erőmű pozitív üzemviteli tapasztalata alapján elhatározott, két nagyságrenddel nagyobb teljesítményű, 100 + 200 + 600 MW-os belojarszki atomerőmű és az utána következő több ezer MW-nyi hazai és külföldi kapacitás létesítését;- mindezekhez megteremteni és működtetni a kutató-, tervező-, építő-, gyártó-, kitermelő-, feldolgozó-, kipróbáló létesítmények és intézmények sokaságát. Szlávszkij alig két hónapja töltötte be a miniszteri munkakört, amikor a 817-es titkos kódnevű (Cseljabinszk 40-nek is hívott) üzemben, az ozjorszki Majak kombinátban bekövetkezett a nukleáris korszak Csernobil és Fukushima után a harmadik legsúlyosabb, az INES-skála 6. csoportjába sorolt balesete: 1957. szeptember 29-én felrobbant a nagy aktivitású hulladékot tartalmazó, földbe süllyesztett 300 m3-es rozsdamentes acéltartály. Kiszóródott kb. 20 millió Ci (740 PBq) aktivitás, főleg cérium-144 (66%), cirkónium-95 (25%) és stroncium-90 (5%). A szilárd nuklidok nagyrészt a robbanás helyszíne körül hullottak ki, a folyékony aeroszolok azonban délnyugat-északkelet irányú, mintegy 300 km hosszban elnyúló felhőt alkottak. [1] Október 2-án érkezett a helyszínre a Középgépipari Minisztérium vizsgálóbizottsága a miniszter, Jefim Szlávszkij vezetésével. A sugárszennyezés intenzitására tekintettel döntést hoztak a radioaktív felhő által érintett közeli falvak 1100 lakosának evakuálásáról. Az 1957 novemberében elvégzett részletes dozimetriai mérések nyomán további 4650 lakost költöztettek el a szennyezett zónából. A vizsgálóbizottság szerint a balesetet az okozta, hogy a 70-80 t nagy aktivitású folyékony hulladékot (plutónium-nitrát és -acetát vizes oldatát) tartalmazó 300 m3-es rozsdamentes acéltartály hűtése és hőmérsékletmérése korrózió miatt meghibásodott. Az el nem vezetett hő elpárologtatta a vizet, a kiszáradt vegyületek hőmérséklete 330-350 °C-ig emelkedett, és helyi idő szerint 16:00-kor bekövetkezett a 70-100 tonna TNT-nek megfelelő erejű robbanás, mely 25 m-re eldobta a tartály 560 tonnás vasbeton fedelét az álcázásként rajta lévő 2 m vastag földréteggel együtt, és szabaddá vált az út a radioaktív részecskék előtt. Összehasonlításképpen Csernobilban 380 millió Ci (14 000 PBq) aktivitás, a majakbeli 19-szerese szabadult ki. Ma a likvidálásban részt vevők és a kitelepítettek szociális ellátásban részesülnek, a szennyezett területen pedig dozimetriai kutatóállomásokat működtetnek. [1] Forrás: [1] https://ru.wikipedia.org/wiki/ KbimmuMCKanjaeapuH Kimpián Aladár ny. főmérnök í ' Oblast 0.1 Ci/km2 Pionerski 0.2 Ci/km* Swerdlov/sk Pysch Suchoi Log Boqdanowitafch Saretechny \ K>myschlow ” T\ > 2 Ci/km'''-0.5 Ci/kmJ Oblast Tjumen 1 Ci/km2 ■ —Kamensk-Uralski I — Sneschinsk . iTí® Oblast Kurgan Kerntechnische Anlage Maiak / f - J Oblast r- Y Tscheljabinsk 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 km I—I I—I I—I I—I I—I I A Küstümszkaja havária néven ismert Majak-baleset radioaktív felhőjének képe [1] A mindennapokban az Információbiztonsági Szabályzat (SZAB-IBIR) mentén 100%-os védelem nincs, a technikai védelem hatékony kiegészítője a humán faktor, sorozatunkban ezért foglalkozunk mindig aktuális kérdésekkel, a felhasználók ismereteinek bővítésével Spamek számának csökkentése A napokban jelent meg a Kaspersky Lab jelentése a 2015-ös spamhelyzetről. A kimutatásuk szerint tavaly a levelek 55 százaléka volt kéretlen levél a világon. Nézzünk egy példát, hogy az internetes fejlesztéseket, változásokat hogyan tudják a bűnözők kihasználni. Tavaly óta van arra lehetőség, hogy egy szervezet maga választhatja meg a tevékenységéhez és weboldalához illő felső szintű domainzónát (gTLD). Például egy munkaerő-közvetítéssel foglalkozó weboldal kérheti a „.work" vagy egy tudományos témájú honlap a „.science" tartományt. A megjelent új zónák remek ötleteket adtak az internetes bűnözőknek, lehetőséget adva célzott hirdetési spamek, adathalász- és rosszindulatú e-mailek nagyszámú küldésére. A „.science" domain alól leginkább oktatási intézményeket ajánlottak, a ,,.work"-ről háztartási, karbantartási munkákra vagy berendezések telepítésére kerestek vállalkozókat. A társaságunkhoz érkező levelek többszörös szűrésen esnek át, a nemzetközi trendeket igazolva a spamszűrő a levelek mintegy felét kiszűri, megkímélve minket a levéldömpingtől, az értelmetlen levelektől. Azonban mindig van néhány, amely át jut a szűrőn. Mit tegyünk ilyenkor? Váljék szokásunkká, hogy mielőtt megnyitunk egy levelet, figyelmesen elolvassuk a feladót, valamint a tárgyat. Ha nem ismerjük a feladót, már gyanakodjunk, ha rossz a nyelvezete a levélnek vagy munkához nem köthető a tárgya, akkor megnyitás nélkül húzzuk a levelet a levelezőnk levélszemét mappájába. Ezzel azt érjük el, hogy a levélben lévő hivatkozásokat letiltják, és még véletlenül sem tudunk rákattintani egy káros tartalomra mutató linkre. Miután áthúztuk a levelet, már nyugodtan megnézegethetjük. Ha ezután is úgy értékeljük, hogy spammel állunk szemben, jelentsük a levelet a HelpDesknek. Fontos, hogy a bejelentéshez csatolmányként kössük a levelet, mert a pontos beállításhoz szükség van a levél fejlécének adataira is. Ezek felhasználásával tudja a szolgáltató a spamszűrő beállításait is helyesbíteni, valamint ezeket az információkat elküldik a vírusvédelmi rendszer gyártójának is, és ezáltal a gyártói adatbázis is egyre aktuálisabb lesz. A levelezési szolgáltatást társaságunk a munkahelyi feladatok ellátásához biztosítja, magánlevelezésre nem engedélyezett, valamint a külső levelezők használata is tiltott. Járjon el felelős, tudatos felhasználóként, védje társaságunk információs vagyonát! Susán Janka
