Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-10-01 / 10. szám

8 OKTATÁS - 30 ÉVES AZ ESZI ESZI-igazgatók emlékei Orbán Ottilia, Gyulai János, Wollner Pál | Fotó: Bodajki Ákos 30 év eseményeit röviden ösz­­szefoglalni szinte lehetetlen feladat, ám sokszor már csu­pán néhány emlék felvillanása is megmutatja, milyenek voltak az eltelt évek. Az ESZI három egy­kori és a jelenlegi igazgatóját arra kértük, meséljenek néhány ilyen emlékről, örömökről és ne­hézségekről. „Szerettem, ha a tanulóink talpra­esettek és vidámak voltak. Az első ballagásra készültünk, pár óra volt csupán vissza. Nagy lendülettel folyt a díszítés, elsősorban az or­gonát használták. Valami dolgom akadt még, beugrottam az iskolai autó kulcsáért az irodámba, de nem volt a helyén, senki nem tud­ta, hogy hová lett. Fél óra múlva futott zihálva egy diáklány, hogy el kellett ugraniuk még virágért, az idő szorított, ezért vitték el a kocsit. Úgy meglepődtem, hogy kérdezni sem tudtam, erre még odaszúrta: »Az igazgató úr szokta mondani, hogy itt minden értünk van, ugye?« És futott tovább a dolgára. Hát lehetett haragudni? Ez a diáklány két évtizede meg­becsült dolgozója az erőműnek. Az egyik legnehezebb feladatom, amikor Pónya vezérigazgató úr megbízott az igazgatói feladattal, 20 hónapot adott a megvalósí­tásra (1987. szeptember 1.). Én vi­szont csak úgy vállaltam, ha 8 hó­nap múlva már kezdődik a tanév. Ő annyit válaszolt némileg fenye­gető éllel, hogy »Maga tudja!«. És elkezdődött az őrült tempó. Be kellett fejezni a vázszerkeze­tig jutott épületet, majd teljesen be kellet rendezni, ellátni oktatá­si eszközökkel. Eközben nulláról indulva összerakni egy minőségi tantestületet, szakoktatói gár­dát és technikai személyzetet. Ja, és persze fel is kellett tölteni gyerekekkel a fizikailag még nem létező, tanárok nélküli iskolát. Ki kellett alakítani a kísérleti tan­­intézmény törvényes működési rendjét. Össze kellett állítani a tananyagokat és a nevelési prog­ramot. Közben építettük a sport­­csarnokot, a konyha-éttermet, a kollégiumot, a tanuszodát is. Néha már magam sem hittem, hogy sikerülhet, de minden talál­kozott 1986. augusztus 26-án. Rá egy évre főiskolát csinálni, már szinte ujjgyakorlat volt, vitt a len­dület." I Kissné Hegyi Ilona (2000-2001) „Szeretem a kihívásokat, amiből a nyugodalmas főiskolai éveket kö­vetően 431 nap alatt az ESZI igaz­gatójaként bőven kijutott nekem. Elődöm, dr. Gálos István az érett­ségi megkezdése előtt távozott posztjáról, így a sűrű programok miatt »éppen csak beestem« a Kováts Balázs (1986-1992)

Next

/
Oldalképek
Tartalom