Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-08-01 / 9. szám
ÉLETÚJÍTÓK 27 Parasztház - A szülőházam 1910-ben épült, jómódú középparasztcsalád részére. Az évek folyamán a korok divatjának megfelelően változott a külseje, de a mai napig megőrizte jellegét, építészeti szépségét és a vályogházakra jellemző kedvező tulajdonságait. Kb. 10 éve örököltük/vásároltuk és kezdtük felújítani, de mivel nekünk magunknak lakóházként nem volt szükségünk rá, és megválni ettől a családi és kulturális értéktől nem akartunk és nem is tudtunk, funkciót kellett találnunk számára, így lett belőle vendégház, hogy állandó lakók nélkül is tovább élhessen. Felmérés - 2005-ben így nézett ki a ház (és mi). Rogyadozó tető, nem működő nyílászárók, felázott falak. Már tíz éve nem lakott ott senki. A fényképen az első felmérések egyikét végezzük, mint újdonsült, irigylésre egyáltalán nem méltó „boldog" tulajdonosok. Zöld ablak - Ez már új ablak Ágnes és Gyula - a nagyszüleim - házán. Amikor Ágnes odakerült, a ház fehérre volt meszelve, az ablakai pedig szép zöldek voltak. Már idős volt, amikor ezt mesélte nekem - most is látom kendővel bekötött fejét, gyengülő fényű szemét, amivel ő akkor visszaemlékezve LÁTTA azokat a zöld ablakokat. Akkor én is megláttam azokat a zöld ablakokat és azt a fehér házat. Szűcs János asztalosmesternek így a lelkére kötöttük: csakis ugyanolyan osztásút, formájút, mintájút, csakis zöldet gyártson! Az eredeti ablakokat Nagyváradon csináltatták Gyula szülei - én legalábbis azt gondolom, mert amikor Váradon jártam, sok hasonló ablakot láttam a régi polgári házakon. A szita, ami agyonüti a vőlegényeket - A kamarát Gábor, nagyapám nagyapja építtette, úgy tudjuk 1867-ben. Az épület teljes egészében terménytárolásra szolgált. Alul pince, tele hordókkal és a hűvös helyen tartandó zöldségekkel, krumplival, almával, káposztával... A térdfallal megmagasított padlástérben pedig száradt a gabona, kukorica, talán a komló is? A földszinten pedig volt egy nagyszobányi, szellőzőnyílásokkal ellátott tároló az élelmiszereknek. Még gyerekkoromban is itt volt például a lisztesláda a szitával (ami, mint köztudott, gyakran agyonüti a vőlegényeket), mellette meg mindjárt a kemence tátott szája, ami a megdagasztott, kiszakajtott kenyereket várta. A „kamara" jelentése: KINCSTÁR. Igen, ez biztos, hogy az volt a boldog békeidőkben. Gondolj bele: 3x40 négyzetméter élelmiszer!
