Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-08-01 / 9. szám
12 MEGÚJULÓ KÖRNYÉK „A városnak ki kell állnia az érdekei mellett" Torma Dóra | Fotó: Lőrincz Tamás Nem kétséges, hogy az atomerőmű-bővítési projekt Paks és a térség következő robbanásszerű megújulásához vezet majd az elkövetkezendő évtizedekben. A városfejlesztés olyan döntések sorozata előtt áll, amelyek hosszú távon meghatározzák és megváltoztatják majd az itteniek életminőségét. Horváth Andrással, Paks főépítészével arról beszélgettünk, mi kell ahhoz, hogy ezek a változások jó irányt vegyenek: új városközpontról, az ország egyik legmodernebb lakónegyedéről, prosperáló Paksról szólnak a tervek - a szükséges forrásokról azonban egyelőre kevésbé.- Hogyan készül a város az új blokkok építésére?- Onnan indulnék, hogy maga az atomerőmű-fejlesztés két jellemző időszakból áll: az egyik, amikor az építkezés zajlik, a másik, amikor az 5-6. blokk elkezd működni, és a meglévő blokkok üzemelése lassan befejeződik. A városfejlesztésben összetetten kell gondolkodunk: a mindkét időszakot kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésében, hogy milyen közúti és közműigények merülnek fel ennek kapcsán. Előre kell gondolnunk arra, hogy hol lehet letelepíteni az érkezőket, hol lehet lakásépítésre megfelelő területeket előkészíteni, ahol a város fejlődéséhez szervesen kapcsolódó, de most mégis nagy tömegben megjelenő lakásépítési igényt meg tudjuk oldani. Az úgynevezett humán infrastruktúrát is át kell tekintenie a városnak, hogy vajon a hivatalok, a rendőrség, az egészségügyi ellátás személyi állománya hogyan tudja lekövetni az igényeket. Emellett van egy gazdasági vonatkozása is ennek az időszaknak, hiszen megjelennek olyan területi igénnyel jelentkező gazdasági társaságok, vállalkozások, akik az atomerőmű fejlesztéséhez kapcsolódóan, akár csak ennek holdudvarában helyet keresnek. Az alapelvünk az, hogy olyan beruházásokat kell támogatnunk, amelyek a város jövője szempontjából hosszú távon hasznosak, vagy a későbbiekben egyéb célra hasznosíthatóak, illetve egyes esetekben garantáltan el lesznek bontva.- Számszerűen hasonló mértékű növekedésre számíthatunk, mint ami az első négy blokk építésénél volt?- Messze nem. Egyrészt nincs akkora munkaerőigény, mint korábban. Másrészt a Paks I. és II. közötti átjárás, munkaerőáthelyezés egy modellben azért kalkulálható. Ráadásul, ha konkrétan a dolgozók elhelyezésével kapcsolatos igényeket nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy Paks meg kívánja osztani ezeket a terheket a kistérséggel, illetve Kalocsával. Pakson azt a dolgozói létszámot szeretnénk újonnan igénybe vett területeken elhelyezni, amely létszám a későbbiekben itt dolgozó, helyben maradó létszám lesz.- A városban hol építenének új lakásokat, házakat?- Végleges felhasználásba mindenképpen a városszerkezetből jelenleg kilógó vagy hiányt mutató területeket szeretnénk bevonni. Ilyen elsősorban a Pollack Mihály utcától északra lévő terület, mely ék alakban belehasít a jelenlegi várostestbe. Ezenkívül egy tervpályázaton keresztül szeretnénk javaslatokat kapni arra vonatkozóan, hogy a városközpontban, elsősorban a volt konzervgyárhoz kapcsolódó, roszszul vagy alulhasznált területeken hogyan lehetne olyan rehabilitációt végrehajtani, amelyik helyet adna új intézményeknek, biztosítaná a közösség számára szükséges tereket, és a lakásépítéseken keresztül bizonyos mennyiségű lakosságot is ide tudna vonzani. Alapvetően ez a két nagyobb célterületünk van, az ezen kívüli területeket a város természetes fejlődési folyamataihoz tartozó területeknek tartjuk, például a Május 1. utcát, a Haladás utcát vagy a Vácikát. Biztos, hogy ezeken a területeken is lesznek szép számmal olyan lakások, amiket olyan célból vagy azok építenek, akik az építkezések munkálataihoz kapcsolódnak, de a nagy tömegben, vállalkozásszerűen épített lakások számára elsősorban a Pollack Mihály utcai és a volt konzervgyári terület szerepel a tervekben. Egy dolgot nem lehet megengedni: azt, hogy az építkezés ideje alatt vagy az építkezés után a város mostani és későbbi lakosainak az életminősége romoljon. A városnak abban nagyon helyt kell állnia, és ki kell állnia az érdekei mellett, hogy az építkezés csak pozitív irányba módosíthatja Paks jelenlegi életminőségét.- Honnan lesz forrás a fejlesztésekre?
