Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-08-01 / 9. szám
MEGÚJULÓ KÖRNYÉK 13- Fogalmam sincs róla. Az általunk ismert atomerőmű-fejlesztések költségeiben 8-10 százalék körüli nagyságrendben megjelennek a környezet fejlesztési igényei is. Ez idáig a magyar kormányzat részéről semmiféle támpontot nem kaptunk arra nézve, hogy milyen forrásból, milyen módon akar helyt állni ebben a dologban. Az biztos, hogy Paks városa nem kötelezhető arra, hogy olyasmit létesítsen, ami nem a város jelenlegi közösségét szolgálja, nem kötelezhető arra, hogy a jelenlegi közösség életminőségét lerontsa, és nem kötelezhető véleményem szerint arra se, hogy olyasmi fejlesztések történjenek a város területén a város tudta vagy adott esetben a város beleegyezése nélkül, amelyek a városképet, a terület használatát, az emberek lakóhelyükhöz való viszonyát rossz irányba befolyásolják. Mi ezért szeretnénk egy jól kidolgozott javaslattal ennek elébe menni. Ezt telepítési tanulmánynak hívják, amin a város jelenleg dolgozik. Véleményünk szerint ez a telepítési tanulmány kellő időben készen lesz és rendelkezésre fog állni ahhoz, hogy a kormányzattal ennek alapján a megfelelő tárgyalások lefolytathatók legyenek, és a kormányzat ennek alapján a megfelelő pénzügyi forrásokat akár saját állami költségvetésből, akár különféle pályázati, regionális vagy területi fejlesztési forrásokból, vagy akár más vállalkozókkal, akár az orosz féllel, akár magánvállalkozókkal megosztva fedezze. A lakások építése például tipikusan olyan terület, amit nem az önkormányzatnak vagy az államnak kell építeni, hanem a piaci szereplők is építhetik azt. Mi arra törekszünk, hogy ezek a lakásépítések a város által már előre eldöntött keretek között bonyolódjanak, tehát ne egyszerűen csak azt mondjuk, hogy tessék, itt van a terület, hanem a lakóterületen belül a szabályozás és a beépítési terv pontos útmutatót adjon, és azon belül már csak az egyes házakat kelljen tervezni. Meggyőződésem az is, hogy ilyen típusú, ilyen nagyszámú lakás építésére vonatkozó lehetőség kevés adódik Magyarországon, és a közeli évtizedekben jó eséllyel nem is nagyon fog. Azt, amit ma, a 21. század elején Magyarországon a lakásépítésről, annak funkcionális és energetikai, műszaki követelményeiről vagy az üzemeltetéséről tudunk és gondolunk, azt most és itt meg lehetne valósítani. Itt és most ki lehetne próbálni nagyon sok mindent, ami később minta lehet bárhol. Óriási presztízst jelenthet ez a feladat.- A tulipános házak is mintha hasonló megfontolásból születtek volna a nyolcvanas években.- Az egy formai kérdés volt, ami mögött a tartalmi sajnos nem tudott megvalósulni. A tulipános vita mögött az volt, hogy annak idején a házgyári lakások minőségét a Pécsiterv fiatal tervezői meg akarták változtatni. Egy nagyon egyszerű dolgot mondok, étkezős lakásokat akartak csinálni - ilyet akkor nem lehetett. Ők étkezővel akarták volna az akkori épületeket tervezni, ami aztán elbukott a különféle műszaki normatívákon, és maradt belőle a tulipán és a mesterségesen gerjesztett vita. Ez fontos momentum a magyar építészettörténetben, de sajnos felületi kérdés volt, nem tartalmi kérdés. A Pollack Mihály utcai fejlesztésnél úgy gondolom, hogy olyan beépítési modellt és lakásstruktúrát kell tudnunk meghatározni, olyan alaprajzokat kell tudnunk megvalósítani, olyan épületfizikai, energetikai megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a fenntartás, az üzemeltetés, a használat szempontjából a lehető legkorszerűbb elveknek felelnek meg. Ha ezt nem csináljuk, akkor nagy hibát követünk el, mert töménytelen mennyiségű pénzt fogunk elkölteni, ami rosszul hasznosul, és tíz év múlva, húsz év múlva kezelhetetlen terhet jelent majd. Ezért tartom fontosnak, hogy ennek előkészítéséhez is egy nyilvános tervpályázaton szerezzük meg a legizgalmasabb és leginkább előremutató építészeti elképzeléseket.