Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-08-01 / 9. szám

NEMZETKÖZI TRENDEK

11

Áramtermelő technológiák életciklus üveg házgáz kibocsátása (tonna COye/GWh) forrás: Comparison of Lifecycle Greenhouse Gas Emissions of Various Electricity Generation Sources, WNA, 2011

nyeként kimutatták, hogy a teljes nukleáris ciklus kibocsátása nagyságrendileg azonos a megújuló energiaforrások kibocsátásaival.

Ha komolyan gondoljuk a globális klímaváltozás megállítását, akkor logikusan minden alkalmas eszközt, így az atomenergiát is be kellene vonni ebbe a küzdelembe. Az atomenergia ugyan a szó klasszikus értelmében nem megújuló energiaforrás, hiszen természetes úton nem termelődik újra. De gyorsneutronos reaktorokban elvileg lehetséges több hasadóanyagot előállítani, mint amennyit a reaktor felhasznál, így az atomenergia, ha nem is természetes úton, de mesterségesen fenntarthatóvá tehető. Emellett a bőven rendelkezésre álló tóriumot is lehetne hasznosítani atomreaktorokban.

Sajnos a mai zöldmozgalmak többsége mereven elutasítja az atomenergiát, annak klímabarát tulajdonságai ellenére. Az elutasítást többek között az atomenergia veszélyességével indokolják, holott nemzetközi intézmények (WHO, WWF, OECD-IEA) tanulmányai bizonyítják, hogy nem csak az üvegházgáz-hatású szén-dioxid emissziója, de más, közvetlenül súlyosan egészségkárosító anyagok (nitrogén- és kénvegyületek, rákkeltő részecskék) kibocsátása miatt is messze a legveszélyesebb a fosszilis tüzelőanyagok elégetése. Ennek viszszaszorítása érdekében lehetne támaszkodni az atomenergiára, együtt a szintén kibocsátásmentes megújulókkal. Bíztató, hogy egyes nyitottabb gondolkodású környezetvédők már megengedhetőnek tartják az atomenergia legalább átmeneti használatát a 100%-ban megújulókon alapuló energiatermelés megvalósulásáig.

Egy atomerőmű gyakorlatilag folyamatosan, éjjel-nappal, időjárási körülményektől függetlenül termel, a blokkok rendelkezésre állása 90% körül van, vagyis az év 365 napjának 90%-ában „zsinórban" termel áramot. A nap- és szélerőművek rendelkezésre állása csak 20% körüli,

de pont akkor termelnek, amikor az áram nappali csúcsigénye jelentkezik. Tehát egy rendszerbe állítva az atomerőmű és a megújulok jól kiegészíthetik egymást.

Sajnos a megújulok nagy része időjárásfüggő, termelésük nehezen prognosztizálható, így a rendszerirányításnak komoly feladatot jelent egy nagy megújuló részarányú hálózat üzemeltetése. Azonban a mai modern atomreaktorok alkalmasak a terheléskövető üzemmódra, tehát jól beilleszthetők egy megújulókat is működtető hálózatba.

Fentiek miatt belátható, hogy félrevezető és káros az atomenergia és a megújulok szembeállítása, hiszen teljesen más feltételekkel termelnek és másfajta igények kielégítésére alkalmasak. Egy fontos dologban hasonlítanak egymásra: mindkettő klímabarát technológia, hiszen nem bocsátanak ki üvegházgázokat. Ezért a jövő fenntartható energiatermelésében mindkettőre szükség lesz és mindkettőre kell támaszkodni.