Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-08-01 / 9. szám

10 NEMZETKÖZI TRENDEK Megújulok vagy atomenergia? Dr. Szerbin Pável I Fotó: Vincze Bálint A világ energetikája ma sokféle kihívással néz szembe. A hatások között kiemelhető a fejlődő világ óriási ütem­ben növekvő energiaéhsége, a palagáz-forradalom, a megújuló energiaforrások technológiai fejlődése és tér­nyerése, a közlekedés küszöbön álló villamosítása és a globális éghajlatváltozás. Az utóbbi az elmúlt években került a figyelem középpontjába, a tudósok egy része szerint a felmelegedést az emberi tevékenység következ­tében a légkörbe kerülő C02 okozza. A szén-dioxid kibocsátásának 90%-a a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származik. Mivel a világ energiaigénye folya­matosan nő, kirajzolódni látszik egy olyan fenntarthatatlan fejlődési for­gatókönyv, amely - ha megvalósul - visszafordíthatatlan éghajlatváltozást okozhat. A klímakutatók szerint a kri­tikus szint a 450 ppm légköri szén-di­­oxid-koncentráció, ez a szint az ipari forradalom előtti átlagos évi közép­hőmérséklethez képest 2 °C-os, még kezelhetőnek tartott felmelegedést okoz, azonban a légkör további szennyeződését mindenképpen el kellene kerülni. Köztudott, hogy léteznek kis kibocsá­tású energiaforrások, ezeket az em­ber ősidők óta hasznosítja is. Gondol­junk csak az őskori fatüzelésre ételké­szítés vagy fűtés céljából, a szél- és vízenergia hasznosítására ókori és középkori malmokban. Ezeket meg­újuló energiaforrásoknak nevezzük, hiszen természetes körülmények között, emberi beavatkozás nélkül képesek újratermelődni. A megúju­lok üvegházgáz-kibocsátása sokkal kisebb a fosszilis tüzelőanyagokénál, ezért az utóbbiak megújulókkal tör­ténő helyettesítése alkalmas lehet az éghajlatváltozás megelőzésére. Hasonlóan a megújulókhoz, az atom­energia is kis kibocsátású energia­­forrás. Életciklus-analízis eredmé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom