Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-08-01 / 9. szám
10 NEMZETKÖZI TRENDEK Megújulok vagy atomenergia? Dr. Szerbin Pável I Fotó: Vincze Bálint A világ energetikája ma sokféle kihívással néz szembe. A hatások között kiemelhető a fejlődő világ óriási ütemben növekvő energiaéhsége, a palagáz-forradalom, a megújuló energiaforrások technológiai fejlődése és térnyerése, a közlekedés küszöbön álló villamosítása és a globális éghajlatváltozás. Az utóbbi az elmúlt években került a figyelem középpontjába, a tudósok egy része szerint a felmelegedést az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő C02 okozza. A szén-dioxid kibocsátásának 90%-a a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származik. Mivel a világ energiaigénye folyamatosan nő, kirajzolódni látszik egy olyan fenntarthatatlan fejlődési forgatókönyv, amely - ha megvalósul - visszafordíthatatlan éghajlatváltozást okozhat. A klímakutatók szerint a kritikus szint a 450 ppm légköri szén-dioxid-koncentráció, ez a szint az ipari forradalom előtti átlagos évi középhőmérséklethez képest 2 °C-os, még kezelhetőnek tartott felmelegedést okoz, azonban a légkör további szennyeződését mindenképpen el kellene kerülni. Köztudott, hogy léteznek kis kibocsátású energiaforrások, ezeket az ember ősidők óta hasznosítja is. Gondoljunk csak az őskori fatüzelésre ételkészítés vagy fűtés céljából, a szél- és vízenergia hasznosítására ókori és középkori malmokban. Ezeket megújuló energiaforrásoknak nevezzük, hiszen természetes körülmények között, emberi beavatkozás nélkül képesek újratermelődni. A megújulok üvegházgáz-kibocsátása sokkal kisebb a fosszilis tüzelőanyagokénál, ezért az utóbbiak megújulókkal történő helyettesítése alkalmas lehet az éghajlatváltozás megelőzésére. Hasonlóan a megújulókhoz, az atomenergia is kis kibocsátású energiaforrás. Életciklus-analízis eredmé-
