Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-04-01 / 4. szám

Hogyan töltik napjaikat nyugdíjasaink? Hernádi Lászlóné Ágival a paksi ké­zimunkaboltban futottam össze, és ott kértem fel az interjúra. Csodá­latos otthonában a saját készítésű kézimunkái melegséget árasztanak, nyugdíjas „főfoglalkozásának” az alkotómunkát választotta.- Mióta foglalkozol a kézimunka­­zással?- Fiatalkorom óta, amikor tehet­tem mindig kézimunkáztam. A kicsi gyerekek és a munkahely mellett ke­vés időt tudtam szakítani a hobbimra. Amikor az erőműből nyugdíjba vo­nultam, akkortól vált a mindennapi tevékenységemmé a kézimunkázás.- Hol dolgoztál az erőműben, és mikor lettél nyugdíjas?- Az erőműben 1978. január 13-tól dolgoztam. A Villamos Labor kézirak­tárának a nyilvántartását végeztem. Nagyon szerettem a munkahelyemet, kiváló kollégáim voltak. Nyugdíjas éveimet 2004. december 31-én kezd­tem, tele megvalósítandó álommal. Nagyon szép nyugdíjas-búcsúztatót szerveztek a munkatársaim. Megkér­dezték tőlem, hogy milyen búcsúaján­déknak örülnék a legjobban. Termé­szetesen már akkor tudtam, hogy a kötés, horgolás, hímzés, szabás-varrás lesz az elfoglaltságom, ezért kértem egy állólámpát vagy egy varrógépet. Örömömre, mindkettőt megkaptam, és attól kezdve nincs olyan nap, hogy valamelyik ne üzemelne.- Mivel töltőd a szabadidődet?- Valami szépet létrehozni, ami a mi kezünk munkája, az alkotás öröme, sokat tud adni a szürke hét­köznapokban. A kézimunkázással kapcsolatos folyóiratokat, könyveket gyűjtöm, és nagyon sok hasznos infor­mációt adnak a munkámhoz. Mindig jönnek új technikák, minták ötletek. Most a 10 hónapos Szonja unokám­nak horgolok egy tavaszi sapkát, de már tudom, hogy a következő alkotá­som mi lesz. Mondhatom, hogy „100” évre megvannak a terveim. Imádom a tündéreket, angyalkákat, manókat, rózsákat, tojásokat, térítőkét, az asz­tali és karácsonyi díszeket horgolni. Látod, hogy a húsvéti faágon a hímes és csipketojások mellé tavasztündére­ket horgoltam. Unokáim nagyon sze­retik ezeket a kedves tárgyakat. Az év minden szakához hozzákapcsolható valamilyen szimbólum, dísztárgy, használati eszköz, amelyet saját kezű­leg el lehet készíteni. Barátnőimmel heti 1 napot együtt töltünk, ahol min­denki hozza az aktuális „munkáját”. Megbeszéljük az elmúlt idő történése­it - közben jár a kezünk -, mintákat, recepteket cserélünk, illetve egymást tanítjuk az újabb mintákra. Kreatív dolgokat is szoktam készíteni Gréti unokámmal. Remélem, a kézimunka szeretetét sikerül átadnom. Szívesen járok a piacra, ahol nemcsak a szük­séges zöldséget-gyümölcsöt veszem meg, hanem a barátokkal, ismerő­sökkel jókat beszélgetünk és örülünk egymásnak.- Kérlek, mesélj a családodról! Nemzeti zászlók használatának szabályai Az ember mindig is szükségét érezte annak, hogy vala­milyen jellel vagy jelképpel megkülönböztesse magát, családját, népét vagy országát másoktól. Ennek egyik formája a zászló, amelynek legelterjedtebb feladata egy nép vagy ország szimbolizálása. A nemzeti zászló a nem­zet minden polgára számára az egyik legfontosabb jel­kép, kifejezi a hazaszeretetet, az identitást és a polgárok összetartozását. Magyarország zászlaja Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A magyar zászló a rendszerváltáskor sem változott. A hivatalos állami és polgári zászló (a Ma­gyar Köztársaság lobogója) három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. Mikor kell kitenni a nemzeti zászlót az épületekre? Az állami ünnepeken, amelyről a Magyar Köztársaság 1991. évi Vili. törvénye rendelkezik. Eszerint a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei: március 15., az 1848-49- es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének a nap­ja; augusztus 20., államalapító Szent István ünnepe, Magyarország állami ünnepe; valamint október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, illet­ve a Magyar Köztársaság - a harmadik köztársaság - ki­kiáltásának a napja (1989). A zászlók használatát és elhelyezését összehangolt protokolláris szabályok határozzák meg az egész vilá­gon. Más nemzetek állami lobogójának, zászlójának tisz­telete, a zászlóhasználat szabályainak betartása alapvető fontosságú az országok közti jó kapcsolat megőrzése szempontjából. Általános szabály, hogy két zászló egy rúdon nem lehet. Ha több zászló lobog egy helyen, ak­kor mindegyiket azonos hosszúságú rúdra kell felvonni, és minden zászlónak egyforma méretűnek kell lennie. Az ENSZ székháza előtt a zászlókat az országok angol ne­vének sorrendjében vonják fel. Több ország zászlajának együttes használatakor a vendéglátó ország zászlaja kerül a szemlélő bal oldalá­ra, ha a zászlók csokorban vagy körben helyezkednek el, akkor a vendéglátóé kerül középre. A vendég országok zászlóinak elhelyezése pedig a fogadó állam nyelvén való ország név szerint, annak ábécéjének sorrendjében történik. Két zászló használatánál a vendéglátó zászla­jának jobbjára kerül a vendégé, három zászlónál ábécé szerint jobbra majd balra. Magyarország 2004. május 1-jétől tagja az Európai Uniónak, amelynek zászlajában tizenkét csillag található. Az Európai Unióba belépett országok száma időközben 28-ra emelkedett, de meghagyták az alapító országokra vonatkozó tizenkét csillagot a zászlóban, ami nem a tag­államok számára utal, hanem az idő múlását jelképezi. A középületeken a magyar lobogó jobbján kell lennie az EU-snak. Polgármesteri hivatalokon, ahol kint van a vá­ros zászlaja is a következő a helyes sorrend: középen a magyar zászló, tőle jobbra az EU-s, balra pedig a város zászlaja. Tagországbeli vendég esetén a vendég ország zászlójának elhelyezése a következő: középen a magyar zászló, jobbra a vendég országé, balra pedig az EU-s lo­bogó. Kovács András Béláné- Férjem 10 éve elhunyt, azóta egyedül élek. Két fiam van, család­jukkal Pakson laknak. Mindketten az atomerőműben dolgoznak, Lackó a Biztonsági Igazgatóságon, Andris az Építész Osztályon. Négy unoka büszke nagymamája vagyok, Csanád 8 éves, Gréta 6 éves, Zalán 3 éves és Szonja 10 hónapos. Nyugdíjas évei­met az unokáim aranyozzák be. Imá­dom őket, ha velük vagyok, szinte fáradhatatlannak érzem magam. Örülök, hogy a közelemben élnek, így amikor szükséges, tudok segíteni a szülőknek az ellátásukban. Édes­anyám évente megszervezte a nagy családi találkozót. Mivel nincs már közöttünk, én vállaltam fel, hogy to­vább viszem ezt a hagyományt. A ka­rácsonyi időszakban összehívom a „nagy” családot hozzám, és akkor együtt örül egymásnak mindenki, és emlékezünk azokra, akik már nincse­nek közöttünk. Mindig készülök va­lamilyen saját készítésű meglepetés­sel - természetesen kézimunka -, és látom a csillogó tekinteteket, amikor kibontják a gyönyörűséges horgolt, hímzett apróságokat. Boldog vagyok a családommal, és szeretném, hogy a megtervezett feladataimból minél többet meg tudjak valósítani. Vadai Zsuzsa Nyugdíjba vonult kollégáink 2015. április Április hónapban felmentését megkezdte: Lovászi Zoltánné VÍG TLK főszerkesztő Törzsgárdatagsági elismerések 2015. március — 10 éves — Németh Ferencné ÜVIG VEFO VEO Pécz Dezső BIG RENDO 30 éves Kindl Antal Krizák Jánosné Balázs István Pál Dr. Elter József Izsák Lajos Baksai Zoltán Sitkéi Ferenc Soponyai György Pánczél József János Göttli Józsefné Pettesch Ádámné ÜVIG ÜVFO KTO ÜVIGÜVFOVÜO ÜVIG VEFO VTO MIGNUFO KÁIG SZFO ÉSZO KÁIG SZFO ÉSZO BIG RENDO BIG RENDO BIG RENDO BIG SKVFO KVO HŰIG HUFO MSZO

Next

/
Oldalképek
Tartalom