Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-04-01 / 4. szám

Fotó: Varga István reaktoroperátor potó; Wollner Pál 2015. április 23 i mympaksi atomerőmű Napfogyatkozás Hosszabb szünet után ismét nap­­fogyatkozást láthattunk Magyar­­országról március 20-án, a délelőtti órákban, a fogyatkozás közel 60%-os volt. Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék terü­letéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mére­te közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező hely­zetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja. Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorong­nak csak egy részét takarja el. Utóbbi egy-egy napfogyatkozás alkalmával a Föld több ezer kilométer széles te­rületéről figyelhető meg. Teljes nap­­fogyatkozás idején a Hold az egész napkorongot eltakarja. Ez a részleges fogyatkozásnál sokkal kisebb terü­letről látható, csak 100-200 km átmé­rőjű, ez a totalitás sávja. A teljes nap­­fogyatkozás elméletileg lehetséges maximális időtartama legfeljebb 7,5 perc — ilyen hosszú totalitás azon­ban rendkívül ritkán fordul elő. A 2015. március 20-i fogyatkozás teljes napfogyatkozás, azonban a tel­jesség sávja lakott területektől távol, az Atlanti-óceán vidékein helyez­kedett el, a hazánkhoz legközelebbi szárazföld, ahonnan meg lehetett figyelni a teljességet, a Feröer-szige­­tek. A jelenség Európa teljes terüle­téről látható volt. Budapestről nézve a fogyatkozás 9:39:32-kor kezdődött. A jelenség közepén, 10:48:33-kor a fogyatkozás nagysága 0,66, a napkorong 58,4%-a volt takarásban, a Nap 40° magasan látszott a horizont felett. Ilyen mér­tékű napfogyatkozás során a napfény mennyisége észrevehetően csökken, noha még nem túl feltűnően. A fo­gyatkozásnak 1 l:59:47-kor volt vége Budapesten. Ezektől az értékektől csak néhány percnyi eltérés volt ta­pasztalható az ország más területein. A 2015. március 20-i teljes nap­­fogyatkozás az északi félteke csilla­gászati tavaszának első napján ment végbe. A következő napfogyatkozás 2015 szeptemberében várható, és részleges lesz, sehol sem látható teljesként vagy gyűrűsként. Látha­tó lesz Dél-Indiában, Dél-Afriká­­ban és az Antarktiszon. Az azután következő teljes napfogyatkozás 2016. március 9-én lesz. Ez a teljes napfogyatkozás Szumátrán, Borne­­ón és Szulavézin vonul végig. Kö­­zép-Európából a 2021. június 10-i gyűrűs napfogyatkozás lesz részle­gesen látható. Wollner Pál Az atomerőmű horgásztavainál Ajánljuk hazánk tájait, nevezetességeit A Szekszárdi-dombság Sétálni, kirándulni jó. Egészséges és üdí­tően hat a közérzetre, az ember egészére. Ez alkalommal szomszédoljunk egy kicsit, látogassunk el a közelben fekvő Szekszárdi-dombság vonulataira! Szokatlan képződmény előtt állunk, ha feltekintünk a 6-os főút mellett ki­emelkedő dombságra. Meredeken, szinte szigetszerűen emelkedik ki a síkságból a Szekszárdi-dombság. Az első látvány, ami a szemünk elé tá­rul, nagy valószínűséggel azok a szépen gondozott szőlőültetvények, melyek oly zamatos szőlőt érlelnek gazdája és fo­gyasztója számára. Tekintetünk és lábunk, ha továbbha­lad a dombság belsejébe, igazi természeti csodákat figyelhet meg. Vadregényes tájat gazdag élővilággal, ritka növény- és állat­fajokkal büszkélkedő erdőket, mezőket. A Szekszárdi-dombság a Dunántúlon húzódó Tolna megye ékessége. Az Alföld nagytáj közvetlenül érintke­zik a domb vonulataival, ezért is annyi­ra szembetűnő a közel 300 méter magas képződmény. Arculatára jellemző az erős tagoltság, a sűrű és mély völgyhálózat. A pannóniai üledékre és a löszre erős ha­tást gyakorolnak az eróziós folyamatok. A lösz változatos lepusztulási formákat eredményez, ilyenek lehetnek például az ún. löszcirkuszok, löszmélyutak. Izgalmas tájképet ad a dombság leg­magasabb pontja, a 285 méter magas Óriás-hegy. Valóban óriás ő, hiszen az al­földi kép még olyan nagyon meghatároz­za a vidéket. A Rák-patak és a Lajvér-patak is a vidéken csörgedez, a Sió pedig Tolna megyében ömlik a Fekete-erdőben fogant és a víz­gyűjtők gyarapította Dunába. Ezeken kívül kisebb-nagyobb patakok­kal találkozhatunk még, ha lábunk a Szek­szárdi-dombság környékére visz. Érdemes elidőzni egy-egy fa árnyékában, nagyon szippantva a frissellő „zöld” levegőbe. Vizes helyeken a nagy kócsag, a szürke gém és a búbos vöcsök lépkedhet előttünk, feltéve, ha jártunk csendes és nem zajos. A rétisascsapatok látványa sem szo­katlan a vidéken. Zsákmányuk a rohanó főúti forgalom által elejtett kisebb állatok maradványaival egészült ki az utóbbi idő­szakban. Az erdőtársulásokban számos védett növényfaj is megtalálható. Említhetjük itt az epergyöngyikét, farkasölő sisakvirágot, turbánliliomot, de számos egyéb védett faj is található a Szekszárdi-dombságon. A havasi cincér és az óriás énekes­kabóca hangja nyaranta betölti a tájat. Fokozottan védett állat a békászó sas, de találkozhatunk az erdők mélyén macs­kabagollyal, hollóval és különböző éne­kesmadarakkal is. Az előző számban megjelent kérdésünkre (Mit ábrázol a kép? Mi­nek a jelképe?) a helyes válasz: Havasi cincér, a Duna-Ipoly Nemzeti Park jelképe. Következő feladvá­nyunk: Mit ábrázol a kép? Lehmann Katalin GYÁSZKÖZLEMÉNYEK Az atomerőmű dolgozói megőrzik elhunyt munkatársaik emlékét. Mayer József né (1954-2015) 2015. február 21-én, 61 éves korában elhunyt Mayer Józsefné, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1954. március 16-án született Füzes­gyarmaton. 1981. május 11-én vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 2013. augusztus 31-én történő öregségi nyugdíjazásáig a Gazdálkodási és Kontrolling Főosztály Pénzügyi és Számviteli Osztályán dolgozott irat­táros munkakörben. Temetése 2015. március 5-én, Pakson, a Kálvária temetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Pál József (1936-2015) 2015. március 1-jén, életének 78. évében elhunyt Pál József, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1936. április 2-án született Duna­­szentgyörgyön. 1979. április 10-én vették fel a Paksi Atomerőmű Vál­lalathoz. 1991. december 23-án történő nyugdíjazásáig a Szolgáltatási Osztályon tehergépkocsi-vezetőként dolgozott. Temetése 2015. március 9-én, a dunaszentgyörgyi temetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Kissné Farsang Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom