Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-04-01 / 4. szám
6 2015. április J&r mym paksi atomerőmű Térségi kitekintő Iparági vegyészeti továbbképzés Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Vegyészeti Főosztálya tizedik alkalommal szervezte meg a villamosenergia-ipari vegyészeti továbbképzést. A programot Balatongyörökön március 25-27. között rendezték meg. A továbbképzés főszervezője Rozmanitz Péter (MVM Paksi Atomerőmű Zrt.) volt. A rendezvényt Elter Enikő vegyészeti főosztályvezető (MVM PA Zrt.) nyitotta meg. A továbbképzésen 42 fő vett részt a magyarországi erőművekből és a víz-gáz technológiával foglalkozó hazai beszállítók képviseletében. Az első nap levezető elnökei Elter Enikő és dr. Pintér Tamás (MVM PA Zrt.) voltak, és a következő előadások hangzottak el: A VMR kivitelezésének helyzete - Németh Péter (MVM PA Zrt.); A paksi atomerőmű kapacitásfenntartásának energiapolitikai és műszaki vonatkozásai - dr. Schunk János (MVM Paks II. Zrt.); Budapesti Erőmű Zrt. erőműveiben tapasztalt korróziós jelenségek - Bodorné Nagy Gabriella (Budapesti Erőmű Zrt.); Segédanyagok felhasználásának szabályozása a Paksi Atomerőműben -dr. Pintér Tamás (MVM PA Zrt.); Az új pótvíz-előkészítő aktuális helyzete - Gáspár Gyula (MVM PA Zrt.); Pihentetőmedence hűtőköri vezetékeinek anyagvizsgálatai - Dóczi Miklós (MVM PA Zrt.); Laboratóriumi vegyszer- és műszer-nyilvántartási rendszer bevezetése a Paksi Atomerőműben - Németh Enikő (MVM PA Zrt.); Folyékony radioaktív hulladékok szilárdítása a Paksi Atomerőműben - Feil Ferenc (MVM PA Zrt.); A Paksi Atomerőmű ipari hulladékvíz-kezelésének aktualitásai - Baranyi Krisztián (MVM PA Zrt.). Az előadások elérhetőek és letölthetőek lesznek a Vegyészeti Főosztály intranetes felületéről. Az előadásokat követően ke re ka szta l-beszélgetés következett, ahol az erőművek beszámoltak az aktuális megoldott és megoldandó feladataikról. Megállapították a résztvevők, hogy mindenképpen szükség van egy olyan fórumra, ahol a szakma vegyészei találkozhatnak, kicserélhetik tapasztalataikat, megoszthatják a problémáikat. Orbán Ottilia Hogy az 1% jó célt szolgáljon! Az ESZI Intézményfenntartó és Működtető Alapítvány jogosult az szja-törvény alapján a magánszemélyek adójának 1%-ára. Az alapítvány az összeget az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban folyó nevelés és oktatás, szakmai középfokú képzés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés és tanulmányi ösztöndíj támogatására fordítja. Kérem adójának 1%-ával segítse az oktatási intézményben folyó képzés színvonalának emelését, a nehéz élethelyzetben lévő diákok támogatását. Az alapítvány 18861415-2-17 Köszönjük! Radioaktívhulladék-tárolás Külföldön is példa lehet a magyar megoldás Az Irinyi János országos középiskolai verseny megyei döntője Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium (ESZI) volt a házigazdája a március 12-én megrendezett Irinyi János országos középiskolai verseny megyei döntőjének. 26 fő versenyzett két kategóriában, amely két részből állt: 150 perces írásbeli és 120 perces gyakorlati részből. A tanulók a szekszárdi Garay János Gimnáziumból, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumból és a paksi Vak Bottyán Gimnáziumból érkeztek. Nagyon jól felkészültek voltak, szépen teljesítették a feladatokat. Az eredmény heteken belül várható a javítások után. Nyolc tanuló juthat tovább az országos döntőbe. A Tolna megyéből kikerült diákok minden évben jól szerepeltek az országos döntőn, valószínű az idén is így lesz - adott tájékoztatást Nagy János, a környezetvédelmi munkaközösség vezetője. Orbán Ottilia A kölcsönös együttműködés jegyében ismerkedtek Hazai nívós szerkesztőségek munkájával ismerkedett meg az a csapat, amelynek néhány tagja egynapos látogatás keretében a Paksi Atomerőműben is járt. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem másodéves újságíró szakos hallgatói az Atomerőmű újság működésébe is rövid betekintést nyertek. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MŰRE) és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) között hosszú évtizedek óta van együttműködési kapcsolat, aminek keretében a hallgatók csoportos részképzésen vehetnek részt. Ilyen képzésen volt az a csoport is, amelynek tagjai magyarországi hírszerkesztőségekkel, médiumokkal, azok munkáival ismerkedtek. A programok keretében jártak az Magyar Távirati Irodánál, a közszolgálati médiánál, valamint a Népszabadságnál, de olyan szerkesztőségek működésének kulisszatitkaiba is betekintettek, mint a HVG vagy a 444.hu. Rácz Éva-Mária - a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, az egyetemen óraadó tanár - elmondta, a kolozsvári egyetemen nem a Bölcsészettudományi Karon van az újságíróképzés, hanem a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karon. Tavaly is érkezett egy harmadéves hallgatókból álló csoport, idén másodévesek kaptak lehetőséget. A részképzés programjának kiemelten fontos elemének nevezte az Országos Széchényi Könyvtárban tett látogatást, ahol - a köteles példányszolgálatnak köszönhetően - minden megjelent magyar kiadvány megtalálható. A hallgatók így könnyebben gyűjthettek dokumentumokat, szakirodalmat a szakdolgozatuk megírásához. A MÚRE és a MÚOSZ közötti együttműködés egyik következő állomása lesz, amikor Kiss G. Péter Kolozsváron tart fotóképzést. A Paks-Press Hírügynökség főszerkesztőjének jóvoltából lehetősége volt a csapatnak egy paksi kirándulásra is, amelynek része volt a Tájékoztató és Látogatóközpont, az Atomenergetikai Múzeum megtekintése, illetve megismerkedhettek az Atomerőmű újsággal. A leendő újságírók komolyan érdeklődtek üzemi lapunk iránt, többen jelezték, a szakmai gyakorlat lehetőségével is élnének. Az erőműves látogatást követően az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban járt a csapat. Szabó Zoltán Az atomerőműben keletkezett radioaktív hulladékokat Európa-szerte szigorú szabályok szerint kezelik és tárolják, a technológián túl azonban jó néhány ország tekinthet példaként átláthatóságban és az érintett településekkel folytatott kommunikációban a magyarországi rendszerre. Az atomerőmű az egyetlen olyan nagy kapacitású energiatermelő egység, ahol a működés során keletkező hulladékok biztonságos kezeléséről és tárolásáról erre feljogosított és felkészített szervezetek gondoskodnak. Az atomerőművekben keletkező hulladékok (anyagok és eszközök) mennyisége ráadásul alacsonyabb, mint bármely más, hagyományos erőműtípusnál. Az atomerőműben a nagy aktivitású hulladékon kívül - ami főként a kiégett fűtőelemeket jelenti - nagyobb mennyiségben keletkezik kis és közepes aktivitású hulladék is. Ez elsősorban az üzemi területen használt eszközökből, szerszámokból, alkatrészekből tevődik össze. Ezen hulladékok kezelését és tárolását Magyarországon a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. végzi, a végleges helyük pedig a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, az NRHT. Az NRHT-hoz hasonló létesítmények számos európai országban működnek, és nem mindenütt választják szét az atomerőművi, az egészségügyi, tudományos, oktatási és ipari eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat. Svédországban kristályos kőzetben, 60 méter mélységben a Balti-tenger alatt építettek egy tárolót. Az 1988 óta működő létesítmény négy kamrából és egy silóból áll. Finnországban 1992 óta Olkiluotóban üzemel a kis és közepes aktivitású hulladékok tárolója. A betonfalú silókat itt is kristályos alapkőzetben alakították ki, a felszíntől 70-100 méter mélységben, de hasonló létesítmény épült 110 méteres mélységben a loviisai atomerőmű közelében is. Norvégiában 1999-ben nyitották meg a gránitba vájt himdaleni tárolót, 50 méterrel a felszín alatt, egy hegyoldalban, itt a radioaktív hulladékot négy, sziklakamrában kialakított beton tárolócellába helyezik. Németországban a két mélygeológiai formációban elhelyezett tároló kősórétegben épült meg, egy vasércbánya helyén, több mint 500 méteres mélységben. Csehországban az 1995 óta működő Dukovany tárolóban helyezik el az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat, a tárolókamrák itt 55 ezer köbméter (mintegy 180 ezer hordó) kapacitásúak. Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában felszíni tároló működik, a spanyol egység 35 ezer, a két brit pedig közel másfél millió köbméter kapacitású. A két francia tároló ugyancsak másfél millió köbméter hulladékot képes befogadni. A szigorú szakmai-tudományos szabályok és előírások betartása, illetve a legkorszerűbb technológia alkalmazása mellett kiemelten fontos tényező az átlátható működés, a lakossági és önkormányzati kapcsolatok nyíltsága, minősége, a lakosság korrekt, pontos és folyamatos tájékoztatása. A Bátaapátiban tartott nemzetközi felülvizsgálatok vagy éppen az idelátogató külföldi vendégek véleménye alapján az itteni évtizedes települési összefogás, finanszírozási és kommunikációs megoldások, illetve az állami és a lakosság közötti kapcsolattartás kiemelkedő. A vonatkozó nemzetközi egyezmény alapján megtartott felülvizsgálati értekezletek is követendő példaként emelték ki a magyar projekt szervezettségét, illetve a lakossággal folytatott együttműködést, amely - a megfelelő politikai akarattal, a felelősségek meghatározásával együtt - biztosította és biztosítja az NRHT sikeres működését.
