Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-04-01 / 4. szám
2015. április 7 Szomszédságban, barátságban A Paksi Atomerőmű, ahogy eddig is tette, továbbra is törekszik jó kapcsolatot ápolni a környezetében élőkkel, a Duna melletti települések lakóival, akik a túlpartról is látják, értékelik a Paksi Atomerőmű és alapítványainak támogatását. A környező településekkel való információcsere, kapcsolatépítés keretében adjuk közre a Bács-Kiskun megyei tudósítónk írását. A szépség, a szeretet, a hit üzenetei Hubert László dusnoki festő, a nyaranta rendezett uszódi alkotótábor állandó résztvevője műveiből rendeztek kiállítást március 13-án az uszódi Kapugalériában. Bedi Gyula polgármester köszöntője után Kiss István festő-rajztanár nyitotta meg a tárlatot, amely április 30-ig tekinthető meg.- Minden képéről a természet, az ember, mindennapi életünk szeretete árad. A gyűlölködő, szemforgató világban élnek még ilyen emberek - mondta megnyitójában Kiss István. - Most várják még a jégborotválta erdők, a vízmosta gyökerek, a sarjadó, virágzó hajtások, kék-fekete vadvizek, hogy arcmásukat megfesse. Ahogy ismerem Laci barátomat, ha kérdeznék alkotásai felől, jó szívvel csak ennyit mondana: „Egyedül Istené a dicsőség". A kapugalériában kiállított alkotások a lélek legmélyéről születtek, szeretettel telik.- Hiszem, hogy az ember jóra van teremtve, és ezt is kell az emberek felé közvetíteni - vallja az alkotó. Aki teheti, látogasson el az uszódi Kapugalériába, szívmelengető élményben lesz része! ZsigmondEnikő Véradás a Györkönyi Teleházban Véradó napot szerveztek március 21-ér szombaton egy helybeli és egy paksi fiatal fiú részére a Györkönyi Teleházban. Kuti Líviától, a Teleház vezetőjétől, az esemény szervezőjétől tudtuk meg, hogy a megjelent véradók száma elérte az ötven főt. Az önzetlen segítőket frissen sült fánkkal és kávéval várták a szervezők. A hangulatot nem a szomorúság, mindinkább a reményekkel teli bizakodás határozta meg. A súlyos betegséggel kitartóan harcoló fiúk és családjaik köszönetüket fejezik ki a véradóknak és segítőknek. Ik IV. PAKSI TAVASZI ' lÜSSZMÖVÉSZETI FESZTIVÁL 2115. Április 11-27. Két hét alatt nyolc helyszínen szinte minden művészeti ág szerepet kap Pakson azV. Paksi Összművészeti Fesztiválon április 11. és 27. között. Hangversenyek, koncertek, képzőművészeti kiállítások, író-olvasó találkozók, költői estek, táncbemutatók, a művészet szerepével és hatásával foglalkozó előadások várják az érdeklődőket ebben a bő két hétben a város kulturális intézményeiben. A legkisebbek találkozhatnak Berg Judit írónővel, az iskolások színházi nevelési előadásokon vehetnek részt, a felnőttek pedig számos egyéb program mellett meghallgathatják Tóth Krisztina írónőt, Tari Annamária pszichológust, megnézhetik Gaál László grafikáit, kortárs nagybányai képzőművészek alkotásait, vagy akár a Tűzvirág táncegyüttes bemutatóját. A rendezvénysorozat április 27-én a Benkó Dixieland Band koncertjével zárul a Csengey Dénes Kulturális Központban. A részletes program megtalálható a www.csengey.hu oldalon. Térségi kitekintő_ __ Pécsi bemutatkozás A baranyai megyeszékhelyen, a Művészetek és Irodalom Házában is elérhetővé tette munkáit Vincze Erika tipográfús. A Fecit című kalligráfiái kiállításon az intézmény egyik vezetője, Rózsa Zoltán és dr. habil. Kiszl Péter docens, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet vezetője is köszöntőt mondott. Elhangzott, hogy ilyen különleges kiállítást a helyszínen még nem rendeztek. Majd kitértek arra, hogy Erika a paksi művelődési ház dekoratőreként kezdve pályáját, anno ecsettel írta a moziplakátokat. Évtizedekkel később pedig, egy régi-új világban, a kézírást nem feledve alkot, és szakmai körökben is megméretteti magát. így például idén a moszkvai nemzetközi kalligráfiái kiállításon, ahol 50 ország művészeinek alkotásai közül választották ki a legjobbakat. A Kalligráfiái Múzeumba került két kép már a múzeum állandó gyűjteményében marad. Gyöngyösiné Nyúl Petra mym paksi atomeró'mű Sétálj, fedezd fel... Paksot! A Paksi Városi Múzeum szervezésében február végén városnéző túrán vettem részt. Korábban Budapesten már hallottam hasonló kezdeményezésekről, és megmondom őszintén mindig irigyeltem a fővárosban lakókat az ehhez hasonló lehetőségekért. Itt élünk Pakson, és mégis nagyon keveset tudunk a város múltjáról. Kis csapattal indultunk útnak a múzeum elől. Babakocsis kismamák és nyugdíjasok is színesítették a csapatot. Volt olyan pici baba, aki szépen végigaludta a túrát, de egy nagyobbacska már kíváncsian nézelődött, amíg anyukája a barangolás idejére kiszakadt a hétköznapok monotóniájából és szellemileg is feltöltődött. A Deák Ferenc utcán indultunk el, Paks talán legszebb utcáján, köszönhetően a régi épületeknek. Az Anna utcán mentünk tovább a református templomig, majd visszakanyarodtunk a Szent István térre. Másfél óra alatt végig a friss levegőn, jó társaságban, egy könnyed séta keretében hallhattunk a régmúlt időkről. Csak néhány érdekesség a teljesség igénye nélkül. Deák Ferenc paksi kötődése unokahúgához, Szeniczey Stefániához kapcsolódik. A Poligon épülete régen pártházként működött. A bíróság épülete az egyetlen a régi épületek között, amely tervezése óta ugyanazt a funkciót tölti be. A templomok tornyán a kis fémgömb időkapszulát rejt. A bazársor feletti szobrokat nemrég a múzeum restaurátora újította fel, a három szent: Vendel, Flórián és János. Sok szépséget rejt városunk, érdemes figyelni az újabb sétaidőpontokat a múzeum honlapján vagy Facebook oldalán. Susán Janka KÖNYVAJÁNLÓ Mi egy ember a végtelenben? „Mi egy ember a végtelenben? - teszi fel a kérdést Pascal... A modern ember kérdése ez, azé az emberé, aki az újkor hajnalán átéli a véges kozmosz fokozatos felbomlását, és szembenéz a végtelen univerzummal.” E sorokkal üti fel a közelmúltban megjelent kötetét Pavlovits Tamás. A Szegedi Tudományegyetem docense, Blaise Pascal szellemi hagyatékának első számú hazai kutatója a francia géniusz írásait elemző tanulmányait bocsátja ezzel közre. Pascal egyaránt korszakalkotó felismeréseket tett a matematika, a fizika, a filozófia vagy éppen a Biblia-kutatás területén. Életművének e sokrétűsége jól tükröződik a kötet tanulmányainak szerteágazó témáiban. Műszaki szakemberek számára különösen is érdekes lehet ezek közül az ismeretelméletet fejtegető fejezet, amely lényegében a modern értelemben vett tudomány elvi alapjainak Pascal általi, illetve 17. századi lefektetésébe nyújt bepillantást. A kötet célja azonban nem csupán az említett sokrétűség feltárása. Éppen az arra adott pascali válasz felmutatását tűzi ki célul, hogy a darabokra töredezett (egyebek mellett szaktudományokra osztódott) és végtelenné vált világban - amelynek az ember nemrég még a közepébe képzelte magát, ám egyszerre „e félreeső zugában eltévedt lény” lett belőle - meglelhető-e az emberiét értelme, s ha igen, akkor hogyan. A kötet tehát nemcsak műszakiaknak vagy bölcsészeknek, hanem mindannyiunknak, sőt mindanynyiunkról szól. Prancz Zoltán Pavlovits Tamás Mi egy ember a végtelenben? Pascal-értelmezések
